„Ahogy idősebb leszel, megtanulod, hogy két kezed van:
az egyik, hogy magadon segíts, a másik pedig azért, hogy másokon.”
(Audrey Hepburn)
A Derecskei Szociális Család- és Gyermekjóléti Központ és a Derecske Városi Művelődési Ház és Könyvtár ebben az évben is adománygyűjtést szervezett a városunkban élő, szociálisan rászoruló családok számára.
Hagyományt teremtve az idén is csatlakoztunk a Jónak lenni jó! kezdeményezéshez. Boldogságóra keretében az osztály minden tanulója készített ajándékcsomagot, és együtt vittük el a szépen becsomagolt dobozokat a művelődési házba. A közös éneklés még inkább megdobogtatta szívünket, és mindannyian átérezhettük, hogy milyen jó adni. Köszönettel és hálával tartozunk a kedves családoknak, akik fontosnak érezték, hogy itt városunkban mindenkinek szép legyen az ünnep.
Köszönjük a művelődési ház vezetőjének és dolgozóinak a kedves fogadtatást, amellyel megerősítették a gyerekekben az érzést, hogy „jónak lenni, jó”.
December hónapban még több figyelmet fordítunk a jóság és a kedvesség megélésére alkalmas tevékenységekre. December 1-én újra beköltözött hozzánk Mosolymanó és elkezdtük adventi naptárunk izgalmas nyitogatását. Az idén a kis zsákokba az édesség mellé pozitív üzenet és egy arra a napra érvényes jócselekedet kártya is került. A gyerekek titokban teljesítették a „feladatot” és lepték meg egymást kedves üzenetekkel, apró figyelmességgel.
Fogalmazás óránkon a jellemzés írásáról tanultunk, ez kiváló lehetőséget jelentett egymás erősségeinek leírására. A gyerekek húztak egy nevet, és róla készítették el a jellemzést, majd egyenként felolvasták. Fel kellett állni annak a tanulónak, aki magára ismert. Nagyon kedves, megerősítő fogalmazások születtek, és én büszke voltam rájuk, hogy ennyire szeretik egymást. Irodalom órán Jókai Mór Melyiket a kilenc közül? novelláját dolgoztuk fel, szem nem maradt szárazon. A szombati tanítási napon mozit rendeztünk popcornnal, és megnéztük a novella filmváltozatát, majd megtanultuk a benne szereplő gyögyörű karácsonyi éneket.
„A magasságban dicsőség Istennek
Békesség légyen földön embereknek,
És jóakarat mindenféle népnek
És nemzetségnek.”
Áldott, békés karácsonyt kívánunk a Boldogságóra csapatának!
Boldogító jó cselekedetek
Pápai Erkel Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola
A gyerekek nagyon lelkesek lettek a gyurmafilm hallatán. Fantasztikus odaadással készítették a figurákat, hozták otthonról a kincseiket. Mit is választhattunk volna karácsony közeledtével mást, mint a Diótörőt. Együtt megírtuk a szövegkönyvet, ők vették fel a történetet, s animálták a filmet. Nagyszerű csapatépítő boldogságóráink voltak. Óriási élményt jelentett mindannyiónknak! Több felvétel is készült, azokon még folynak az utómunkálatok. Amint kész lesz, feltöltöm. Minden kedves boldogságórás kollégának, gyereknek, a csapatnak kívánunk nagyon szép, meghitt ünnepeket és jó egészséget!
Szentlőrinci Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Általános Iskola és Kollégium
A 2.osztállyal jótett-karkötőt készítettünk, közben meghallgattuk a hónap dalát. Ráhangolódtunk a jócselekedetek megfogalmazására, egymás megajándékozására. Nagy szeretettel ígérték meg egymásnak azt, hogy miben lesznek társaik, és a felnőttek segítségére. Megdicsérték osztálytársaikat a jótetteikért, megölelték egymást, jó kívánságaikat is elmondták. Kellemesen telt ez az óra.
A negyedik lépcsőfokra léptünk fel ebben a hónapban. Hiába kinnt a hideg idő ,a szívünkben naponta gyakoroljuk a jó cselekedetek gyakorlását. Megtanultuk, hogy a hónap jele a szivecske.
A foglalkozást a fujj, fujj…. relaxációval kezdtük, ahol mindenki valamilyen széllé változott, s először önmagában majd jelre együtt „fújtunk,susogtunk, forogtunk”. Majd nagyon mókás arclazítással folytattuk a relaxációt, amelyben felfújtuk az arcunkat, majd kippukkasztottuk.
Ma is körbeadogattuka boldogságminyonunkat, akit jól megölelgettünk.
A hónap dalára a „Jó emberré csak a szívemmel válhatok”-ra közösen táncoltunk, mozogtunk.
Beszélgettünk a hónap meséje Amáliájáról, és arról hogy mi a jóság. A jóság erőssé, boldoggá tehet. Mondtunk jó cselekedeteket, amik boldogíthatnak bennünket. Elmondtuk, hogy a téli hónapokban, hogyan segíthetünk a madarakon. Mivel madárbarát óvoda vagyunk kiemelt szerepet játszik ez mindennapjainkban. A gondoskodást a madaraink majd a jó időben, dallal hálálják meg.
Ezután az alma, körte,szőlő játék következett. Ebben a játékban nagyon nagy figyelemre, gyors reagálásra volt a gyermekeknek szüksége futás közben. Mikor elhangzott az instrukció, az említett gyümölcs nevére a megbeszélt mozgást kellet csinálni. Nagyon jó hangulatban telt a játék.
Ezután összekuporodtunk és meghallgattuk az Alma és a kerti manó mesét. Majd varázslatosan készítettünk pirozspozsgásra színező festéket is, amivel bekentük a saját és barátunk arcát. (Szedtünk száraz fűszálakat a réten,kötöttünk belőle ecsetet. Kettétörtünk egy mákfejet, csurgattunk bele olvasztott napsugarat, amit friss harnattal kevertünk össze. ) Nagyon kedves kis játék kerekedett ki belőle.
Majd beszélgettünk arról, hogy bizonyos szituációkban mit tehetnénk, hogyan segíthetnénk társunknak, barátunknak.
A foglalkozás végén újra egy feladat várt ránk. A boldogságvárba vezető utat egy őr állta el, s addig nem mehettünk tovább, amíg minden kisgyermek nem mondott valami pozitívat, jó cselekedetet. Megoldottuk a feladatot ügyesen, végig boldogító jó cselekedetek hangzottak el.
A negyedik lépcsőfokra léptünk fel ebben a hónapban. Hiába kinnt a hideg idő ,a szívünkben naponta gyakoroljuk a jó cselekedetek gyakorlását. Megtanultuk, hogy a hónap jele a szivecske.
A foglalkozást a fujj, fujj…. relaxációval kezdtük, ahol mindenki valamilyen széllé változott, s először önmagában majd jelre együtt „fújtunk,susogtunk, forogtunk”. Majd nagyon mókás arclazítással folytattuk a relaxációt, amelyben felfújtuk az arcunkat, majd kippukkasztottuk.
Ma is körbeadogattuka boldogságmacinkat, akit jól megölelgettünk.
A hónap dalára a „Jó emberré csak a szívemmel válhatok”-ra közösen táncoltunk, mozogtunk.
Beszélgettünk a hónap meséje Amáliájáról, és arról hogy mi a jóság. A jóság erőssé, boldoggá tehet. Elmondtuk, hogy a téli hónapokban, hogyan segíthetünk a madarakon. Mivel madárbarát óvoda vagyunk kiemelt szerepet játszik ez mindennapjainkban. A gondoskodást a madaraink majd a jó időben dallal hálálják meg.
Ezután az alma, körte,szőlő játék következett. Ebben a játékban nagyon nagy figyelemre, gyors reagálásra volt a gyermekeknek szüksége futás közben. Mikor elhangzott az instrukció, az említett gyümölcs nevére a megbeszélt mozgást kellet csinálni.
Ezután összekuporodtunk és meghallgattuk az Alma és a kerti manó mesét. Majd varázslatosan készítettünk pirozspozsgásra színező festéket is, amivel bekentük a saját és barátunk arcát. (Szedtünk száraz fűszálakat a réten,kötöttünk belőle ecsetet. Kettétörtünk egy mákfejet, csorgattunk bele olvasztott napsugarat, amit friss harnattal kevertünk össze. ) Nagyon kedves kis játék kerekedett ebből.
Majd beszélgettünk arról, hogy bizonyos szituációkban mit tehetnénk, hogyan segíthetnénk tarsunknak, barátunknak.
A foglalkozás végén újra egy feladat várt ránk. A boldogságvárba vezető utat egy őr állta el, s addig nem mehettünk tovább, amíg minden kisgyermek nem mondott valami pozitívat, jó cselekedetet.Megoldottuk a feladatot ügyesen.
A régi időkben Karácsonykor nyugalom és béke honolt a házakban, még a történelmileg nehezebb időszakokban is. És ami a legfontosabb, hogy független volt a családok anyagi helyzetétől. A gyerekek a házi készítésű szaloncukrokat majszolták és a családtagok által varrt vagy faragott játékokkal játszottak, meséket hallgattak, sőt gyakran az egész család közösen játszott valamilyen társasjátékot.
A fa alá azonban sokaknak nem jutna idén ajándék vagy élelmiszer, ha nem működnének az adománygyűjtő akciók és a különböző szervezetek.
Az osztályunk az előző tanévben és most is csatlakozott a Mosoly Manók cipősdoboz akciójához. Könyvet, játékot, plüssfigurát, babát, kisautót, színesceruzát, legót, társasjátékot, stb. hoztak a gyerekek, s lelkesen csomagolták a dobozokat. Feltüntették rajta, kinek tegye az angyalka, vagy a Manó a fa alá. Megtapasztalták most is, hogy milyen jó adni, s elképzelni a sok vidám arcot, akihez eljut az ajándék!
A régi időkben Karácsonykor nyugalom és béke honolt a házakban, még a történelmileg nehezebb időszakokban is. És ami a legfontosabb, hogy független volt a családok anyagi helyzetétől. A gyerekek a házi készítésű szaloncukrokat majszolták és a családtagok által varrt vagy faragott játékokkal játszottak, meséket hallgattak, sőt gyakran az egész család közösen játszott valamilyen társasjátékot.
A fa alá azonban sokaknak nem jutna idén ajándék vagy élelmiszer, ha nem működnének az adománygyűjtő akciók és a különböző szervezetek.
Az osztályunk az előző tanévben és most is csatlakozott a Mosoly Manók cipősdoboz akciójához. Könyvet, játékot, plüssfigurát, babát, kisautót, színesceruzát, legót, társasjátékot, stb. hoztak a gyerekek, s lelkesen csomagolták a dobozokat. Feltüntették rajta, kinek tegye az angyalka, vagy a Manó a fa alá. Megtapasztalták most is, hogy milyen jó adni, s elképzelni a sok vidám arcot, akihez eljut az ajándék!