Advent a várakozás ideje, lelkünket is „fehérbe” kell öltöztetni. Nagyon sokat beszélgettünk az osztályban a jó cselekedetek hatásáról. Megtapasztalták a gyerekek, hogy amikor kedvese voltak egymással , vagy szívességet tettek meg egymásnak akkor nem csak a másik ember lett boldogabb, hanem ő maguk is.
Kedvesség napot is tartottunk. Amikor különösen figyeltünk arra, hogy kedves szóval biztassák egymást. A tudományos kutatások is bebizonyították, hogy a jó cselekedeteknek boldogságnövelő hatása van.
„Aki rendszeresen jócselekedeteket hajt végre, az tartósan boldogabbá válik.” Madáretetőt készítettünk, gondoskodtak az állatokról. Képeslapot készítettünk az idősotthonban lakó embereknek. Megbeszéltük : Ha jótettet hajtunk végre, akkor azt ne kötelességből vagy muszájból csináljuk, hanem pusztán azért, mert jól esik, és lehetőleg előre időzítsük be őket.
„Legyél empatikus, légy tekintettel a másik érdekeire, háttérbe téve a magad érdekeit-ez a lélek”
Levelet írtunk a télapónak, aki ellátogatott hozzánk, és ő is megerősítette, hogy nagyon aranyos és kedves osztály a miénk.
Iskolánk adventi hetén és minden kategóriában jeleskedett az osztályunk kis tanulói. Elvarázsolták egymást gyönyörű hangjukkal.
Álomrajz: egy rajzon megjelenítették mit szeretnének a Jézuskától.
Az apró figyelmesség jegyében, kis tanulóink segítettek az udvar takarításában is Béla bácsinak. „Ne sikeres ember próbálj meg lenni, hanem értékes!”
A szüleiknek és a számukra fontos embereknek saját készítésű ajándékokat készítettek.
Ők valóban kis angyalok. Mindenki elkészítette a saját kis angyalkáját, mellyel iskolánk fenyőfáját díszitettük fel.
Utolsó nap összefoglaltuk a jótettek pozitív hatása az életünkre:
– empatikusabbak, elfogadóbbak leszünk másokkal és magunkkal szemben is
– szerencsésebbnek érezzük magunkat és gyakrabban érzünk hálát
– elterelődik a figyelmünk a saját gondjainkról
– erősebbnek, magabiztosabbnak érezzük magunkat
– jobb lesz a közérzetünk
– nő az optimizmusunk
– hasznosabbnak érezzük magunkat
– fejlődik a kapcsolatteremtő képességünk
– értékes barátságokra tehetünk szert
Amikor jótettekről van szó, akkor nem kell világmegváltó dolgokra gondolni, hiszen még a jelentéktelennek tűnő gesztusok is sokat számíthatnak. Ehhez elég, ha nyitottak vagyunk másokra és a szívünkben barátsággal, szeretettel járunk-kelünk a világban.
Kellemes ünnepeket és nagyon boldog új évet kívánunk mindenkinek!
„Higgy a szívedben és saját jóságodban, mert ha így teszel, mások is ezekben fognak hinni. Higgy a csodában, mert teli van vele az élet. De ami a legfontosabb, hogy higgy önmagadban, mert odabenn a lelkedben rejtőzik a csoda, a remény, a szeretet és a holnap álmai.”
Boldogító jó cselekedetek
Advent a várakozás ideje, lelkünket is „fehérbe” kell öltöztetni. Nagyon sokat beszélgettünk az osztályban a jó cselekedetek hatásáról. Megtapasztalták a gyerekek, hogy amikor kedvese voltak egymással , vagy szívességet tettek meg egymásnak akkor nem csak a másik ember lett boldogabb, hanem ő maguk is.
Kedvesség napot is tartottunk. Amikor különösen figyeltünk arra, hogy kedves szóval biztassák egymást. A tudományos kutatások is bebizonyították, hogy a jó cselekedeteknek boldogságnövelő hatása van.
„Aki rendszeresen jócselekedeteket hajt végre, az tartósan boldogabbá válik.” Madáretetőt készítettünk, gondoskodtak az állatokról. Képeslapot készítettünk az idősotthonban lakó embereknek. Megbeszéltük : Ha jótettet hajtunk végre, akkor azt ne kötelességből vagy muszájból csináljuk, hanem pusztán azért, mert jól esik, és lehetőleg előre időzítsük be őket.
„Legyél empatikus, légy tekintettel a másik érdekeire, háttérbe téve a magad érdekeit-ez a lélek”
Levelet írtunk a télapónak, aki ellátogatott hozzánk, és ő is megerősítette, hogy nagyon aranyos és kedves osztály a miénk.
Iskolánk adventi hetén és minden kategóriában jeleskedett az osztályunk kis tanulói. Elvarázsolták egymást gyönyörű hangjukkal.
Álomrajz: egy rajzon megjelenítették mit szeretnének a Jézuskától.
Az apró figyelmesség jegyében, kis tanulóink segítettek az udvar takarításában is Béla bácsinak. „Ne sikeres ember próbálj meg lenni, hanem értékes!”
A szüleiknek és a számukra fontos embereknek saját készítésű ajándékokat készítettek.
Ők valóban kis angyalok. Mindenki elkészítette a saját kis angyalkáját, mellyel iskolánk fenyőfáját díszitettük fel.
Utolsó nap összefoglaltuk a jótettek pozitív hatása az életünkre:
– empatikusabbak, elfogadóbbak leszünk másokkal és magunkkal szemben is
– szerencsésebbnek érezzük magunkat és gyakrabban érzünk hálát
– elterelődik a figyelmünk a saját gondjainkról
– erősebbnek, magabiztosabbnak érezzük magunkat
– jobb lesz a közérzetünk
– nő az optimizmusunk
– hasznosabbnak érezzük magunkat
– fejlődik a kapcsolatteremtő képességünk
– értékes barátságokra tehetünk szert
Amikor jótettekről van szó, akkor nem kell világmegváltó dolgokra gondolni, hiszen még a jelentéktelennek tűnő gesztusok is sokat számíthatnak. Ehhez elég, ha nyitottak vagyunk másokra és a szívünkben barátsággal, szeretettel járunk-kelünk a világban.
Kellemes ünnepeket és nagyon boldog új évet kívánunk mindenkinek!
„Higgy a szívedben és saját jóságodban, mert ha így teszel, mások is ezekben fognak hinni. Higgy a csodában, mert teli van vele az élet. De ami a legfontosabb, hogy higgy önmagadban, mert odabenn a lelkedben rejtőzik a csoda, a remény, a szeretet és a holnap álmai.”
December – a Mikulás- és a Karácsonyvárás hónapja – számtalan lehetőséget kínált a „Jó cselekedetek gyakorlására”.
A gyerekek ugyan olyan izgalommal várták a Mikulást, mind bármely más évben, bár idén csak virtuálisan látogatott el óvodánkba. Verseinkben, dalainkban gyakran előfordult az ajándékozás, hogy mi mindent hoz majd a Mikulás. Ugyanakkor hangsúlyossá tettük a „Jobb adni, mint kapni” elvet. Ennek fényében ajándékokat, rajzokat készítettünk a Mikulásnak. Nap, mint nap megbeszéltük, ki milyen apró jó cselekedetet tehet/tett otthon, vagy az óvodában. A karácsonyig hátralévő két hétben folyamatosan ajándékokat készítettünk a családtagok számára: angyalkákat színeztünk, mézeskalácsot sütöttünk, mécsest festettünk. Nem csak csoportszobánkat díszítettük folyamatosan, hanem a lelkünket is igyekeztünk ünnepi díszbe öltöztetni. Hétről-hétre, kézen fogva körülálltuk az adventi koszorút egy-egy újabb gyertya meggyújtásakor, énekelve verselve örültünk a növekvő fényességnek. Bekapcsolódtunk az egyik helyi egyesület által meghirdetett „Szeretetlánc” akcióba.
A válaszható feladatok közül „Az óvoda kertje” projektet választottuk. A gyerekek nagyon szívesen vesznek részt az óvoda udvarának, virágágyásainak gondozásában. Novemberben kezdtünk bele egy új ágyás kialakításába, amely addig csak egy üres, füves terület volt két járda között. A földmunkát egy markológép kezdte el, eltávolítva a gyepet, kiásva az ágyást. A gyerekek lelkesen kezdtek neki a „kincskeresésnek”, ami a földben található rengeteg törmelék kiválogatását, eltávolítását jelentette. A szegélykészítés, a föld visszatöltése, a terület növényekkel való beültetése a felnőttek feladata volt, a növények ápolása, locsolása azonban ismét a gyerekeké. A fákról lehulló levelek gereblyézésével rendben tartottuk az udvart, ugyanakkor jó móka volt a kupacokba ugrálni, vagy éppen levelet szórni a fejünk fölé. Megtöltöttük és kihelyeztük az udvarra a madáretetőket, közben sokat beszélgettünk arról, milyen fontos, hogy gondoskodjunk a madarakról a téli időszakban, amikor nehezen találnak élelmet.
Kőbányai Széchenyi István Magyar-Német Két Tan. Nyelvű Általános Iskola
Eddig mindig úgy alakult az elmúlt időszakban, hogy valami apropó kapcsán mindig visszatértünk az előző hónapok témáihoz.
Így történt Az optimizmus hónapja után is, mert az őszi szünetben ráleltem 1osztálynyi pólóra, ami pont a kis másodikosaimra való volt, pont 1 sólymot ( sast ?) ábrázolt ,ráadásul a hátán az ÖSSZEFOGÁS szó olvasható.
Mintha nekünk találták volna ki. 🙂 ……..
Nagyon büszkén viselték és boldogan mentek benne haza !
A novemberi Társas kapcsolatok témája után: decemberben folytattuk az iskolai nagy faliújság díszítését mézi babákkal, szívekkel, melyen Orgoványi Anikó: Mondd leszel-e a barátom? verse olvasható, egyéb más barátságról szóló idézetek mellett.
Januárban pedig folytatjuk majd a téli madáretetést. Sorra kerül majd az otthon készített madáretetők elhelyezése az iskola udvarán.
A boldogító jó cselekedetek témaköre decemberben sokmindenet magába foglal. A tevékenységeket Boldog Dóra mondókájával, és a relaxációs gyakorlatokkal kezdtük, madj elmeséltem a hónap meséjt a könyvből, melynek kapcsán megbeszéltük, hogy miért jó a boldogító jó cselekedetek végzése az emberek életében.Többször hallgattuk Bagdi Bella dalait, mely nagyon tetszik továbbra is a gyerekeknek.December elején mindenkinek adventi ajándékot készített mindkét csoport,melyet szép adventi naptárban helyeztünk el, s minden nap valamelyik kisgyermek kapott ajándékot az adventi naptárból. Közben elmondtuk minden nap, hogy milyen jó érzéseket kívánunk egymásnak, hogy pozitív érzelmekben gazdagon teljen el az ünnep előtti várakozás ideje, ezzel is hangsúlyozva a jó cselekedetek hatását egyénre és a csoportra vonatkoztatva egyaránt. Játszottunk add tovább a símogatást, szíveket szíeztünk, és mindenki odaadta a társának egy kedves üzenettel. A csoportszoba dekorálására együtt készítettünk papírból fenyőfákat, és együtt díszítettük fel a gyermekekkel a fenyőt, majd az együtt tanult dalokkal és versikékkel teremtettük meg az ünnepi hangulatot.
„Emlékezz mindenre, aminek örültél, ami jó volt, emlékezz arra, amit érted tettek, a nehéz órákra, amelyek szerencsésen elmúltak, és azokra, akik segítettek abban, hogy elmúljanak. Emlékezz arra, hogy segíteni kell azokon, akik rászorulnak. Emlékezz arra, hogy önzetlen légy, fáradhatatlan, becsületes, igazmondó és önfeláldozó. Felejtsd el, ha félsz! Felejtsd el, ha gonosz indulataid vannak! Emlékezz arra, hogy mi a jó, és sose felejtsd el, hogy csak jót szabad tenned, ártanod soha.”
A december Szabó Magda gondolatainak jegyében telt. Mindenkit magával ragadott az adventi és karácsonyi készülődés. Meggyújtottuk a gyertyákat, ünnepi díszbe öltöztettük a termünket, az iskolát… és magunkat.
A nagy piros palackba szeptember közepe óta gyűjtjük a kisebb-nagyobb jótetteket. Akkor még üres volt, de december közepére jó sok „cédula” került bele.
A kibontás izgalma, néhány meglepődött arc, a meghatódás mellett nem maradt el a jutalom sem.
Boldog karácsonyt és boldog, sikeres új évet kívánunk mindenkinek!
„Kedvességnap”
Az egyik legkedvesebb ünnep az óvodánkban a karácsony, kicsit másképp volt a készülődés ebben az évben a járványhelyzet miatt. Igyekeztünk a gyerekek számára melegséget, örömöt, kedvességet adni ezekben a napokban. Ehhez adott segítséget a hónaphoz kapcsolódó letöltött segédanyag. Ezek közül azt választottam, amit be tudtam építeni a heti témákhoz is.
Együtt: A köteles gyakorlatokat a tornateremben hajtottuk végre a mozgás tevékenységbe integrálva. A két feladatot nagyon nagy figyelemmel végezték, olyan óvatosan álltak fel és figyeltek egymásra, hogy mindenki fel tudott állni. Át érezték azt is mennyivel nehezebb, ha be van csukva a szemük és úgy kell menniük, hogy a társuk vezeti őket. A tevékenység előtt, beszéltem arról, hogy vannak, akik nem látnak (ezt csukott szemmel tapasztalták meg) akik jól látnak, tudják segíteni őket úgyhogy, megfogják a kezüket és irányítják, vezetik, ennek fontosságát megérezték és feszitett figyelemmel segítették társukat a kötélen, hogy végig tudjon menni. Mozgásos tevékenység egészében is azt próbáltam megéreztetni, hogy akkor jó együtt lenni, ha figyelmesek vagyunk egymáshoz, óvatosan nyújtunk segítséget, kedvesen szólunk egymáshoz. Ezeket vettem figyelembe az értékeléskor is, amely pozitív és személyre szóló volt. A madaras játéknál öröm volt látni, amilyen kedvesen hívták be azt a társukat, aki nem talált fészket (megérintették vagy szóltak neki).
Kert: Óvodánk Madárbarát óvoda, igy hagyomány a madarakról való gondoskodás. Madáreleséget a gyerekekkel közösen készítettük ezzel kedveskedtünk nekik. Majd az óvodánk előkertjében lévő két fenyőfát díszitettük fel a csemegékkel. Igy a madaraknak is van karácsony a mi óvodánkban. Meghálálják, már többször megfigyelhettük, hogy a madárodúkban kiscinkék növekedtek.
Kedvességnapok: Munkatársaim csodálatosan szép dekorációval leptek meg engem és a gyerekeket is. Ez a kedvességük melegséget és a meghit hangulatot teremtett az ünnepváráshoz is. Az újrahasznosított adventi koszorún végre minden gyertya világított, és a mi „kedveslángunk” is megérkezett. Az adventi koszorút úgy vettük körbe mintha mi lennénk a nap és mindenki egy lángsugár és elmondtuk, hogyan lehettünk egymáshoz kedvesek: segítünk egymásnak, figyelünk egymásra, meglepetést készítünk, szépen beszélünk, átadjuk a játékot.
Nagyon örültek a karácsonyra kapott ajándékoknak is. Számomra az egyik legkedvesebb élmény itt történt, amikor az egyik kislány odajött hozzánk az új babát is hozta (minden kislány nagyon szeretett volna játszani a babával) és átadta a társának, igy kedveskedett neki. A kedvesség megjelent a mindennapokban.
„Mi lenne, ha így, közösen, őriznénk a lángot,
szeretettel beragyognánk az egész világot?
Az ajándék, a szeretet, s a kedvesség lenne,
ha világunk Karácsonykor, újjá is születne.”
A december hónap a boldogító jó cselekedetekről szól.
A csoportommal angyalkákat készítettünk és megbeszéltük miért jó jót tenni másokkal.
Jó cselekedetként egy gyermekotthon lakóinak felkérését teljesítettük: az ott élő gyerekek közül páran a karácsonyt is családtagjaik nélkül a gyermekotthonban kénytelenek tölteni és a gyerekek kérése az volt az ünnepekre, hogy képeslapokat kapjanak az ország, a világ több területéről is. Kis csoportunk lelkesen fogott neki képeslapokat készíteni a gyerekeknek. Az elkészült alkotásokat el is postáztuk még időben a gyermekotthonban élő gyerekek részére ezzel is kicsit boldogabbá varázsolva az ő karácsonyukat.
A gyerekekkel meglepetésként karácsonyi díszeket, ajándékokat készítettünk a családnak. Mindenki bele tudta tenni saját kis személyének varázsát, kreativitását, miközben átélték az ajándékozás feltöltő erejét, illetve az egymásnak segítés örömét is.