Az órát saját és egymás belső értékeinek megbeszélésével kezdtük. Célom az volt, hogy a gyerekek felismerjék saját és egymás erősségeit, pozitív tulajdonságait.
A pozitív megerősítés játék során figyelmesek és támogatóak voltak, segítve ezzel a csoport közötti bizalom erősödését.
Az óra további részében a gyerekek önbizalom megerősítő kártyákat készítettek egymásnak, amelyeket karácsonyi ajándékként adtak át. A kártyák személyre szabott üzeneteket tartalmaztak, amelyek a másik erősségeire, pozitív tulajdonságaira és belső értékeire építettek. A gyerekek nagy lelkesedéssel dolgoztak, miközben figyeltek arra, hogy támogató és bátorító szavakat válasszanak egymásnak. Ez a tevékenység segített abban, hogy erősödjön a csoporton belüli bizalom és együttérzés. A pozitív énkép megerősítése fontos lépés volt az önbizalom építésében, mivel az egyének megtapasztalhatták, hogy mások is értékelik és elismerik őket. A kártyák átadása nemcsak örömet okozott, hanem hozzájárult a gyerekek mentális jóllétéhez is, hiszen a pozitív megerősítés segíti az önelfogadást és a hibák reális kezelését. Az óra sikeresen támogatta a gyerekek önbizalmának növelését és boldogságuk elősegítését.
Boldogító jó cselekedetek
„Elfogadni, szeretni, egymásra odafigyelni…a legszebb érzések, melyek csodássá teszik a lelkünket.”
A december hónap témája a jó cselekedetek gyakorlása, ami nem okozott gondot a gyerekeknek.
Beszélgettünk a gyerekekkel arról, ki milyen jó cselekedetet hajtott végre a nap folyamán, illetve a hét folyamán. Volt aki azt mondta, hogy megölelte a társát, mert látta, hogy szomorú; volt aki megnevettette a barátját. Mindenkinek volt egy-két jó cselekedete, amit örömmel osztottak meg egymással.
Majd következett a meseolvasás, ami a hógömbről szólt. Tetszett nekik, hogy a történetet olvasása közben, ők is elmondhatták a gondolataikat.
A hógömb máskor is jelen volt az életükben. A szülők számára karácsonyi műsort adtunk elő, ahol a Hókirálynő kezében jelent meg. Az iskolai karácsonyi műsorban pedig az angyalok nézegették benne a gyerekeket, hogyan várják az ünnepeket.
A jó cselekedetek gyakorlása az időseknél adott karácsonyi műsorral folytatódott. Örömmel készülődtek, hogy örömet okozzanak az idős embereknek. Egy kis ajándékkal is készültek, amit szeretettel adtak át.
Játszottunk a jó cselekedet pörgettyűvel is, amit végre is hajtottak a nap folyamán.
Elkészítettük a mi karácsonyfánk díszeit is, amire a gyerekek ráírták a személyes jótetteiket, jó cselekedeteiket. Ezeket a díszeket felragasztottuk az ajtón lévő fánkra. Nagyon jó érzés volt, hogy az arra járó volt tanítványaink (most nyolcadikosok) is bekapcsolódtak, és ők is készítettek fenyőfadíszt. (A negyedikesek meg élvezték, hogy a „nagyok” is részt vettek a játékban.)
Karácsonyi dalokat hallgattunk, tanultunk. Ajándékot készítettünk a szülőknek, és voltak kreatív diákok, akik meglepték társaikat. Sőt az egyik szülő, személyre szóló mézeskalácsot készített a gyerekeknek.
Hasznos és élvezetes időszakot tudunk a hátunk mögött.
„A jó cselekedet nem vész el a világban, és egyszer visszatér hozzád.” (Felicity c. film)
Jó cselekedetek gyakorlása témára a hála zenéjével hangolódtunk. A Szívem kertje című mese meghallgatása után beszélgettünk arról, hogy kivel mit tettek jót az óvodában és otthon is. Mit éreztek olyankor? Tudatosodott bennük, hogy jót tenni jó érzés, boldogító. Minden gyermek kapott egy előre kivágott szívecske nyakláncot. Ebbe gyűjtheti azoknak a csoporttársaknak a jelét, akikkel sikerült valami jót tenni. Akinek sikerül legalább három jelet gyűjteni, az kiérdemli a „Jószívű” címet. A gyerekek egész héten nagy örömmel kedveskedtek egymásnak, igyekeztek jót cselekedni. Ösztönöztem őket, hogy otthon is folytassák a jó cselekedeteket a családtagjaikkal, ismerőseikkel.
A decemberi iskolai napok kellemesen izgalmasan teltek. Valóban már november végétől érdeklődve kísértük az egyik osztálytársunkat, mivel a családba ikertestvéreket vártak, egy másik meglévő ikerpáros mellé. Örültünk, amikor szerencsésen megszülettek a babák, és mindenki jó egészségi állapotnak örvendett.
A gyerekekkel elbeszéltük, hogy milyen nehéz lehet a családnak öt gyerekkel, főleg hogy az apuka sincs itthon, kénytelen külföldön dolgoznia a megélhetésért.
Egy alkalommal, amikor a fiúcska nem volt iskolában, említettem a gyerekeknek, hogy szeretetcsomagot kellene készítsünk. A döntés egyértelmű volt, hogy Dávidnak meg az óvodás ikertestvéreinek fognak készíteni. Azzal indokolták, hogy az anyukájuknak, mivel a kicsiket gondozza, nincs ideje a nagyobb gyerekekre, és milyen karácsonyuk lesz, mivel az édesapjuk az ünnepekre sem tud hazajönni. Ennél jobb ötlet nem is foganhatott meg. Megbeszéltük, hogy ki amit tud, amitől szívesen megválik, elhozza. Öröm volt tapasztalni azt a lelkesedést, ahogy hozták az ajándékokat, meg a titoktartást, nehogy Dávid neszét vegye ennek az akciónak.
Párhuzamban a karácsonyi szerepünkre is készültünk. ,, A boldogság kék madará’’- t tanultuk be, talán épp a zajlott események ihlettek meg a választásomban. A próbák ideje alatt megbeszéltük a színjáték részleteit. Levontuk a következtetést: boldogok csak a jelenben lehetünk, és a boldogságot egyszerű, közeli dolgokban keressük.
Utolsó iskolai napon Dávidot meg testvéreit később hívtuk a kolléganőkkel, mi pedig 8 órától a szeretetcsomag összeállításán dolgoztunk. Még nagyobb volt az öröm, amint láttuk, hogy a gyerekek őszinte szeretetből, önzetlenül osztogatták a dolgokat három csomagba. Amikor felmerült a kérdés, hogy nem elég a csomagolópapír, azonnal kitalálták, hogy ők kidíszítik a dobozokat.
Semmit sem sejtve, 10 órára megérkezett Dávid a testvéreivel. A gyerekeknek kiosztottam a feladatlapokat, amin berajzolták, hogy mire van szükségük egy jó cselekedethez. Megoldották a keresztrejtvényt, és az önzetlenség cím alatt átadtuk a dobozokat.
Meg vagyok győződve, hogy mindenki egy életre szóló tapasztalatot szerzett, és érzelmileg gazdagabbnak mondhatja magát.
Szikszai György Református Óvoda és Általános Iskola Örömsziget Óvodája
Az évek során igyekeztünk a gyerekeket arra nevelni, hogy segítsék egymást, tudjanak szépen együtt játszani, érezzék és éljék át a közös tevékenységek örömét. Ennek nagycsoportra beérett a gyümölcse, hisz a kicsik, nagyon kötődnek egymáshoz, és gyakran jönnek reggelente otthon készített apró ajándékokkal / rajz, gyöngyből vagy gumiból készített karkötő, mézeskalács…/ amit társaiknak, vagy nekünk pedagógusoknak hoznak. Születésnapok megünneplésekor is gyakran hoznak kis apróságokat az ünnepeltnek. Mindig érezhető ilyenkor, hogy milyen szeretettel, örömmel, és izgalommal készítették ezeket a tárgyakat, és fontos számukra, hogy aki kapja, hogyan reagál az ajándékra. Természetesen ezeknek az apró kis gesztusoknak, mindig mosoly, ölelés és hálás szavak a visszajelzései. Most decemberben az örömszerzés, a jó cselekedetek még jobban előtérbe kerültek. Egy rövid kis műsorral az Idősek klubjában is felléptünk, ahol versekkel, dalokkal , táncokkal kedveskedtünk a szépkorúak számára, hogy mosolyt és örömet csaljunk a szívükbe, az adventi időszakban. Az adventi kézműves délutánon, anyukájukkal vagy apukájukkal közösen barkácsolhattak manókat és díszíthettek mézeskalácsot, a család többi tagja számára. Ez a közös tevékenység is nagyon jó hangulatban telt, és mindenki alig várta, hogy az otthon maradt családtagoknak is megmutathassák az alkotásokat. Karácsonyra is nagy izgalommal készítettek a családnak ajándékot, mellyel a szüleik iránti szeretetüket, hálájukat igyekeztek kifejezni. Persze ők is nagyon örültek, amikor az oviban tartott karácsonyi ünnepség után átvehették a vezetőség által szponzorált, több doboz legó építőjátékot, amivel nagyon szeretnek játszani. Amikor az utolsó napon megbeszéltük, hogy most hosszabb szünet következik, így nem jövünk oviba, többen átölelték egymást és elbúcsúztak. Úgy érzem örömmel és hálával a szívükben mentek el a téli szünetre a gyerekeink.
Decemberben együtt hangolódtunk a karácsonyi időszakra és jó cselekedeteinkkel próbáltuk mások számára is kellemesebbé tenni az adventi várakozást. Megajándékoztuk egymást és ajándékcsomagokat készítettünk az árvaházban élő gyerekeknek.
A december hónap az örömszerzésről, az ünnepre hangolódásról, készülődésről szólt.
Több alkalommal beszélgettünk a havi Boldogságóra témájáról, a Boldogító jó cselekedetekről.
Hogyan tudunk örömöt szerezni a másiknak? Hogyan tudunk kedveskedni apró, jó cselekedetekkel és mosolyra fakasztani társainkat? Ötleteltünk, kedves történeteket osztottunk meg egymással, kézműveskedtünk. Több alkalommal hallgattuk a Boldogságórás dalokat, karácsonyi dalokat, közben kis ajándékokat készítettek a gyerekek. Hógömböt, amelybe jókívánságokat írtak családtagjaiknak, barátaiknak, osztálytársaiknak, ezzel kedveskedve a másiknak. A feldolgozott mese nyomán karácsonyfadíszeket készítettek wc papír gurigából, melyek csillag alakúak lettek. A csillag alakzat más munkáikon és rajzaikon is visszaköszönt. Készítettek képeslapot is, melyet átadhattak annak, akinek szerettek volna és jókívánságokkal tűzdelték tele.
Ezek a foglalkozások tehát megalapozták az ünnep hangulatát és már jó érzéssel, hálával a szívükben mentek el téli szünetre a gyerekek.
Karácsonyhoz kapcsolódóan magyar nyelv és irodalom órán a gyerekekkel boldogságóra keretében a Karácsonyi csillagok és az öreg fenyő című mesét dolgoztuk fel.
A tanórát boldogság-kapu kialakításával kezdtük, ami alatt a gyerekeknek kellett átsétálni és a kapu végén egy szép szóval és öleléssel vártam őket. A mozgásos, játékos feladat nagyon tetszett a kicsiknek.
Az órát Varázsmondókával folytatva : Hull a hó, hull a hó
Lesz belőle takaró……. próbáltuk ide varázsolni a havat.
A mondóka után képeket nézegettünk a csillagos égről, mindenki kiválasztotta a saját csillagképét, ami neki a legjobban tetszett.
Ezek után hallgatták meg a tanulók a Karácsonyi csillagról szóló mesét, amihez kapcsolódóan később mondatokat alkothattak segítséggel. A mondatalkotás kicsik lévén még több-kevesebb sikerrel történt, de maga a mese minden tanulónak tetszett.
A mesét közösen játszották el a gyerekek, ami sok segítséggel és irányítással történt. A legnagyobb kihívás számukra, a csillag fenyőfára helyezése volt. De hogy csináljuk? kérdezték , majd közösen ezt is megoldottuk, eljátszottuk.
A mesedramatizálás után differenciáltan dolgoztak. Párokban dolgozhattak segítséggel: az első párnak fenyőfát kellett feldíszíteni pozitív szavakat tartalmazó gömbökkel.
Második párnak szétvágott betlehemi képet kellett összeillesztenie.
A harmadik páros pedig téli képet, rajzot készített közösen.
A feladatokat a tanulók képességei szerint osztottuk szét, a segítség adását pedig szintén a kérésükhöz igazítottuk. A végén minden páros teljesítette a feladatát kisebb-nagyobb segítségnyújtás mellett.
A tanórát Ady Endre Kis karácsonyi ének című versének meghallgatásával zártuk.
A gyerekekkel több alkalommal is foglalkoztunk a karácsonyvárás, a csoda, ajándékozás, apró örömök, jó cselekedetek témával. Adventi idézeteket olvastunk, a gyertyagyújtásokon énekkel, áhitattal hangolódtunk a karácsonyi csoda eljövetelére. Eljátszottuk a Milyen karácsonyfadísz lennél? játékot, meghallgatták a meséket a karácsonyi csillagokról, az öreg fenyőkről és a hógömbről. Ajándékokat készítettünk egy hátrányos helyzetű kislánynak és kisfiúnak, valamint az épületünkben minden osztályterem ajtójára díszeket helyeztünk el.
A második A osztály decemberi alkotása az „Egymásra figyelés a karácsonyi hangverseny tükrében 😊” címet kapta.
A decemberi boldogságórát elkészítette: Búzás Béla Attiláné Erika