A foglalkozás megkezdése előtt Gilles Diederichs:Játékos relaxáció könyvéből választottam egy relaxációs tornát, mellyel a gyermekek számára teremtettem meg a nyugodt légkört.
A gyakorlat neve: A madárfióka kikel a tojásból
1. Elhelyezkedünk a talajon, sarkunkra ülünk, a karunk a test mögött, a homlok a földön. Hunyjuk be a szemünk, és képzeljük el, hogy egy jó meleg tojáshéjban vagyunk, ahol nem érhet baj.
2. Ezután finoman mogassuk meg a válunk, kezünk.. Nagyon lassan felállunk, és közben mozgunk, mintha kitörnénk a Tojás héját.
3. Mosolyogjunk, és csináljuk úgy mintha szárnyunk lenne. Járjuk körbe a csoportszobát röpködve. Ezután leülünk, és lélegzünk mélyeket
A relaxáció után meghallgattuk Bezzeg Andrea: Szívem kertje meséjét, amihez a munkafüzetben található illusztrációt a gyerekek kiszínezhették.
Ezunán a gyerekek előre kivágott szíveket mintáztak, melyeket később egy beszélgető kör alkalmával elajándékozhatták egymásnak.

A gyermekeket nap mint nap arra neveljük, hogy segítsenek egymásnak, mindezt a nevelés mellett természetesen példamutatással érjük el. Egyházi intézményként a napi áhítatok témáját is igyekszünk a havi boldogság témával összhangba hozni. A relaxáció, a havi dal, és a napi jó cselekedetek mellett szerveztünk a adománygyűjtést is, amibe a gyerekeket is aktívan bevontuk. beszélgettünk arról, hogy milyen sok olyan játékuk van, amit már otthon nem használnak, és ha vigyáztak rá, akkor odaadhatjuk egy másik kisgyerekeknek. A szülőket is bevontuk a jólelkű adományozásba, és így elég sok játékot juttattunk el a város gyűjtőpontjára. A gyerekek örömmel hozták és helyezték el a nagy kosárba az játékokat.
Jó érzéssel töltötte el őket is, és átérezték, hogy adni öröm.

A jó cselekedetek gyakorlása a boldogság fokozásának hatékony eszköze. Ezt gyakoroltuk mi is ebben a hónapban azáltal, hogy segítőkészségünket, együttérzésünket fejeztük ki, valamint kedvezően értékeltünk egy-egy kisgyermeket. A decemberi hónap, a karácsonyi ünnepre való készülődés segítette a téma feldolgozását, aktuálissá tételét.
Az egyik csoportba járó kisfiú szüleitől kaptunk egy feldíszíthető karácsonyfát, melyhez kaptunk díszeket is, melyet a gyerekek tettek fel a fára, amit a jó cselekedet karácsonyfának neveztünk el. Aki egy jó cselekedetet hajtott végre, az felrakhatott egy díszt a fára. Törekedtem arra, hogy a napok során mindenki legalább egyszer tudjon díszt tenni a fára, valami pozitív dolgot el tudjunk mondani róla. Természetesen megindokolta mindenki, hogy mi volt a jócselekedet, amiért tehetne díszt a fenyőre, ha pl. a kicsik nem tudtak mondani semmit, a nagyobbakat kértem meg, hogy mondjanak a társukról valami jó tulajdonságot, amit másokért tett aznap.
Megnéztük a BetterWorldians rövid videofilmjét, amit nem játszottunk ugyan el, de megbeszéltük a cselekménysort, hogy milyen hatásai vannak annak, ha valaki jót kezd el cselekedni a másikkal. Azt tapasztaltam, hogy nagyon magával ragadta a gyerekeket a történet, igazán hatással volt rájuk, könnyen vissza tudták idézni az animációban történteket.
Megnéztük Alex és Leo meséjét is, ami szintén érthető módon mutatta be számunkra a segítőkészség jelentőségét. A mese jó átvezetést teremtett egy másik, ábrázoló tevékenységbe. Elkészítették többen a szereplőket, főleg a nyuszit gyurmából.
A következő foglalkozást az “Almát szedj, ügyesedj!, Szőlőt szedj, ügyesedj!” ráhangoló gyakorlatokkal kezdtük, majd a már ismert Hüvelyujjam almafa kezdetű mondókát is elmondtuk. Ezt követően játszottuk el a figyelem-fejlesztő futójátékot az alma-körte-szőlő-t, aminek szabályát könnyen megértették és elsajátították. Változatos mozgásmintája miatt nagyon élvezték a játékot.
Pihenésképpen meghallgatták Az alma és a kerti manó meséjét, aminek rövidsége, egyszerű, követhető, érthető szövege minden korcsoport számára megfelelő volt. Természetesen a történetet el is játszottuk, majd “elkészítettük” mi is a kerti manó festékét. A tevékenység lezárásaként készítettünk az otthoni karácsonyfára egy almaszerű karácsonyfadíszt, amit hazavihettek a gyerekek, megajándékozhatták vele családtagjaikat.
Legvégül felkerült a boldogságvárához vezető lépcsősor következő lépcsőfokára a Jócselekedetek jelképe is.

Ebben a hónapban a szeretetet, az összetartozást, a segítségnyújtást még jobban kidomborítjuk, mint az év egyéb időszakában. A Mikulásról és a karácsonyról szóló varázslatos mesékkel ezek a fogalmak a kicsik számára is könnyen átélhetővé, megérthetővé váltak. Már a hónap elején megbeszélték Boldogság Dórával a gyerekek, hogy minden jó cselekedet végrehajtását követően egy- egy kanál lisztet tesznek a gyűjtő edényünkbe, amiből majd szeretet mézeskalácsokat készítünk. Napról napra egyre több liszt került a tálba, amiből a gyerekek nagy adag mézes sütit készítettek. Luca -búzát is ültettünk, amely a hagyományőrzés mellett a jó cselekedetek gyakorlására is lehetőséget biztosított, hisz a hiányzó gyerekek számára is ültettek magocskákat a jelenlévő gyerekek. A szüleiknek is nagy örömmel és izgalommal készítették az ajándékokat, ami arra is jó volt, hogy átéljék adni ugyanolyan jó, mint kapni.

Konyári Óvoda Maci csoport
A december hónap, az adventi időszak még a megszokottnál is több alkalmat adott arra, hogy „jó cselekedeteinkkel” örömet szerezzünk másoknak és magunknak. A szülőknek és a közös karácsonyfára készült díszek és angyalkák alkotása közben minden gyermek átérezte az ajándékozás izgalmát, örömét. Megtapasztalhatták, hogy nemcsak kapni, de adni is jó!

Az ünnepek közeledtével, sokat beszélgettünk arról, hogyan lehetnénk jobbak egymáshoz, hogyan segíthetnénk szüleinknek apró cselekedetekkel ahhoz, hogy boldogabbak legyenek. Mivel tudunk mi örömet okozni? Beszélgettünk arról is, hogyan tudnánk segíteni, örömet okozni azoknak, akik nehéz helyzetben élnek. Apró ajándékokat gyűjtöttünk rászoruló gyermekeknek.