December a jó cselekedetek hónapja.A jó cselekedetek gyakorlása nagyon sok területre pozitívan hat. Az adventi témakör nagyon jó hátteret ad a témának. A napi beszélgetőkörök alkalmával megbeszéltük sok-sok példával és személyes tapasztalattal, hogy mennyire sokfélék lehetnek a jócselekedetek. Megbeszéltük, hogy ilyenkor igyekszik mindenki egy kicsit jobb lenni, jobban odafigyelni a másikra az oviban és otthon is, igyekszik többet segíteni. Megbeszéltük,hogy ajándékot legalább olyan jó adni, mint kapni. Ezért a szomszéd Katica csoporttal megajándékoztuk egymást, saját készítésű ajándékkal, illetve részt vettünk a cipősdoboz akcióban. Nemcsak az emberekkel, hanem az állatokkal is lehet jót tenni, ezért az óvodánk udvarán elhelyeztünk pár madáretetőt.
Boldogító jó cselekedetek
Marcali Noszlopy Gáspár Általános és Alapfokú Művészeti Iskola
Decemberben a hagyományőrzés került a fókuszba. Felelevenítettük a Luca napi népszokásokat. Luca-búzát vetettünk, majd hagymakalendáriumot készítettünk.
A kikelt búzát hazavitték a család karácsonyi asztalára.
A foglalkozás végén a ,,seprűs játék” sem maradhatott el.
Mindenki boldog volt ezen az órán.
Atkári Petőfi Sándor Általános Iskola
Decemberben több alkalommal szóba került, milyen jó cselekedeteket tehetünk, hogy szeretteinket meglepjük, örömet okozzunk nekik. Ezeket összegyűjtöttük, felírtuk kis papírokra. Mindennap más gyerek húzott belőle és megvalósította. (Pl.: otthoni segítés, apró ajándék készítése valakinek, kedvesnek lenni egész nap, megtanulni egy karácsonyi verset, vagy dalt, társnak segíteni, megosztani valami finomságot, ..) Természetesen készítettünk Adventi naptárt is. Mindennap más gyerek nevét húztuk ki, akinek feladata a következő volt: 1.Kapott egy matricát, melyet ő ragasztott fel az Adventi naptárunk megfelelő helyére. 2.Kapott egy színezőt, mely az osztály karácsonyfájának egy részlete volt. 3.Húzott egy megvalósításra váró jótettet, melyet aznap meg kellett valósítania. Mindennap énekeltünk és hallgattunk karácsonyi dalokat. Ajándékot is készítettünk.
Ebben a a hónapban több „miniprojektet” is megvalósítottunk. Mindegyik közös jellemzője az volt, hogy örömet szerezzünk egymásnak, másoknak, ezáltal önmagunknak is.
Az első „akciónkba” megpróbáltuk bevonni az alsó tagozatos gyerekeket is. Nyomtattam pár kiskártyát, amelyeket apró figyelmességként használtunk, amolyan adventi naptárszerűen:
a gyerekek páronként húztak egy kártyát, ami 2 apró jótettet vagy figyelmességet tartalmazott: Meglepetés Neked, Meglepetés Tőled felirattal. Szabadon választhattak, mikor és hányszor lepik meg egymást, de lehetett párt is cserélni- ezt ügyesen, egymás között intézték. Nyomtattam pár üres kártyát is, itt már igény szerint (előzetes megbeszélés, egyeztetés után, mert kereteket azért kellett felállítani) ők találták ki a kedvességeket.
Ezeket a kártyákat kitettük a folyosóra is és kis „követként” tájékoztattuk a többi osztályt is arról hogy ebben a hónapban, ha van kedvük, vegyenek részt ebben a kis örömszerzős akcióban.
Második szervezkedésünk az volt, hogy ellátogatott hozzánk egy program keretében egy kutyákkal foglalkozó társulat. Mindenféle hasznos tárgyakkal (állateledel, póráz, stb.), egy ún.osztályadománnyal háláltuk meg a közreműködésüket.
A harmadik foglalkozásnál a gyerekek szabadon alakult csoportokban kiválasztottak egy-egy betanító tanárt, akiknek hálájuk jeléül megfogalmazták és leírták közösen, miért jó, hogy Ő tanítja őket, mit szeretnek benne. Nagyon kedves kis tablók születtek. Ezeket természetesen át is adták még aznap a kollégáknak, akik nagyon meghatódtak és örültek ennek a váratlan , önzetlen ajándéknak.
A negyedik projektünk egyéni aktivitást igényelt: szerettük volna az emberekhez is lejuttatni a figyelmességet, kedvességet. Ezért azt találtuk ki, hogy közösségi helyeken, pl. boltokban apró kedves üzeneteket rejtünk el titokban, név és mindenféle hatásvadászat nélkül, pusztán azért, hogy a decemberi nagy rohanásban okozzunk egy-egy ismeretlennek is szívet melengető perceket. 🙂
A gyerekek nagy lelkesedéssel álltak neki, és örömmel mesélték, milyen érzés volt elrejteni, és ha úgy esett, megtapasztalni, mit okoztak ezzel a kis aprósággal egy-egy gyanútlan, de szerencsés vásárlónak. 🙂
Ebben a a hónapban több „miniprojektet” is megvalósítottunk. Mindegyik közös jellemzője az volt, hogy örömet szerezzünk egymásnak, másoknak, ezáltal önmagunknak is.
Az első „akciónkba” megpróbáltuk bevonni az alsó tagozatos gyerekeket is. Nyomtattam pár kiskártyát, amelyeket apró figyelmességként használtunk, amolyan adventi naptárszerűen:
a gyerekek páronként húztak egy kártyát, ami 2 apró jótettet vagy figyelmességet tartalmazott: Meglepetés Neked, Meglepetés Tőled felirattal. Szabadon választhattak, mikor és hányszor lepik meg egymást, de lehetett párt is cserélni- ezt ügyesen, egymás között intézték. Nyomtattam pár üres kártyát is, itt már igény szerint (előzetes megbeszélés, egyeztetés után, mert kereteket azért kellett felállítani) ők találták ki a kedvességeket.
Ezeket a kártyákat kitettük a folyosóra is és kis „követként” tájékoztattuk a többi osztályt is arról hogy ebben a hónapban, ha van kedvük, vegyenek részt ebben a kis örömszerzős akcióban.
Második szervezkedésünk az volt, hogy ellátogatott hozzánk egy program keretében egy kutyákkal foglalkozó társulat. Mindenféle hasznos tárgyakkal (állateledel, póráz, stb.), egy ún.osztályadománnyal háláltuk meg a közreműködésüket.
A harmadik foglalkozásnál a gyerekek szabadon alakult csoportokban kiválasztottak egy-egy betanító tanárt, akiknek hálájuk jeléül megfogalmazták és leírták közösen, miért jó, hogy Ő tanítja őket, mit szeretnek benne. Nagyon kedves kis tablók születtek. Ezeket természetesen át is adták még aznap a kollégáknak, akik nagyon meghatódtak és örültek ennek a váratlan , önzetlen ajándéknak.
A negyedik projektünk egyéni aktivitást igényelt: szerettük volna az emberekhez is lejuttatni a figyelmességet, kedvességet. Ezért azt találtuk ki, hogy közösségi helyeken, pl. boltokban apró kedves üzeneteket rejtünk el titokban, név és mindenféle hatásvadászat nélkül, pusztán azért, hogy a decemberi nagy rohanásban okozzunk egy-egy ismeretlennek is szívet melengető perceket. 🙂
A gyerekek nagy lelkesedéssel álltak neki, és örömmel mesélték, milyen érzés volt elrejteni, és ha úgy esett, megtapasztalni, mit okoztak ezzel a kis aprósággal egy-egy gyanútlan, de szerencsés vásárlónak. 🙂
Gondolatébresztőként megnéztük az alábbi két kis történetet, majd megbeszéltük, hogy éltek-e át hasonló élethelyzetet, miként cselekedtek és miért:
https://www.youtube.com/watch?v=WKmZ3ipZar0 https://www.youtube.com/watch?v=qnSxKcJwQ-o
Felolvastam a tanulóknak azt a hét érvet, ami a tanári segédanyagban olvasható a jó cselekedetek gyakorlása mellett, aztán mindenki elmondta a legutóbbi vagy a legemlékezetesebb jócselekedetét. Ötletrohammal összegyűjtöttük, milyen konkrét módon lehet önmagunkkal vagy másokkal jót tenni. Karácsonykor az osztályban megajándékozzuk egymást, ezért mindenki húzott egy nevet, és kigondolta, hogy az ajándékozás napjáig milyen jó cselekedettekkel fog naponta kedveskedni a húzott személynek.
Végül levezetőként mindenki kitöltötte önmaga jobb megismerése céljából a program által küldött „Ez vagyok én a művészeteken keresztül” c. feladatlapot.
Óvodánk nagyon fontosnak tartja az érzelmi nevelést, ezen belül a pozitív életszemléletre nevelést, ezért a Boldogságóra Program nagy szerepet játszik a mindennapjainkban. A Boldogságóra Programunk decemberi témája a jó cselekedetek fontossága, ennek jegyében egy újabb közösségi összefogást kezdeményeztem, melynek célja, hogy Karácsony közeledtével, szeretnénk mosolyt csalni az Idős emberek arcára, jelezve hogy mellette vagyunk, nincsenek egyedül.
Címe: Tegyük szebbé az Idősek karácsonyát! Nem vagy egyedül!
Ez alkalommal, óvodánk 500 gyermeke karácsonyi képeslapokra rajzolt szívvel – lélekkel, melyet egy karácsonyi üzenettel kiegészítve adtunk át városunk Nyugdíjas klubjainak és az Idősek Otthonának is. Így a karácsonyi képeslapok a lehető legjobb helyre kerültek, ahol a legnagyobb szükség van a szeretetteljes gesztusra, hogy szebbé tegyük a magányos, idős emberek karácsonyát is.
Örömünkre szolgált, hogy városunk önkormányzata is csatlakozott kezdeményezésemhez, mely során a képeslapok még szervezettebben célba értek. Ez azt jelenti, hogy a Makói Óvoda csoportjai, Farkas Éva Erzsébet polgármester asszonyhoz csatlakozva látogattak meg 6 Nyugdíjas klubot és 2 Idősek Otthonát, ahol ünnepi műsor keretében adtunk át közel 600 darab karácsonyi képeslapot. A kistérségeket sem szerettük volna kihagyni, ezért az Erdélyi püspök utcai óvoda Pillangó csoportja ellátogatott Királyhegyesre, ahol egy 130 fős Nyugdíjas találkozón adtuk át képeslapjainkat egy gyönyörű karácsonyi műsor keretében.
Kezdeményezésemhez csatlakozott a Makói Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 3. ének-zene tagozatos osztálya, akik a Nem vagy egyedül képeslapok átadását csodaszép énekszóval díszítették.
A városi televízió és a Promenád nevű rádió is ellátogatott óvodánkba, ahol megoszthattam élményeimet a Boldogságóra Programmal kapcsolatban.
A Makói Óvoda minden dolgozója és gyermekei nevében szeretettel kívánunk békés, szeretettel és mosolygással teli Boldog Új Évet!
A jó cselekedetek összekötnek minket, hiszen érezzük, hogy egy közösséghez tartozunk, amelyben egymástól függünk, és együtt kell működnünk. A decemberi hónapunk tele volt boldogító jó cselekedetekkel. Vallom, hogy ettől sokkal ” jobb” emberekké válnak a tanulók.
Szórakoztató és egyben meghitt ünnepi műsorral ajándékoztuk meg városunk apraját- nagyját. Felléptünk iskolánk tanulói és dolgozói előtt, valamint a helyi Idősek Otthonában látogattunk el, hogy szebbé varázsoljuk az idős emberek karácsonyát. Őszintén ez a kezdeményezés nagyon érzékenyített engem és a diákjaimat is, hiszen rengeteg köszönetet, hálát és szeretetet kaptunk, azért, hogy ellátogattunk hozzájuk. Ezen kívül egész hónapban a szeghalmi ebtelepen élő kutyusoknak szerveztünk gyűjtést, ahol rengeteg eledelt és játékot gyűjtöttek a gyerekek az itt élő állatoknak, majd elszállítottuk ezeket, aminek nagyon örültek a kutyusok. Büszke vagyok az intézményünkbe járó tanulókra, hiszen látszik rajtuk, hogy nagyon szeretnek adni. Legyen szó bármilyen kezdeményezésről, mindig számíthatunk rájuk.
Mert adni jó, adni érdemes!
Köszönöm szépen!
Tildy Zoltán Általános Iskola és AMI
Szeghalom
Szilvike néni
December érzelmekkel és jó cselekedetekkel teli hónap volt. Fontos volt számomra, hogy a gyerekeket ráhangoljam az ünnepekre. Különösen ügyeltem arra, hogy ne vesszen el ennek az időszaknak a varázsa. Megbeszéltük, hogy nem a drága ajándékok teszik szebbé a karácsonyt, hanem a szeretet, a hála, a béke és az egészség.
A december a jó cselekedetek hónapja. A hét folyamán szívecskéket gyűjthetnek maguknak a gyerekek az elkészített fali táblára amin a gyerekek jelei láthatóak. Minden egyes jó cselekedet, segítségnyújtás egy csillogó szívecskét ér. Figyeltem minden gyermeket hogyan tölti a napját , a nap folyamán mit tett, milyen segítséget nyújtott akár az óvó néniknek akár a társainak Ezek a szívecskék rákerültek egy jócselekedet puttonyra , amit büszkén mutathattak meg szüleiknek.
Megbeszéltük azt is, hogy mi énekekkel, versekkel és szorgos kezeinkkel tudunk jót cselekedni, szeretetet adni a Mikulásnak, a Jézuskának és a Családunknak. Feldíszítettük csoportszobánkat, a faliújságra is csodaszép alkotások kerültek,
Közösen énekeltünk és verseket tanultunk a karácsonyi műsorunkra, amelyek a szeretet és az összetartozás üzenetét közvetítették, erősítve a közösségi élményt.
Ezek a tevékenységek nemcsak a karácsonyi hangulatot hozták közelebb a gyermekekhez, hanem hozzájárultak ahhoz is, hogy megtapasztalják a jócselekedetek örömét és fontosságát a mindennapi életben.
Hagyományos karácsonyi műsorral készültünk a szülőknek, nagyszülőknek, mely nagyon meghatóra sikeredett. Büszke voltam ovisaimra. Éreztem, hogy átélik az ünnep lényegét! A műsor végén minden gyermek kezében tartott egy világító kis mécsest . A hatás nem maradt el, szinte mindenki a szemeit törölgette a meghatottságtól. Boldog voltam, hogy megélhettem ezt a pillanatot.
Gyakran szóltak Bagdi Bella dalai ebben a hónapban is és elmeséltem Bezzeg Andrea meséjét is.
A Nyíregyházi Bem József Általános Iskola 2. c osztály tanulói a hónap során különlegesen jó cselekedetben részesült. A hónap elején a Télapó érkezése már előkészítette a hónap hangulatát. Adventi „varázs batyuk” segítségével minden nap örömökben részesítettünk egy-egy tanulót, illetve tanító néniket. Az osztály névsorának megfelelően minden nap a névsorban következő tanuló apró ajándékokban részesült, melyet a szülői munkaközösség támogatott. Az osztály karácsonyfájának díszítése is öröm pillanatokat hozott számunkra, melyre felkerültek a személyre készített díszek is. Csillogó és pompázatos karácsonyfánk díszítette a termünket.