December hónap a jó cselekedetekről, a szeretetről, apró örömökről szólt, mint mindenhol máshol is. Várakozással készültünk az év egyik legszebb ünnepére. A hónap napjaihoz kapcsolódóan készítettünk mézeskalácsházikókat, terveztünk csúnya karácsonyi pulcsikat, és elkészítettük az osztály karácsonyfáját csupa jócselekedetekből. Nagyon szeretjük használni a beszélgetésindító kártyákat, a foglalkozásokat ezzel indítjuk. Sokat és jókat beszélgettünk az adventi időszak fontosságáról, a várakozásról, apró örömökről, hogy hogyan tehetünk jót másokkal, miért fontos ez, és nemcsak most, hanem az év minden napján. De most hatványozottan. Hogyan adakozhatunk, adományozhatunk, miért fontos ez, és hogyan melengeti a lelkünket, okoz bennünk, a szívünkben jó érzést.
Boldogító jó cselekedetek
A téma bevezetéseként arról beszélgettünk, hogy ki, mikor érzett örömet, mert segítettek neki, vagy mert ő tett jót másokkal. Kezdetben nagyon bizonytalanok voltak, hogy mit mondhatnak, és amire gondoltak valóban örömet jelentett másoknak.
A személyes példák segítettek abban, hogy megértették a legkisebb jó cselekedet is nagyon fontos.
A keresztrejtvény megoldását követően a Kőleves című mesét dolgoztuk fel.
A foglalkozás végén szuperhősök lettek a gyerekek, összegyűjtöttünk ötleteket, hogyan tehetjük jobbá a világot, és közvetlen környezetünket.
Adni jó!
Izgatottan vártuk tanítványaimmal a decembert, a boldogító jócselekedetek hónapját.
Az volt a célom, hogy tanítványaim megtapasztalják, a jócselekedetek nem csupán a másik ember életében hoznak pozitív változást, hanem saját magukban is valami mély, meleg érzést ébresztenek. Tapasztaltam, egyre tudatosabban figyelnek arra, hogy segítsenek valakinek, vagy apró kedvességet tegyenek. Rájöttek, hogy ezek a tettek sokkal nagyobb hatással vannak önmagukra, mint ahogyan ezt korábban gondolták. Megértették, hogy a boldogság nem mindig látványos élmény, hanem sokszor a mindennapok apró, csendes pillanataiban rejlik. Egy kedves szó, egy mosoly, egy felajánlott segítség – mind hozzájárul ahhoz, hogy kapcsolódjunk egymáshoz. A hónap feladatai rámutattak, hogy a jó szándék terjed: ha én kedves vagyok, nagy eséllyel a másik is tovább ad valamit ebből.
Az órán a légzőgyakorlat után meghallgattuk a hónap dalát, amihez egy kis mozgást találtunk ki.
Csoportosítottunk Wordwall feladatok segítségével jó és rossz cselekedeteket.
A gyerekek ötletei alapján általuk megvalósítható jócselekedeteket írtunk le egy-egy lapra, amiből minden reggel húztak egyet a tanulók. Azon a napon azt a jócselekedetet kellett gyakorolniuk az osztályban. (pl. Kifaragom a társam ceruzáját, – volt aki az egész osztályét kifaragta; Ma megdicsérek valakit; Ma mindenkire mosolyogva nézek; …)
Megoldottuk a szokásos rejtvényt, és feldolgoztuk az ajánlott mesét. Végül elkészítettük a MI karácsonyfánkat kezekből, amikre olyan gömböket helyeztünk, amikre 1-1 jótett megfogalmazása került.
A szülőknek meglepetés műsorral készültünk. Ezekről felvételt készítettem, amiket karácsonyig a téli szünet minden reggelén az osztálycsoportba kiraktam.
Volt vers, hóemberes dal, gyertyás tánc, angyalkás tánc és egy karácsonyi jókívánság. A szülők a visszajelzések alapján nagyon nagy örömmel fogadták a meglepetés videókat. Mi a gyerekekkel legalább ekkora örömmel készítettük ezeket a felvételeket, hiszen ADNI JÓ!
Úgy érzem, a boldogító jócselekedetek témája segített a tanítványaimnak jobban megérteni, hogy a boldogság sokszor akkor növekszik bennünk, amikor másokét építjük.
Az adventi gyertyagyújtások és a hozzá kapcsolódó kis műsorok iskolánkban minden évben, ha csak 10 percre is, de egyre közelebb hozta lelkünkben a karácsony ünnepét. Idén nem csak az adventi gyertyagyújtásról szólt a december. Az adventi várakozást 14 napos iskolai programmá alakítottuk, melyben küldetéseket kellett végrehajtani az osztályoknak. Nagy lelkesedéssel indultak neki a gyerekek. Elsőnek ki kellett takarítani az osztályt, majd pacsit adni annak, akivel találkozik, meg kellett kérdezni tanáraikat, hogy miben segíthetnek, írniuk kellett boldogság üzenetet valakinek, majd hálaüzenetet és ki kellett tenni az iskola falára. Megölelték azt, akit szeretnek, énekeltek egy karácsonyi dalt az osztályfőnöknek, kidekorálták az osztályt, 3 jó tulajdonságot kellett mondani a mellettük ülőkről, volt, aki bele is pirult, élő szobrot alakítottak ki az osztályok szív formában. Alsó-felső tagozatos testvérosztályok vannak iskolánkban. Az ő feladatuk volt a meseolvasás. Kicsik a nagyoknak, nagyok a kicsiknek. Az utolsó napot a karácsonyváró nappal zártuk le, ahol a gyerekek kézműves foglalkozással készültek a karácsonyra. Ezek a 14 napos a boldogság-küldetések, nem csak a gyerekeknek, hanem a pedagógusoknak is örök élményt szereztek.
December a jó cselekedetek hónapja.
A karácsony közeledtével több figyelmet, törődést, segítőkészséget és szeretet adnak egymásnak az emberek és ezt látva a gyermekek is.
Ezeket az erkölcsi értékeket céloztuk meg ebben a hónapban. Ezek szépen beépültek a mindennapjainkba.
Odafigyeltünk a jó cselekedetekre, készítettünk a hónap elején adventi naptárat. Minden nap közösen kiválasztottuk, hogy ki az aki az nap kiveheti a kis meglepetés ajándékot.
Aki sokat segített, kérés nélkül pakolt, rendett rakott, társaival kedves volt.
Másik fontos mondás a ” jobb adni mint kapni” és ez valóban így van, megtapasztaltuk.
Egyik kedves csoporttársunk elköltözött és az utólsó napon a gyermekek is kis ajándékkal, kedves rajzokkal ajándékozták meg. Nagy lelkesedéssel készültek a munkák. Öröm, boldogság volt az arcokon és a szívekben.
Majd beszélgettünk, hogy milyen jó adni és jót tenni, nem csak az óvodában hanem otthon a családban is és ezáltal jobb emberré, gyermekké válhatunk.
Az 5. osztály nagy lelkesedéssel kezdett bele az Adventi jó cselekedetek feladataiba. Minden nap egy olyan „feladatot” kellett végrehajtaniuk, amellyel mosolyt varázsoltak a társaik, a tanáraik arcára. Olyan „feladatokat” teljesítettek, amellyel boldogabbá tették a környezetükben lévő gyerekeket, felnőtteket.
A játékos napok fejlesztették a tanulók érzelmi
intelligenciáját, segítették őket érzéseik kifejezésében, és megtanították őket arra, miért fontos az, hogy figyeljenek másokra, különösen advent időszakában, megtapasztalták, hogy sokkal jobb adni, mint kapni. Megható volt látni egy-egy feladat teljesítése után a gyerekek arcát, amelyre nemcsak a saját, hanem a mások számára szerzett boldogság is kirajzolódott.
Iskolánkba járó gyerekek nagy többségének az érzelmi intelligenciája alacsonyabb szinten mozog, sokukkal nem beszélgetnek otthon, nem kíváncsiak az érzelmeik alakulására a szülők. Ha csak egy kis lépést tettünk az érzelmeik fejlesztése érdekében már mi, pedagógusok is boldogabbak lehetünk, mert a tanulóink nyugodtabbak és vidámabbak lettek a hónap végére, az adventi boldogság – hozó feladatok elvégzése után az utolsó tanítási napon kellemes ünnepet kívántak egymásnak, beszélgettek az előttük álló szünetről, az adventi ünnepkörről. Néhányan még saját készítésű képeslappal is megleptek bennünket, az osztályfőnöküket az összeadott saját kis pénzükből lepték meg egy kis csokoládéval.
Iskolánk hagyományai közé tartozik a péntekenként megtartott Adventi gyertyagyújtások, amelyre minden alsó tagozatos osztály készül.
Boldogság-küldetések: minden napra egy jó cselekedet, vagy szeretetet közvetítő pozitív élmény:
1. nap: Tiszta, rendezett környezetben várakozzunk az ünnepre.
2. nap: Kicsik és nagyok boldog mosolya- Adj egy pacsit nap
3.nap: varázsolj egy mosolyt valaki arcára „Boldogság-üzenetek” -kel
4.nap: „Öltöztesd szívedet karácsonyi díszbe”(Aranyosi Ervin) , és a környezetedet is.
5.nap: Advent és karácsony a szeretet, az összetartozás, az öröm és a melegség érzése, „ha őt szivedbe zártad, te is boldog leszel!”. (Aranyosi Ervin)-élő szobor készítése- szív forma
6. nap: a mai Boldogság foglalkozások a karácsonyi mesékről szóltak, a mesék és a karácsonyvárás csodáiról. A kicsik meséltek a nagyoknak, és a nagyok a kicsiknek: ismert, vagy saját meséket, verseket.
7. napja: Karácsonyi, saját gondolataik megfogalmazása:
boldogságüzenetek küldése
A 8. nap: Közös készülődés a karácsonyra, ráhangolódás az ünnepre.
9. nap: Miért lehetünk hálásak?
Fogalmazzák meg és tegyék ki az iskolába bárhová ezeket a feljegyzéseket.
10. nap: Jónak lenni jó, segíts másoknak! A tornaszertár rendezésétől a fénymásolásig, a tornafelszerelés összepakolásától a házi feladat megírásáig
11. nap: küldj egy szívhez szóló képeslapot társaidnak!
12. nap: karácsony a szeretet ünnepe, öleld meg, akit szeretsz.
13. napja: karácsonyi dalok – karácsonyra hangolódva egy-egy karácsonyi dallal köszöntsétek az osztályfőnökötöket!
14. nap: karácsonyváró nap: kézműves foglalkozások
Kárpáti János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola
Decemberben szeretet képeslapot készítettünk egymásnak, melyre jókívánságok, hálás szavak, köszönetek kerültek.
Az iskolai paravánra kedves üzeneteket gyűjtöttünk, melyekkel arra hívtuk fel a figyelmet, hogy az ünnepi időszakban milyen fontos,hogy adj egy kedves szót! A gyerekek kedves írásai hamar megtöltötték a paravánt.
Ölelés kuponokat helyeztünk el az adventi koszorúnál, ami bármikor, bárkinél beváltható volt.
Sokat beszélgettünk az adományozás fontosságáról, az önzetlen segítségnyújtásról. Sok felajánlás érkezett az Egész évben adni jó alapítvány számára.
December hónapja az óvodában mindig különleges varázst hordoz, de idén a Boldogságóra keretében ez a varázs még mélyebb tartalommal telt meg. A „Boldogító jó cselekedetek” témája szinte észrevétlenül simult bele a karácsonyvárás meghitt időszakába, és a gyermekek számára természetes módon vált a mindennapok részévé a másokra való odafigyelés, a megosztás öröme és az együtt átélt közös élmények fontossága.
A hónap elején meséken, verseken és beszélgetőkörökön keresztül közelítettük meg a jó cselekedet fogalmát. A gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodva hangsúlyt fektettünk az érzelmi átélésre, az utánzásra és a tapasztalati tanulásra. A mesék szereplői apró, mégis jelentős tettekkel segítették egymást, melyekben a gyermekek könnyedén magukra ismerhettek. A mindennapok során egyre gyakrabban jelentek meg a spontán kedvességek: segítő kezek, vigasztaló ölelések, egymásra figyelő gesztusok.
A decemberi Boldogságórák egyik legkedvesebb eseménye a mézeskalács sütés volt. A csoportszobát belengte a fahéj és a méz illata, a gyermekek izgatottan figyelték, ahogy a tészta formát ölt. A közös tevékenység során fejlődött együttműködésük, türelmük és finommotorikájuk. A kiszúrt figurák megsütése után mézeskalács házikót is készítettünk, amely igazi közösségi alkotássá vált.
A jócselekedetek gyakorlati megvalósításaként a kész mézeskalácsokból megosztottunk más óvodai csoportokat, valamint a szülőket is megkínáltuk. A gyermekek örömmel adták át saját készítésű finomságaikat, büszkén tapasztalva meg az adás örömét. Ezek a pillanatok megerősítették bennük, hogy a figyelmesség és az önzetlen megosztás boldoggá teszi nemcsak azt, aki kapja, hanem azt is, aki ad.
A karácsonyi időszakhoz kapcsolódva kiemelt helyet kapott a Madárkarácsony is. Beszélgettünk arról, hogy télen a madaraknak nehezebb élelmet találni, és hogy az emberek ilyenkor segíthetnek rajtuk. A gyermekek nagy érdeklődéssel hallgatták a téli madarakról szóló meséket, megfigyeltük képeken és az udvaron is a madarakat, majd közösen készítettünk madáreleséget. A magokkal és zsiradékkal való munka során fejlődött érzékszervi tapasztalásuk és környezettudatos szemléletük.
Az elkészült madáreleségeket az óvoda udvarán helyeztük ki, ahol a gyermekek nap mint nap figyelemmel kísérhették a kis vendégeket. A Madárkarácsony során a gyermekek megtapasztalhatták, hogy a jó cselekedet nemcsak az emberek felé irányulhat, hanem az élő környezetünkre is kiterjed. Ez a tevékenység erősítette bennük a gondoskodás, a felelősségvállalás és a természet iránti tisztelet alapjait.
A karácsony közeledtével a gyermekek angyalkát készítettek szüleiknek, amelybe saját fotójuk is bekerült. A kézműves tevékenység során nemcsak kreativitásuk bontakozott ki, hanem érzelmi kötődésük is erősödött: tudták, hogy az ajándék szívből készül, és örömet szerez majd annak, akit a legjobban szeretnek. Az angyalkák a szeretet, a hála és az egymásra figyelés jelképeivé váltak.
Készítettünk továbbá képeslapokat, melyeket a gyermekek hazavittek, majd szüleikkel együtt bedobtak a szomszédok postaládáiba. Ez a tevékenység különösen jól szolgálta a közösségi érzés erősítését és a társas kapcsolatok iránti nyitottság kialakítását. A gyermekek számára izgalmas volt elképzelni, hogy egy apró üzenet milyen nagy örömet okozhat másoknak.
A hónap zárásaként egy örömtánccal készültünk karácsonyra, mellyel a szülőket köszöntöttük. A zene, a mozgás és az együtt átélt ünnepi hangulat felszabadultan, mégis meghitt módon zárta le a decemberi Boldogságórák sorát. A gyermekek arcán tükröződő öröm és büszkeség visszaigazolta, hogy az együtt átélt élmények mély érzelmi lenyomatot hagynak bennük.
A decemberi Boldogságórák során a gyermekek megtapasztalhatták, hogy a boldogság sokszor egészen apró dolgokban rejlik: egy kedves gesztusban, egy megosztott süteményben, egy madárnak szánt magban vagy egy szívből készített ajándékban. Ezek az élmények hozzájárultak empátiájuk, érzelmi intelligenciájuk és környezettudatos szemléletük fejlődéséhez, miközben a karácsonyi időszak valódi, megélt boldogságtapasztalattá vált számukra.
Fábiánsebestyéni Arany János Óvoda, Közművelődési Intézmény és Könyvtár
Kapcsolatépítő játék-„Erdő, erdő, héterdő”-mondókával.
Szeretett folyósó, Szeretett szív, angyalka készítés
Angyal a cipősdobozban című mese meghallgatása. Beszélgatés a meséről.
Ki milyen jó cselekedetet tett?
Hónap zenéjének hallgatása, /” Jó emberré csak a szívemmel válhatok”/.
Szeretett folyosón áthaladás simogatással, öleléssel.
Szeretett angyal, szív, készítése egy kedves személynek.
Készülődés a Karácsonyra.