A boldogító jó cselekedetek segítenek abban, hogy pozitívabbá váljon a közösségünk és mi magunk is jobban érezzük magunkat. A gyerekekkel együtt végzett jó tettek – mint a segítségnyújtás, az odafigyelés, a kedvesség vagy a közös tevékenységek – erősítik az együttérzést és az összetartozás érzését. A közös élmények során a gyerekek megtapasztalják, hogy tetteiknek hatása van másokra, és hogy adni öröm. Ezek a cselekedetek hozzájárulnak az önbizalom fejlődéséhez, a pozitív gondolkodáshoz és a boldogság megéléséhez, miközben erősítik a közösségi értékeket.
Boldogító jó cselekedetek
1.Hangulati bevezető:
„Az a gyönyörűség, amelyet a jó cselekedet okoz, az életnek egyetlen igazi boldogsága.”
(Lev Tolsztoj)
A december hónap a jó cselekedetek jegyében telt.
Ez a hónap igen tartalmas, izgalmas, várakozássokkal telinek bizonyult.
Meghallgattuk Lázár Ervin: A másik Télapó c. mesét.
Témafeldolgozó kérdések:
Ki volt a „másik Télapó”? Miben volt más, mint a jól ismert Télapó?
Képzeld el, hogy te is egy „másik Télapó” lehetsz – mit adnál másoknak, ha nem tárgyakat,
hanem érzéseket ajándékozhatnál?
Te miben vagy más, mint mások? És miben vagy jó?
Melyik szeretetnyelvet ismered fel a történetben? Milyen érzés az, amikor valaki szeretettel,
figyelemmel fordul feléd?
Közösen beszélgettünk Szent Miklós püspök ünnepéről, történetéről. Beszéltem a gyerekeknek arról, hogy önkéntes vagyok a Mikulásgyárban. Milyen jó érzéssel tölt el, hogy segíthetek ennek a szervezetnek.
Mikulás érkezése, mikulásvárás
A gyerekek izgatottan várták a Mikulást. mely az iskolánkba is megérkezett.
Hatalmas öröm, izgalom, közös éneklés fogadta őt. Majd a gyerekek versekkel is kedveskedtek neki. Volt, aki ajándékot, rajzot készített számára. Hatalmas öröm, élmény volt az ottléte.
Közös feladat:
Lepjétek meg a szüleiteket, nagyszüleiteket vagy más, szeretett felnőttet valamilyen jó cselekedettel! Közös gondolatok megosztása a jó cselekedetekkel kapcsolatosan.
Apró meglepetések kis tárháza családtagoknak, osztálytársnak, barátnak.
Egymás között apróbb jó cselekedeteket végeztünk: ölelés, mosoly, köszönetnyilvánítás valamiért, valakiért.
Meghallgattuk: Jó emberré csak a szívemmel válhatok c. dalt.
Zárókör
Közös zsúr, éneklés, tánc, meglepik.
Edit néni és a kisnémethesek 2.i csoportja
A témát idén is a karácsonyi népszokások, illetve a karácsonyi otthoni egyéni szokások megbeszélésével vezettük fel. Az ünnep kapcsán megbeszéltük az ajándékozás fontossággát a gyerekekkel, majd kitértünk rá, hogy adni vagy kapni szeretnek jobban. Megbeszéltük, hogy nem csak tárgyat lehet ajándékozni egymásnak, hanem verset és éneket vagy estleg egy kedves gesztust is, kézzel megfoghatatlant. Ezután megnéztük a csatolt videót és közösen feldolgoztuk a látottakat.
Az adventi időszakban az osztállyal közösen karácsonyi képeslapokat készítettünk a településünkön élő, idősgondozásban részt vevő nénik és bácsik számára. Úgy gondoltuk, fontos, hogy érezzék, gondolnak rájuk és ennek különösen nagy jelentősége van a karácsony közeledtével. Összesen 33 képeslapot írtak meg a gyerekek: maguk által keresett versekkel, idézetekkel.
Külön érdekesség, hogy olyan képeslapokat választottunk, amelyeket kézzel és szájjal festő művészek készítettek. Sokat beszélgettünk erről is: milyen lehet így élni, milyen nehézségekkel kell megküzdeniük a mindennapok során, stb.
Beszámoló a Boldogságóra program decemberi foglalkozásról
Intézmény: Áldás Református Óvoda
Cím: 4642 Tornyospálca, Kossuth u. 111.
Korcsoport: nagycsoport
Téma: Boldogító jó cselekedetek
Foglalkozást vezette: Dicsőné Berecz Enikő
Időpont: 2025. december hónap
A decemberi Boldogságóra foglalkozás megvalósítása az Áldás Református Óvodában nagy örömmel és aktív részvétellel zajlott. A szervezési feladatok előzetesen gondosan megtörténtek. A mosolyhullámos játék és a Bagdi Bella dal éneklése azonnal pozitív hangulatot teremtett. A gyermekek boldogan mosolyogtak egymásra, ami megalapozta a foglalkozás szeretetteljes légkörét. A beszélgetés az érzelmekről segítette őket abban, hogy megfogalmazzák, mitől érzik magukat boldognak. Az érzelemkártyák segítségével bátrabban kommunikáltak egymással.
A kezdő relaxáció, a dagasztós játék oldotta a feszültséget és előkészítette a nyugodt, befogadó állapotot. A kezdő ének közös mozgással kísérve örömteli atmoszférát teremtett. Aktívan bekapcsolódtak a dalba és a mozdulatokba.
A téma bevezetése során fontos beszélgetés zajlott arról, miért jó másoknak segíteni. Saját tapasztalataik alapján mondták el, hogyan tudnak segíteni a családban, az óvodában vagy az állatoknak. A közelgő karácsony miatt különösen nyitottak voltak a jótettek témájára. A beszélgetés során örömmel mondták el, kinek adnának ajándékot.
Boldog Dóra báb megjelenése varázslatos hangulatot teremtett. A mese bevezető versike és a mesemondás nagy figyelmet kapott. A „Mióta van csillag a karácsonyfák csúcsán” című mese elvarázsolta a résztvevőket. A történet által mélyebb szinten értették meg a szeretet és az adás örömét. A beszélgetés a meséről segítette a szöveg megértését és a pozitív érzelmek tudatosítását. A csillag érzéseiről beszélve saját érzelmeikről is bátrabban beszéltek.
A karácsonyi mondóka vidámmá tette a feldolgozást. A csillagkészítés során minden gyermek aktívan részt vett. A fonalból és kartonból való alkotás fejlesztette a finommotorikát és a kreativitást. A környezettudatosság szempontjai is megjelentek.
A foglalkozás lezárása során mézeskalács szívek és csillagok készültek. A közös sütés és díszítés öröme tovább erősítette az együttműködést. Az egészségtudatos szemlélet is hangsúlyt kapott.
A részt vevő gyermekek lelkesen ragasztották fel a Boldogság várának negyedik lépcsőfokára a jó cselekedetek jelét. A Boldogságmondóka elmondása vidám lezárást adott a foglalkozásnak.
A záró ének alatt önfeledten táncoltak és tapsoltak. A mosoly és az öröm minden arcon látszott. A téma mélyen megérintette őket, sokáig beszélgettek az elhangzottakról. A beszélgetésekből és az aktivitásból egyértelmű volt, hogy értik a jó cselekedetek fontosságát. A közösség erre az időszakra már megerősödött. A gyermekek személyesen is megtapasztalták, milyen jó adni és segíteni.
A családok bevonása tovább erősítette az élményt. Az otthoni angyal- vagy csillagkészítés a családok összetartozását is növelte. A közös faliújságon elhelyezett alkotások büszkeséggel töltöttek el mindenkit. Az óra során fejlődött az érzelmi intelligencia, a közösséghez való tartozás érzése mélyült. A téma feldolgozása életkornak megfelelő, játékos és tartalmas volt. A jó cselekedetek gyakorlása pozitív élményt adott mindenkinek. A foglalkozás végére mindenki mosollyal az arcán távozott. A családokkal való együttműködés példaértékű volt. A decemberi foglalkozás egy igazi ünnepi, szeretetteljes élményt adott mindenkinek.
Nagykárolyi 1-es számú napköziotthon
A decemberi hónap témája a „Jó cselekedetek gyakorlása” volt. Ennek keretében a gyerekek példákat mondtak a jó cselekedetekre, szituációs játékokat játszottunk, majd közösen beszélgettünk arról, hogy az ünnepek milyen fontos szerepet töltenek be életünkben. Segítenek megtörni a hétköznapok egyhangúságát, megszakítják a munkanapok fárasztó ritmusát, és lehetőséget adnak a testi-lelki pihenésre, feltöltődésre – mindez igazán jó és „üdvös” dolog.
A kis „babócákkal” közösen úgy döntöttünk, hogy a karácsony közeledtével még szebbé varázsoljuk az ünnepet. A Nagykárolyi 1-es Számú Napközi Otthonos Óvodához tartozó „Kálvin János” Tagóvoda célul tűzte ki a családokkal való szoros együttműködés erősítését, ezért az idei évben a „Bogyó és Babóca” csoport óvodásaival és szülői közösségével együtt éltük meg az adventi várakozás varázsát.
A karácsonyra hangolódást egy kis, a gyerekek által előadott műsorral kezdtük. Elénekeltük és elmutogattuk „A kis csengő” című mozgásos gyermekdalt, valamint a „Kicsiny kis fényemmel világítani fogok” című dalt, továbbá elszavalták Hétvári Andrea „Karácsony este” című versét.
Ezt követően a gyerekek és szüleik közösen ünnepi asztali mécseseket készítettek gipszből, melyeket a gyerekek festettek, díszítettek, majd az elkészült alkotásokat gondosan becsomagolták. Emellett angyalfigurákat is készítettek, valamint elkészítették az újévi varázspálcát, amelyek tovább gazdagították az ünnepi hangulatot.
Az alkotómunka után meghitt légkörben elfogyasztottuk a finom mézeskalácsos süteményeket, tea kíséretében.
Végezetül az együtt töltött idő, a közös alkotás és a bensőséges adventi hangulat megerősítette bennünk azt az érzést, hogy az ünnep igazi értéke az együttlétben, az egymásra való odafigyelésben és a jó cselekedetek gyakorlásában rejlik. A gyerekek öröme, a szülők aktív részvétele és a közösen megélt pillanatok mind hozzájárultak ahhoz, hogy ez az alkalom maradandó élménnyé váljon kicsik és nagyok számára egyaránt.
Decemberben a Kadarkúti Általános Iskola gyógypedagógiai napközis csoportjában a Boldogságóra program keretében az adventi készülődéshez kapcsolódóan a boldogító jócselekedetek, a segítés, a figyelmesség és a szeretet gyakorlati megélésére helyeztem a hangsúlyt. A hónap során a gyerekek megtapasztalhatták, milyen örömöt adni és kapni, és hogyan erősíti a közösséget a segítő, odafigyelő magatartás.
A Fogyatékkal élők nemzetközi világnapja kapcsán egy érzékenyítő gyakorlatot valósítottam meg, amely a látássérültek mindennapjaira épült. A csoport enyhe vagy középsúlyos értelmi fogyatékossággal élő gyerekekből állt, köztük egy hallássérült és több, aki logopédiai fejlesztésen vesz részt. A hagyományos feladatlapos gyakorlatok kevésbé lettek volna alkalmasak az élményszerű, közösségi feldolgozásra, ezért egy hosszabb, tapasztalati foglalkozást terveztem.
A gyerekeket két csoportra osztottam, Mikulásokra és Manókra. A Mikulások szemét bekötöttük, minden tevékenységükben a Manók segítségére szorultak. Az egész foglalkozás hosszabb időt vett igénybe, mint egy szokványos tanóra: a kóstolás, illatok felismerése, a pakolás, a mosdóhasználat, az uzsonna, a közlekedés mind a gyakorlat részét képezte. A Mikulások különböző ételeket kóstoltak és illatoltak (alma, körte, narancs, mandarin; nápolyi, csoki, gumicukor), miközben a Manók segítettek a felismerésben és a biztonságos mozgásban. A foglalkozás végén beszélgetőkörben értékeltük az élményt: ki milyen nehézséget vagy vicces helyzetet élt át, és hogyan érezték magukat a Manók és a Mikulások. A hosszabb idő lehetővé tette, hogy minden gyermek valóban átélhesse a helyzetet és megtapasztalja a segítségnyújtás, a bizalom és az együttműködés élményét.
A mese feldolgozásában a gyerekek ismerkedtek Gary Chapman „öt szeretetnyelve” fogalmával, amelyet korábban is tanulmányoztunk, így a témában már volt tapasztalatuk. A mese, Bukfenc kutyus története, a szívességek szeretetnyelvét mutatta be. A feldolgozást követően meghirdettem a „Jószívű” versenyt: egy nagy tablóra minden gyermek kapott egy saját szívet sablonnal, amelybe naponta rögzítettük, hányszor és kinek segítettek a csoportban vagy az iskolában. Minden alkalommal egy kis szívet rajzoltunk mellé, jelezve, hogy a segítségnyújtás megtörtént. A verseny során a gyerekek motiváltak voltak a segítő cselekedetekre, és nap mint nap figyeltek egymásra, így erősödött a közösségi érzés. A téli szünet előtti utolsó napon hirdettünk nyertest, aki egy gyönyörű kézműves mézeskalács szív boldog tulajdonosa lett, de minden gyermek kapott mézeskalácsot, így senki sem maradt ki az ünnepi örömből.
A kreatív tevékenységek között szódabikarbóna-díszeket is készítettünk, amelyeket felfűzve kis csomagokba csomagoltunk, szalaggal átkötve. Ezekből a csomagokból minden gyermek hazavihetett egyet, és jutott a takarító néninek, portásoknak, valamint az őket tanító pedagógusoknak, így a jócselekedetek gyakorlati megélésére is lehetőség nyílt.
A hónap során a hiányzások és a téli szünet miatt a lehetőségek korlátozottak voltak, de így is sikerült változatos, élményszerű és közösséget erősítő tevékenységeket biztosítani. A gyerekek megtapasztalták, hogy az odafigyelés, a segítő kezek, a kedves gesztusok és a közös élmények erősítik a közösséget, fejlesztik az empátiát és hozzájárulnak a jóllétükhöz.
Üzenetünk:
Az adventi készülődés idején az apró, szívből jövő jócselekedetek és a figyelmesség nemcsak másoknak, hanem nekünk magunknak is örömet adnak. Legyen ez a hónap emlékeztető arra, hogy a szeretet, a segítés és a közösségi összetartozás valódi ajándék – és az ünnepek szívét mi magunk formáljuk.
Az advent időszakában sokat beszélgettünk arról, hogy milyen jó dolog adni, bármilyen formában. Sok gyerek tudott beszámolni arról, hogy sikerült örömet okoznia apró cselekedetekkel a családjának, osztálytársának.
Nem titkoltan az adventi időszak, és a boldogító jó cselelkedetek az egyik kedvence a csoportnak. A idén is nagyon sok újdonságot kipróbáltunk a már meglévő hagyományos adventi feladataink mellett. Az egyik feladatunk ajándék készítése volt egy olyan személynek, aki fontos szerepet tölt be az életünkben. Natúr fa karácsonyfadíszeket festettek, csillámoztak ki a tanulók, és adták át az általuk választott embernek. A következőnél angol nyelvű, motiváló idézetekből választhattak egyet maguknak útravalóul a szünetre, egyet pedig ajándékba valamelyik barátjuknak. Egyik nap behozhatták kedvenc tárgyukat az iskolába, melyet bemutattak a többieknek. Remek beszélgetés kerekedett a gyerekek között. Inspirálták egymást hobbijaik, kedvenc elfoglaltságaik elmesélésével. S bár régóta ismerjük egymást, sokszor okoztak meglepetést választott tárgyaikkal. Utolsó héten felelevenítettük kapcsolatunkat a harmadik osztályosokkal, és megleptük őket egy szuper társasjáték órával, ahol ismét együtt játszhatott kicsi és nagy. Újdonságként szerepelt továbbá igazgató asszonyunk ötlete: a nagymamák meginvitálása az intézménybe, közös mézeskalács sütésre. Természetesen nagy sikert aratott ez a kezdeményezés. Sok beszélgetésre, és együtt eltöltött vidám percekre adott lehetőséget ez a témakör. Remek alkalom nyílik egymás mélyebb megismerésére, társaink segítésére egyaránt.
Marcali Noszlopy Gáspár Általános és Alapfokú Művészeti Iskola
Osztályunk a decemberi ünnepkör jegyében Luca-nap alkalmából kedves és vidám programmal készült az iskola alsós tanulói számára. A hagyományokat felelevenítve egy rövid, humoros előadással szerepeltünk, majd közösen elvetettük a Luca-búzát, amely a következő hetekben a reményt és az újjászületést jelképezi. A programot mézeskalács-sütés tette teljessé, amely közös élményt és jó hangulatot teremtett.