A jó cselekedetek témánál felhasználtuk az együtt jobb hangulatot és az osztálykarácsonyt ennek szellemében szerveztük. Megvendégeltük egymást, mindenki hozott valamit és a közös terítés, tálalás, de a közös alkotás sem maradt el, az „asztalterítőt” együtt rajzolták meg jócselekedetekkel, amiket ők hajtottak végre vagy terveznek megtenni. Nagyon emlékezetes és szép volt az első karácsonyunk. Másokra is gondoltunk, az egyik néniről megtudtuk, hogy befogad macskákat, neki macskatápot gyűjtöttünk.

December 19-én különleges karácsonyi boldogságórát tartottam, amelynek fő témája a boldogító jó cselekedetek, pozitív énkép és szeretet volt. A célom az volt, hogy a közelgő ünnepekre hangolódjunk közösen, egy szeretetteljes, meghitt légkörben. Az óra különlegessége, hogy nemcsak a gyerekek, hanem a szüleik is részt vettek, így összesen 34-en gyűltünk össze a tanteremben.
Köszöntés és ráhangolódás
Az óra kezdetén a köszöntés után az egyik kedvenc mondókánkkal, az „Ezzel látok, ezzel is…” kezdtünk. Ez a rövid, kedves rituálé már a kezdetektől meghitt hangulatot teremtett, és láthatóan megérintette a szülőket, hiszen többen is meghatódtak. Ezután egy közös feladattal folytattuk: szeretetláncot alkottunk szavakkal. Minden gyermek mondott egy kedves gondolatot a szüleinek, például: „Szeretem, hogy mindig meghallgatsz.” A szülők pedig szintén kifejezték szeretetüket gyermekeik iránt: „Szeretem, hogy mosolygós vagy.” Mindezt egymás kezét fogva tettük, ezzel is erősítve az érzelmi köteléket.
Boldogságfa és közös alkotás
A következő tevékenység az osztály karácsonyi boldogságfájának elkészítése volt. Minden gyermek-szülő páros kapott egy karácsonyfadíszt, amelyre egy jókívánságot vagy kedves gondolatot írtak. Ezek a díszek, tele szeretetteljes üzenetekkel, színesítették a fánkat, amely így az osztály közös boldogságának szimbólumává vált. A díszítés közben „Jó emberré csak szívemmel válhatok” című Bagdi Bella-dal szólt, és mindenki mosollyal az arcán dolgozott.
Érzelmek és tanulságok a mesén keresztül
A fa elkészítése után egy rövid karácsonyi animációs filmet néztünk meg. A film tanulságait közösen beszéltük át, és a gyerekek meglepően érett gondolatokat fogalmaztak meg arról, hogy az egyes szereplők milyen nehézségekkel küzdöttek, és mi segített nekik a megoldásban. Ez a beszélgetés segítette a gyerekeket abban, hogy jobban megértsék az együttérzés és a segítségnyújtás fontosságát.
Szeretetkosár és boldogságcsillag
Az óra egyik legmeghatóbb része a szeretetkosár készítése volt. Minden résztvevő írt egy üzenetet egy másik személynek, amely így kezdődött: „Köszönöm, hogy…” Ezeket az üzeneteket egy kosárba helyeztük, majd véletlenszerűen kihúztuk és felolvastuk. A kiválasztott üzenet címzettje boldogan fogadta a kedves szavakat, és ez az egyszerű gesztus is erősítette az osztályon belüli szeretetközösséget.
A boldogságóra emlékére boldogságcsillagot készítettünk. Erre a csillagra olyan gondolatokat írtunk, amelyek boldoggá tesznek minket, például: „Boldog vagyok, amikor együtt játszunk,” vagy „Boldoggá tesz, hogy szerethetlek.” Ezek a csillagok emlékeztetni fognak minket az együtt töltött időre és az ünnep igazi értékére.
Zárás és búcsú
Az óra végén a gyerekek egy karácsonyi jókívánságot választhattak szüleiknek, amelyeket saját szavaikkal adtak át. Az utolsó percek csendes meghittsége szinte tapintható volt, hiszen többször láttam könnyeket az arcokon – mind a gyermekek, mind a szülők szemében.

Összegzés
Ez a boldogságóra nemcsak a karácsonyra való hangolódásról szólt, hanem a szeretet, az egymás iránti tisztelet és megbecsülés kifejezéséről is. A szülők és gyerekek között elhangzott kedves szavak, a közös élmények és alkotások mind hozzájárultak ahhoz, hogy emlékezetes, szívmelengető élményben legyen részünk. Ez az óra számomra is különleges volt, hiszen láthattam, hogyan erősödik az összetartozás érzése a közösségben. Büszkeséggel tölt el, hogy részese lehettem ennek a meghitt pillanatnak, és már most várom, hogy hasonló órákat tarthassak a jövőben.