A jószívű bárkalakó

„Kinyitom a szívecskémet,
Kis Jézuska, jöjj be hát.
Legyen az én gyermekszívem
A Te meleg szobácskád.
Ámen.”

Imádsággal nyitottuk meg szíveinket és boldogságóránkat decemberben, a jócselekedetek hónapjában.
A mézeskalács ház napja alkalmából mi is készítettünk egyénileg kicsi házikókat, és arról beszélgettünk, hogy amikor hazaviszik, kit fognak vele megajándékozni. Mindeközben törekedniük kellett arra, hogy az ovis társaikkal minél több jót tegyenek, hogy a kis szivecskéjük mihamarabb megteleljen barátaik jeleivel.
Jóérzéssel töltött el bennünket, hogy a nap végére egy igazán jószívű csoport lettünk, hisz mindenkinek sikerült legalább három társával jót cselekedni: „előre engedtem a sorban”, „kölcsönadtam neki a piros cukormázat”, „segítettem neki vizat tölteni”, „átadtam a helyem az ebédlőben”…
… és mivel advent van, a jócselekedetek sora nem szakadhat meg! Folytatjuk!

Szeretettel,
a bárkalakók és az óvó nénik: Sógor Melinda Ágota és Holló Éva Andrea

Kópé Klub

A relaxációs gyakorlat(Puha meleg, felengedek könyv 37.old./6) után beszélgtettünk a decemberi ünnepeinkről, arról, ki-, mit kapott a Mikulástól. Ezután Zelk Zoltán: Mikulás bácsi csizmája c. meséjét olvaltam el a gyerekeknek, majd a javasolt kérdések megbeszélése következett.
Hogyan tudnátok önzetlenül (jelentésmegbeszélés) jót cselekedni? kérdésre nagyon sok jó ötletet mondtak a gyerekek.
A játékunk a „Jócselekedetek memori” volt. Megbeszéltük minden kis kártyák jelentését – több olyan is volt közte, amit már elmondtak az előző beszélgetésben
– sétálunk a teremben Bagdi Bella: Jó emberré csak a szívemmel válhatok c. dalára, figyeld meg közben, kinél- melyik kártya van. Amikor a zene elhallgat, keresd meg a párod!
Kártya csere után többször eljátszottuk.
Befejezésként a 2. számú melléklet színezőjét választottam.

Süni csoport
Az adventi időszak kezdete óta tudatosabban figyeltünk a jócselekedeteinkre, azok gyakorlására. Megbeszéltük a gyerekekkel, milyen jót tehet egy kisgyerek otthon, az óvodában. Udvarra indulás előtt, az adventi koszorún meggyújtott gyertya meghitt fénye mellett mindenki elmondhatta, aznap milyen jót tett, észrevette-e valaki más jócselekedetét?
A hónap eleje óta gyűjtöttük a „jóság lisztet” (a lisztes zacskóból egy-egy kanál lisztet tehettek át az üvegbe azok a gyerekek, akik aznap nagyon figyelmesek, kedvesek, segítőkészek voltak), amiből a szülőkkel közös barkácsolós délutánra süteményt készítettünk.
Csoportszobánk ablaka előtt madáretető van. Sajnos a korábbi évekhez képest egyre kevesebb madarat tudunk megfigyelni, de a gyerekek számon tartják, figyelik, hogy időben fel legyen töltve eleséggel.
Bagdi Bella: Jó emberré csak a szívemmel válhatok c. dalát többször is meghallgattuk a hónap során.
Csoportunkban sajnos néhány gyermek erős „sztár allűrrel” rendelkezik, ezért ebben a hónapban aktuális volt a szerénység, alázatosság témával foglalkoznunk. A pozitív énkép megőrzése mellett hívtam fel a gyermekek figyelmét arra, hogy mindenki értékes, lehet, hogy valaki jobban, vagy ugyanolyan jól csinál valamit, mint mi. Megbeszéltük, hogy nem kell a feltűnést keresni, a tetteinkből úgy is kiderül, miben vagyunk jók.
Ehhez a témához a „Halló” ,és az „Elismerő szavak” játékot választottam.

Beszélgettünk a Luca napi hagyományokról is. Kis tálkát díszítettünk egyedi stílusban, majd elvetettük a búzamagokat. Mondókát tanultunk hozzá, melyet locsolás közben mondogattunk:
Mag, mag, búzamag, benne aluszik a Nap.
Mag, mag, búzamag, nőjél, nőjél hamarabb!

A boldogságóra középpontjában a segítségnyújtás és az önzetlenség állt. A gyerekekkel közösen válogattuk ki az adománygyűjtésre szánt játékokat, majd együtt csomagoltuk be azokat. A tevékenység közben beszélgettünk arról, milyen jó érzés segíteni másokon, és miért fontos odafigyelni a rászorulókra. Megbeszéltük, hogy nem mindenkinek van annyi játéka, mint nekünk, és a megosztás örömet szerezhet másoknak. A gyerekek örömmel és nagy lelkesedéssel vettek részt a csomagolásban. Közben megfogalmazták saját gondolataikat arról, hogyan lehetünk kedvesek és segítőkészek. A közös munka erősítette az összetartozás érzését és az empátiát. A becsomagolt játékokat ezután együtt vittük el a gyűjtőhelyre. A gyerekek izgatottan beszéltek arról, hogy a játékok egy vidéki óvodába kerülnek. A foglalkozás során megtapasztalták az adakozás örömét és fontosságát. A boldogságóra hozzájárult a pozitív értékek és a segítő magatartás kialakításához.