Ebben a hónapban az optimizmus témakörét jártuk körbe. Először is megnéztük az Erősségek kertjében a Remény, optimizmus virágának videóját. Nagyon szeretik ezeket a kisfilmeket. Beszélgettünk magáról a szóról, mit is jelent. Milyenek vagyunk, ha a pozitív dolgokat látjuk és keressük, és milyenek ha nem. Milyen ember az, aki pesszimista. Példákat gyűjtöttünk a kétféle szemléletről. Játszottunk Add tovább a grimaszt! játékot és nevetés versenyt rendeztünk. Szeretem, hogy ennyire kedvelik a játékokat. Jól érzik magukat ezekben a helyzetekben, de ez természetes. Belenéztünk a „Varázsgömb”-be és elképzeltük, milyenek lesznek 20-30 akár 40 év múlva. Optimistán tekintettünk a jövőbe. Ami a hónapban a legjobban tetszett nekik, az az ‘Ennyire szeretlek’ kis papír figura elkészítése.
Az optimizmus gyakorlása
Megismerkedtünk a hónap dalával: Pozitív gyerek vagyok. 🙂
Elolvastuk A szomorú királykisasszony meséjét. Tréfás nyelvtörőket mondtunk egymásnak. Lerajzoltuk, hogy mi nevettet meg minket.
Örök mosolyú “tükörképet” készítettünk. Megfejtettük a munkafüzet keresztrejtvényét.
Tanulmányoztuk a pesszimista, illetve az optimista gondolkodásmódot és következményeit.
Nagy plakátra felírtuk, hogy mit mondanánk magunknak, hogy sikereket érjünk el.
Megcsinálom! Képes vagyok rá! Sikerülni fog! Erős vagyok! Kitartó vagyok! Minden rendben!
Elültettük az optimizmus magjait (nárcisz és tulipán)
\\\”Van nekem egy szemüvegem, ha felveszem azt, szebbé válik minden benne, amit megmutat.\\\”
A gyermkek nagy örömére ismét ellátogatott csoportunkhoz Boldog Blanka és Szomorú Szilárd, akik különböző utasításokat adtak a két csapatra osztott gyerekeknek. Ezután meghallgatták Tódi Törpe varázsszemüvegének a történetét, amely során megérhették, mit is jelent pozitívan, optimistán gondolkodni. Aki kedvet kapott elkészíthette a saját varázsszemüvegét, majd ki is próbáltuk. Mindenki elmondhatott magáról és egy választott társáról pozitív tulajdonságokat.
Majd a varázs szemüvegen keresztül néztük a világot, a gyerekek számára rossz, nem tetsző dolgokat pozitív gondolattá, dologgá alakítottuk át. A varázs szemüveget ezentúl bárki felveheti, ha rossz kedve van, nem tud megoldani egy problémát. Táncoltunk, énekeltünk a pozitív gyerek dalára. Végül mindenki feldíszítette saját optimista szemüvegét.
A tanulók új mesét szerettek volna hallani, pont kapóra jött a Boldogság óra Úgysem és Debizony című meséje. Élvezettel hallgatták a nem is olyan rövid mesét. A mesehallgatás után dramatizáltuk is a történetet. Majd a labirintus rajzot követően mindenki lerajzolhatta milyennek szeretné látni iskolánkat.
Ismét nagy izgalommal fogadták Boldog Dórát a gyerekek, aki a kezdő relaxációval jóízű gyerekkacajt hozott a csoportba. Majd egy vidám éneklést követően, bemutatta a gyerekeknek Szomorú Szilárdot és Boldog Blankát, akik különböző feladatokat adtak a gyerekeknek, mint például utánozzák ugyan azt az érzelmet amit látnak, vagy az ellentétét mutassák. Két csapatot is alkottunk, ahol az volt a feladat hogy a másik csapatot valamilyen vicces dologgal fel kellett vidítani.
Ezután meghallgatták Tódi Törpe varázsszemüvegének a történetét, amely során megérhették a gyerekek, mit is jelent pozitívan, optimistán gondolkodni. Aki kedvet kapott elkészíthette a saját varázsszemüvegét, majd ki is próbáltuk. Mindenki elmondhatott magáról és egy választott társáról pozitív tulajdonságokat. A szülőket is bevontuk a téma feldolgozásába. A gyerekek hazavitték a szemüvegeket és otthol a szülőknek is fel kellett próbálni és elmondani mit látnak. Másnap a gyerekek nagy izgalommal mesélték az otthol elhangzott pozitív dolgokat.
A z első osztályosaimmal feldolgoztuk és eljátszottuk az Aranyszőrű bárány című mesét, majd szituációjátékokat játszottunk. Az óra végén nevet-szomorú csapatjátékot játszottunk. A csoportos öleléssel az óra folyamán többször is boldogítottuk egymást.
A tanulókkal az osztályfőnöki óra elején megbeszéltük a következő fogalmak jelentését: remény, optimizmus. Ezt követően a mellékletben található kérdéskártyák segítségével dolgoztunk. Mindenki húzott egy kérdést és választ adott rá.
A 11. A osztály az óra elején meditációval kezdett, hogy csökkentsük a stresszt és növeljük a boldogságérzetet. Megbeszéltük mi az optimizmus. Ezt követően Mindenki húzott 1 nevet, és arról a személyről kellett pozitív dolgokat írnia, majd a személyre szóló üzenetek „kézbesítésével” a pozitív én-képet erősítettük.
Ráhangolás: Szívmanó Nyugilégzés kártyák – sóhajlégzés és mosolylégzés kipróbálása.
Bevezető játék: Mit érezhet?
Érzelmi arckifejezéseket szemléltető kártyákat húztunk. A gyerekeknek meg kellett nevezzenek egy lehetséges szituációt, amiért a kártyán szereplő családtag negatív érzelmet érez (szomorú, fél, dühös, szégyelli magát stb.), és egy sóhajlégzést végeztünk. Ezt követően lehetséges megoldásokat kellett találni, hogy a dolgok jóra forduljanak, majd elhelyeztük a kártya pozitív párját (vidám, nyugodt, elégedett stb.) és egy mosolylégzéssel lezártuk a képzeletbeli szituációt.
Játék: Ezt már tudom!
A gyerekek pantomimmel be kellett mutatniuk, hogy mi az, amit ők már teljesen önállóan el tudnak végezni, a többiek ki kellett találják. Ilyeneket mutattak: felöltözés, biciklizés, fotbalozás, egy lábon ugrálás stb.
Lezárás: Buborékfújás
Minden gyermek gondolt valamire, amiben szeretnének ügyesedni, valami, amit szeretnének tudni elvégezni, megcsinálni stb. Hangosan ki is mondták, majd egy kivánságbuborékba fújták.
Lezárás: