Iskolánkban megemlékeztünk az Ölelés Világnapjáról, melyben a mi csoportunk is aktívan részt vett. „Szeretet szívet” alkottunk az iskola udvarán, tanulók és tanárok közösen.

Tisztelt szerkesztőség!
Megkésve, de küldöm a mi kis képregényünket, amely egyik diákom igaz története.
Ádrián Franciaországban embertelen körülmények között élt családjával. Súlyos okok miatt a rendőrség kitoloncolta őket több roma családdal együtt.
Szeptember közepén egy mélabús gyerek érkezett az osztályomba. Közömbös volt minden iránt, csak a délutánt várta ,hogy hazamehessen.
……..És akkor jöttek a boldogságórák!
A gyerekek figyelme és szeretetünk utat nyitott Ádriánnak egy szebb , jobb világ felé. Ma már hangosan énekli, hogy jól érzem magam, amely igazáról széles mosolya és hangjából kicsengő kedvesség árulkodik, amikor azt kérdezi, hogy „Tanító néni , ma lesz boldogságóra?”