Nagy lelkesedéssel fogtunk bele a második téma feldolgozásába. Fontosnak tartjuk, az óvodai események, a különböző helyzetek pozitív oldaláról történő megközelítését. Arra törekszünk, hogy a különféle tevékenység során a gyerekek viselkedését öröm, vidámság kísérje, boldogságot hozzon. Ezáltal kellő beleérző képességgel és jóakarattal szemléljék az őket körülvevő világot, fedezzék fel, tapasztalják meg a benne rejlő kincseket. Számunkra azt jelenti az optimizmus, hogy a dolgokat pozitív irányban befolyásoljuk, különféle játékokkal gyermeki közelségbe hozzuk. Az optimista életszemlélet kialakítására, erősítésére, az optimizmus gyakorlására is a gyerekek kedvelt tevékenységét a közös játékot használtuk. Vidám-szomorú játékot játszottunk. Beszélgettünk arról minek örülünk, esetleg mi az, amitől szomorúak lehetünk. A gyerekek sok mókázás, kacagás közepette, mimikával próbálták minél jobban kifejezni örömüket, vagy éppen keresni a szomorú arckifejezéseket. Az emlékek felidézése során kiderült, hogy vannak a gyerekeknek hasonlóan átélt élményeik, így közösen kerestünk a jó érzéssel eltöltő, átélt helyzeteket, illetve a szomorúnak tűnő esetekben felfedezni a jót is. Az optimista állatok című mese bábozást nagy érdeklődéssel figyelték, ami ráhangolódást biztosított a varázsszemüveges játékhoz is. Mesehallgatás után mindenki elkészíthette optimista varázsszemüvegét, melynek segítségével megláthatták a jót vagy éppen a rossz dolgokban a jót. Aki kedvet érzett hozzá lerajzolhatta az általa elképzelt jövőt.
A boldogóra zárásaként meghallgattuk és eljátszottuk a boldogság dalt és az elkészült rajzokat a boldogságfalunkra helyeztük. Ahogyan a Hála kifejező játékunkat, úgy a jó dolgok észrevételét rejtő varázsszemüveges játékunkat is, a gyerekek örömére bevezetjük a mindennapi gyakorlatunkba.
Mind a gyerekek, mind a pedagógusok nagyon jól érezték magukat a Boldogságórán.

.