Az optimizmus gyakorlása
A „Szép új világot” a 2.a és 2. b osztály tanulói az optimista szemüvegen keresztül látták meg. Lényege a szeretet és a boldogság.
Paksi II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola
Néhány rajz arról, hogyan képzelik el a jövőjüket Boldogságszakkörünk tanulói … 🙂
Relaxáció, pozitív gondolatokra hangolódás, varázstükrök, jó dolgok gyűjtése.
A mindennapokban inkább több pesszimista megnyilvánulással találkozhatunk, mint elégedettséggel, boldogságtól sugárzó arccal. Hiányzik a kitartás, kevés az önbizalom, márpedig a sikerhez szükség van ezekre. Ha kudarc éri a gyerekeket, legtöbbjük kedvetlen, nem próbálkozik újra, kifogásokat keres, mást okol és hibáztat, éppen ezért nagy szükségét látom az optimizmus gyakorlásának. A sok bátorítás, dicséret mellett a pozitív megerősítéseket gyakoroltuk. Erősségeink, jó tulajdonságaink felsorolása néhány eddig ismert, használt kifejezéssel ki is merült, ezért a megerősítő kártyákkal próbáltuk szélesíteni a palettát. Kedvükre válogathattak a gyerekek, a nekik legtetszőbb, legjellemzőbb lapokat gyűjtötték össze, beírták a szövegbuborékokba. Megbeszéltük, hogyha ezeket használják is, akkor sok jó dolog fog történni velük. Jó volt látni az izgatott, vidám arcokat. Ezután kellett egy nagyon boldog, elégedett, erőtől sugárzó tükörképet rajzolniuk.
Csoportunk felét 3 éves gyermekek alkotják, így a foglalkozásunkat bontásban tartottuk. Szabad játék során, aki szeretett volna színezni, annak kiosztottam a munkafüzetben található színezőt. Elmeséltem nekik, hogy ebben a házikóban egy kis manó lakik. Beszélgettünk arról, hogy vajon, hol található ez a ház, milyen lehet a manó, aki benne lakik. Majd azt javasoltam, hogy mindenki képzelje el, hogy milyen lehet a háza, és olyanra színezze ki. Nagyon szép színesek lettek a házikók. A kész munkákat kihelyeztük a faliújságra, majd játékos tornára hívtunk minden kisgyereket, ahová beépítettük a könyvben található relaxációs gyakorlatokat is.
A torna után elmeséltem nekik, hogy hoztam magammal egy varázsszemüveget. ( Kezemmel mutattam a szemüveget) Ez egy olyan szemüveg, hogyha felveszem, akkor egyből meglátom a jó dolgokat. Szerintem mindenkinek lehet egy ilyen szemüvege, próbáljuk meg együtt, és vegyük fel. Nagyon aranyosak voltak, ahogy a kezükkel formázták a szemüveget. A kisebbek csak kukucskáltak, de a nagyobbak már el is mondták, hogy milyen jó dolgokat látnak.
Tízórai után, amíg a kisebbek játszottak, a nagyobbaknak elmeséltem az optimizmusról szóló mesét. Szívesen fogadták a mesében található kis mondókát, többször is eljátszottuk.
Másnap együtt, közösen meghallgattuk a Boldog vagyok című dalt, amelyre szabadon táncolhattak. Nagyon örültünk, mert úgy éreztük, hogy jól érzik magukat, szívesen táncolnak együtt.
Az októberi hónapban az optimizmus gyakorlását szőttem bele osztályfőnöki óráimba. Ebből emelném ki azt, amelyikben a leginkább hangsúlyos volt.
Ideiglenesen egy másik teremben helyezték el az osztályomat; a tágas, interaktív táblás terem helyett, egy kisebb, sötétebb helységbe kerültünk, így szükség is volt némi optimizmusra. Az órát relaxációs gyakorlatokkal kezdtük. elsőként a „fújj-fújj” gyakorlattal igyekeztünk kiengedni minden rossz gondolatot, s különböző szeles hangjaink megjelenítésével jeleztük az összetartozásunkat is: mindenki egy kis szellővé vált közös optimista szélviharunkban. Ezután a testünket is megmozgattuk a „Napra forgó a napraforgó” gyakorlattal, szükség is volt rá, mert a szüneteket leszámítva már negyedik órája ültek a padokban. Ezeket a gyakorlatokat örömmel végezték, később más óráinkon is megismételtük őket nagy sikerrel.
Ezután a tanári kézikönyv „az optimizmus gyakorlása” oldalaival folytattuk, különböző idézeteket vizsgáltunk meg, ami után a „hogyan gondolkodjunk optimistán” 5 pontot vitattuk meg. Ezt követte A lakatlan sziget című történet közös feldolgozása. Az óra utolsó felében a Szép új világ feladattal zártunk, amikor is igyekeztünk egy egyenként A5ös méretű kép elkészítésével egy színes montázst készíteni a lehető legjobb eljövendő világot ábrázolva. Erről csatolok is néhány képet.
A foglalkozást relaxációval zártuk le.
Összegezve: jó hangulatban, hasznosan, a diákok szerint meglepően gyorsan telt el a tanóránk.
Elkészítettük azokat a virágokat,melyek szirmai egy-egy pozitív tulajdonságot erősítenek bennünk.
A mi szép új világunk!