Ebben a hónapban sajnos sokan voltak betegek. Ennek ellenére haladtunk tovább a következő témával, ami az optimizmus gyakorlása volt. A téma feldolgozása előtt sokat sétáltunk a környéken és igyekeztem felhívni a gyermekek figyelmét az őszi természet szépségeire. ösztönöztem őket,hogy igyekezzenek maguk is meglátni bármit,ami szép,és ezt osszák meg társaikkal. Végül egész ügyesen megértették,hogy mit szeretnék tőlük, így a kisebbeknek is inspiráló volt. A nap közbeni tevékenykedés során, előkerült egy szomorú és egy mosolygós arc, és kezdetét vette egy újabb beszélgetés a vigasztalásról.Ezután megpróbálták a vidámak megnevettetni a szomorúakat. Majd lerajzoltuk,hogy mi az amit szépnek látunk a világban.A rajzokat értékeltük,kiállítottuk a faliújságra. Ezt követte a tükör játék. Melyben meg kellett fogalmazniuk,hogy mit látnak szépnek magukban, vagy magukon. Elkészítettük értékeink fáját, és a jeleikkel jelöltük,hogy ki milyen területen jó. Mert mindenki jó valamiben.

Miután rátaláltunk a Boldogság várára, eljött a lányokhoz Szomorú Szilárd , a fiúkhoz Boldog Blanka.A fiúk minden igyekezetükkel próbálták felvidítani a lányokat.Sikerrel is jártak.A vidámság „ragadós” !A boldogságunkat megmutattuk a szomszéd kis-és nagycsoportnak, közösen perdültünk táncra és énekeltünk Bagdi Bella: Ha boldog vagy… dalára, majd a vár második lépcső során elhelyeztük az optimizmus mosolygós jelét.
Köszönjük ezt a vidám napot!

Hiába jön a hideg a mi csoportunkban bár mikor jelen van a gyönyörű ősz, őszi leveleivel, őszi színeivel.

Optimistán néztünk a mai nap elé, hogy szép időnk lesz, és az őszi falevelekben játszhatunk