A 9. A-val októberben az optimizmusról beszélgettünk. Az óra elején megbeszéltük, hogy mi is egyáltalán az optimizmus, majd a kérdéskártyák segítségével részletesebben is körüljártuk a havi témát. A tanulók szerint az emberek testtartásából, arcáról, hangszínéről, beszédéből lehet észrevenni leginkább azt, ha valaki optimista. Ha valakinek nehéz fenntartani a reményt, az azért lehet szerintük, mert túl sok időt szentelnek a negatív dolgoknak, kitartás hiány, problémamegoldási nehézségei lehetnek. Az optimista sétát több tanuló is bemutatta, határozott, egyenes testtartással, enyhén megemelt fejjel, nyitott kezekkel. Az élet sokkal könnyebb lenne, ha mindenki optimistán gondolkodna. Ha a pesszimizmus eluralkodna a világon, akkor kizárólag a negatívra koncentrálnánk és nem haladnának előre, megrekednénk bizonyos fejlődési szinteken és végül teljesen elmagányosodna az emberiség.
A feladatok közül a „Meleg zuhany” címűt végeztük el, kicsit módosítva. Mindenki kapott egy lapot, amire felírta a nevét, majd körbe ültek, és mindenki az lapon szereplő tanulóhoz írt egy – egy pozitív, optimista tulajdonságot, jellemzőt, amit szeretnek benne. Amikor végeztek, akkor felolvasták a kapott tulajdonságlistákat. Voltak tanulók, akik nem akarták elhinni, hogy ennyi pozitív tulajdonságuk van, vagy hogy mi mindent tartanak pozitívnak bennük (pl. kifinomul, vicces, energikus, szorgalmas, stb.). A tapasztalat azt mutatta, hogy könnyebben mondtak másokról pozitív vélemény, míg amit kaptak, az nehezebben fogadták el.
Az optimizmus gyakorlása
Az állatok világnapjának alapelve, hogy az állatok boldogabbá teszik életünket, segítőtársként és barátként gazdagítják mindennapjainkat. Az ünnep célja, hogy az ember és állat közötti barátságot erősítse, valamint felhívja a figyelmet az együttélés fontosságára.
Gabriella Mónika Kőszeginé Szűcs
A Tisza-parti Általános Iskola 1.b osztályában optimistán tekintettünk a jövőbe. Varázsgömbünk segítségével mindenki jövőlátó lehetett. Olyan életet képzeltek el maguknak a gyerekek, ahol elfogadják és segítik egymást, szeretet és béke van, ahol a tiszta levegő és az egészség is kulcsfontosságú. A társas kapcsolatokra, a barátságokra is nagy hangsúlyt fektetnének a gyerekek és az állatok szeretete sem maradhat el. A rajzokban ezek a gondolatok, érzések, fellelhetőek.
Technika órán készült a Varázsfa. Az Optimizmus témakörben, a jó es rossz fogalmat pontosítottuk. A beszélgetés során a tanulók pozitív céljaikat is megfogalmazták. Ezek a gondolatok kerültek a szívekre. Mivel ősz van, a fát díszítettük vele.
A téma megbeszélése és a mese elolvasása után az volt a feladat, hogy tervezzék meg a rájuk jellemző emoji fejet.
Ráhangolódás
Körbe ülünk, köszöntjük egymást mosollyal, megfogjuk egymás kezét és elénekeljük:
„Kicsi vagyok én majd megnövök én,
én leszek a legboldogabb a Föld kerekén!”
„Ég a gyertya ég, el ne aludjék,
a szívünkből a szeretet ki ne aludjék!”
2. Relaxáció – rongybabává válok, ellazulni vágyok
A gyerekek rongybabaként ellazítják végtagjaikat, majd fejüket is leejtik. Közben halkan mondogatják: rongybabává válok, ellazulni vágyok.
Bagdi Bella: Tükördal
3. Mese – „Tódi törpe varázsszemüvege” bábbal
Mesehívó mondókát követően elmesélem Tódi törpe varázsszemüvege c. mesét.
Fókusz: Tódi törpe a szemüveg segítségével a nehézségekben is felfedezi a jót.
”Beszélgetésindító: Emlékeztek? Múlt héten megismertünk egy szót: Optimizmus! Ki tudja, hogy mit jelent?
Rövid magyarázat megerősítésként: „Az optimizmus azt jelenti, hogy a rosszban is meglátjuk a jót.”
Rövid beszélgetés:
„Tódi mit látott másképp a szemüveggel?”
„Neked volt már olyan, hogy valami rossz történt, de mégis találtál benne valami jót?
4. Közös varázsjáték
Tegyétek fel a képzeletbeli „varázsszemüveget” és mondjuk közösen: „Meglátom a szépet és a jót! ”
Zárás:
Dal: közösen elénekeljük mozgással kisérve: Ha jó a kedved üsd a tenyered kezdetű dalt.
Ezután …
Aki szeretne elkészítheti a saját varázsszemüvegét, itt a vizuális asztalnál!
A középső csoportban a héten az állatokról volt szó, több program biztosításával sokoldalú tapasztalatszerzésre adtam lehetőséget. Egy pónilovon lovagolhattak a gyerekek és etethették, simogathatták. Kedden egy állatvédő egyesülethez sétáltunk el és cicákat simogattunk, kutyusokkal játszottunk. Szerdán a helyi Kutyakiképző Iskola vezetője és két lelkes gazdi a kutyáival bemutatózott nekünk. Csütörtökön egy állatorvoshoz látogattunk el, ahol betekintést nyertünk munkájába és agarakkal barátkoztunk. Pénteken összegeztük a látottakat és hallottakat, oklevelet kaptak a gyerekek és átadtuk a gyűjtött konzerveket egy kutyamenhely lakói számára.
Optimistán tekintünk a jövő nemzedékére, mindent megtettünk, hogy az állatszerető magatartásuk alakuljon és majdan felelős állattartók legyenek.
Az októberi Boldogságóra témája Az optimizmus gyakorlása volt. A ,, Bagoly” relaxációs gyakorlattal kezdtük a hangolódást. A témát A mesebeli kis szűcs című interaktív mese segítségével dolgoztuk fel. A gyerekek aktívan bekapcsolódtak a mesébe, szívesen meséltek a számukra „panaszos” majd a mese végén a számukra pozitív gondolatokról. Alkotó feladatként körbe rajzolták a tenyerüket, amibe le is rajzolták azt, ami kellemes, pozitív érzéssel tölti el őket. A tenyérformákat kivágva, felragasztva egy süni formára, közösen elkészítettük az osztály optimista, boldog sünijét. Az alkotómunka közben Bagdi Bella Pozitív gyerek vagyok és az előző foglalkozás nagy kedvencét a Szép nap című dalokat hallgattuk. A foglalkozást meditációval zártuk.
A hatodik osztályos tanulókkal a Boldogságóra program keretében az optimizmus, azaz a pozitív gondolkodás témáját jártuk körül. Az óra során beszélgettünk arról, mit jelent optimistának lenni, és hogyan segíthet ez a nehéz helyzetek kezelésében.
Egy rövid történet segítségével rávilágítottunk, hogy ugyanazt a helyzetet lehet pesszimistán vagy optimistán is szemlélni – és ez kihat a hangulatunkra és döntéseinkre is.
A tanulók ezután kreatív feladatot kaptak: vagy egy nehéz helyzetet írtak át pozitív végkimenetelű történetté („Pozitív forgatókönyv”), vagy személyes „Napfény-naplót” készítettek, amelyben az aznapi örömeiket gyűjtötték össze.
A gyerekek nagy lelkesedéssel vetették bele magukat az alkotásba, és meglepően mély gondolatokat fogalmaztak meg.
Az óra végén közösen összegeztük, hogy az optimizmus nem azt jelenti, hogy minden jó – hanem azt, hogy a nehézségek ellenére is kereshetjük a jót. A visszajelzések alapján a tanulók pozitív élménnyel és motiváló gondolatokkal zárták az órát.