Október havi Boldogságóráinkon az alábbi foglalkozások kerültek lebonyolításra:
1. Beszélgetés: (szómagyarázat) Mit jelent az, hogy valaki OPTIMISTA, milyen tulajdonságai vannak egy optimista embernek? Mi az OPTIMISTA ellentéte? Megbeszélés ki érzi magát többnyire optimistának. Táblakép: optimizmus ismérvei, optimista szemüveg rajz.
2. Október hónap néhány jeles napjainak megemlítése: A zene világnapja, A mosoly világnapja,
Az ölelés világnapja (ki hány embert ölelt meg aznap), A lelki egészség világnapja (beszélgetések, videók a témákkal kapcsolatban)
3. Tippek az optimista gondolkodásmód fejlesztéséhez: pl:
-Indítsuk a napot pozitív megerősítésekkel!
-Próbáljunk mindig a jó dolgokra koncentrálni
-Találjuk meg a humort a nehéz helyzetekben
A tanulók önálló gondolatainak megfogalmazása.
Optimuzmus dal meghallgatása (A világomban minden rendben van: Bagdi Bella előadásában)
4. Optimista szemüveg készítése (projektmunka kartonból) Mindenki felveszi majd pozitívan látja tőle a világot, mindenki elmondja mit, tapasztal. „ Az élet napos oldala”
5.Mit állapíthatunk meg magunkról vagy másokról akik gyakorolják az optimizmust?
Tanulók gondolatainak megfogalmazása + kiegészítésekkel
Annak az embernek nő az energiája, hozzájárul az élethez való elégedettséghez, boldog, kiegyensúlyozott, reményteljes, nő az önbizalma.
A foglaklkozásokon szívesen résztvett minden tanuló, saját bevallásuk szerint, tetszettek nekik az órák.
Az optimizmus gyakorlása
Megbeszéltük osztályfőnöki órán, hogy kit láthatunk optimistának? Mi kell ahhoz, hogy pozitívan gondolkodjunk? Optimista-e az, aki a félig üres poharat félig telinek látja? Lehet-e mindenben jót találni vagy vannak körülöttünk olyan események, amelyek csak negatívumot tartalmaznak?.
A gyerekekkel varázsoltunk varázsgömbbel. Megbeszéltük, hogy a varázsgömb, annak teljesíti a kívánságát, aki másokkal valami jót tett. Elmondták, hogy miért is állhatnak a gömbhöz, kivel milyen jót cselekedtek. pl. odaadta a játékot, segített felöltözni, megvigasztalta stb.
A gyerekek ” varázsgömböm, varázsgömböm” varázsszóra mondták el kérdéseiket, kéréseiket.
A meséken keresztül megismerkedtünk egy kiskutyussal és egy békával, akik nagyon optimisták voltak. A mindegyik mesében sérült állatról volt szó, akik még így is elérték a céljukat. Sokat beszélgettünk arról, hogy vajon ők, miért látják még is pozitívan a világot? Mi hogyan tudnánk mindig a jót meglátni a helyzeteinkben. Nagyon sok példát gyűjtöttünk össze. Ebben a hónapban segítő kutyák látogattak el hozzánk, akik megmutatták, hogyan teszik optimistává az embereket. A hónap mottójául, pedig Aranyosi Ervin: Életre szóló tanmese című művéből választottunk egy részletet:
Légy hát mindig optimista,
legyen vágyaidról lista,
S ha valaki gátol téged,
tetess inkább süketséget.
Váltsd valóra minden álmod,
hidd el nekem, megcsinálod!
Ebben a hónapban a boldogságórát igyekeztem a hónap elejére tenni, azon okból, hogy a hónap minden napján az általam kitalált optimista köszönéssel tudjanak érkezni a gyerekek az óvodába.
A gyerekek nagy örömmel alkalmazták a kis gyakorlatsort /szivecske, pacsi, ölelés / minden reggel.
A foglalkozáson a gyerekek meghallgatták a Tódi törpe varázsszemüvege című mesét, majd másnap minden kisgyermek nagy örömmel és boldogsággal készítette el a saját varázsszemüvegét, s továbbgondolva vidáman számoltak be arról, hogy ki mit lát a szemüvegen keresztül. Kézfejünkre rajzoltuk az optimizmus jelét,amit büszkén viseltek egész nap.
A szemüvegek készítése közben beszélgettünk az optimizmuról, illetve arról, hogy miért jó a lelkünknek és a környezetünknek is, ha pozitívan, optimistán állunk hozzá a dolgokhoz, illetve a mindennapokhoz.
Hogyan ébredtél? Jobb vagy bal lábbal? Miért? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk. Nagyon őszinték voltak a gyerekek.
Csécsei Gézengúz Óvoda és Bölcsőde
Az októberi boldogságóra téma bevezetését egy kis ráhangoló relaxációval kezdtük, majd beszélgettünk mit is jelenthet az, hogy optimista valaki. Derűsen, pozitívan, mosolygósan látja a dolgokat. A gyerekeknek mondtam olyan szituációkat, amik nem túl vidámak és arra kértem őket, mondjanak rá megoldásokat. „Esik az eső és nem mehetünk az udvarra játszani.” „Nem baj Dóri néni, viszont lehet idebent jókat játszani”- szinte mindenkitől ez volt rá a válasz. Tódi törpe varázsszemüvege c. mesét a mesére hangoló versikével kezdtem, utána pedig átbeszéltük a mesében hallottakat. Mi is felvettük a saját varázsszemüvegünket, próbáltunk minél több pozitív meglátást mondani az adott napról, milyen jó dolgok történtek velük aznap, ebben segítségünkre volt egy mosolygós smiley labda is. A hónap dalára, a Pozitív gyerek vagyok c. számra táncoltunk és készített mindenki magának egy smiley-t, a boldogságóra jelét, amit nagyon lelkesen alkottak meg gyurma segítségével a gyerekek, ezeket haza is vihették. Az ölelés világnapján kőrbe ölelte a csapat egymást és megbeszéltük ki hogyan érezte magát utána. Az optimizmus erősségmondókát is sokat gyakoroltuk a héten. Emlékeztek a gyerekek a szeptemberi, hála mondókájára is, ügyesen vissza is mondták azt. Átfordítottuk a boldogságóra kerekét az optimizmusra, hogy velünk maradjon a hétköznapokra is ez a pozitív felfogás és várjuk a következő havi boldogságórát is! 🙂
Gyerekek optimista szemlélete:
„Szerintem ha valami rossz történik, az még nem jelenti azt, hogy minden rossz lesz! Például, ha ma elrontok egy dolgozatot, az csak egy lehetőség arra, hogy legközelebb jobban teljesítsek. Amikor nehézséggel találkozom, próbálok a jó dolgokra gondolni, mint arra, hogy tanulhatok belőle valamit. Mindig van valami jó is minden helyzetben, csak meg kell találni!”
Ez az optimista szemlélet arra tanít, hogy ne adjuk fel, és keressük a lehetőségeket a fejlődésre, még akkor is, ha valami nem sikerül azonnal.
A gyerekek tudják mi az optimista szemléletmód! Tudják mennyire fontos, hogy mindenben lássák meg a pozitívat.
Részt vettünk a Világ Gyalogló programban.
Vélemény a gyerekektől:
Világa Gyalogló Program – Gyerek beszámoló:
„Ma részt vettünk a Világa Gyalogló Programban, és nagyon élveztem! Bár először kicsit aggódtam, hogy fárasztó lesz, hamar rájöttem, hogy mennyire jó dolog együtt sétálni a barátokkal. Friss levegőn voltunk, sokat nevettünk, és közben még tettünk is valamit az egészségünkért. Közben rengeteg új dolgot láttam a környéken, amit eddig észre sem vettem! Még ha elfáradtunk is a végére, büszke voltam magamra, hogy végigcsináltam. Azt hiszem, legközelebb is szívesen részt vennék egy ilyen sétán!”
Sétàltunk a természetben, leveleket gyűjtöttünk, csodáltuk a természetet, miközben optimistán vágtunk neki a további napokhoz is!
Célkitűzés:
A diákok megértsék az optimizmus fontosságát, és megtanulják, hogyan alkalmazzák a pozitív gondolkodást a mindennapi helyzetekben. A cél az, hogy felismerjék, a nehézségek pozitív megközelítése segít jobb megoldásokat találni és boldogabbá válni.
Órám leírása :
1. Bevezetés – Mi az optimizmus? (5-10 perc)
• Magyarázat: Azzal kezdtem az órát, hogy elmagyaráztam az optimizmus fogalmát: „Az optimizmus azt jelenti, hogy a nehéz helyzetekben is meglátjuk a jó oldalát, és reménykedünk abban, hogy a dolgok jól alakulnak.”
• Kérdést tettem fel a diákokhoz: „Szerintetek miért fontos optimistának lenni? Milyen előnyei vannak?”
2. Példa az optimizmusra – Történet (5-10 perc)
• Példa: Elmeséltem egy történetet, amely bemutatja az optimizmus erejét. Például:
„Volt egyszer egy fiú, Péter, aki nagyon izgatott volt az iskolai futóverseny miatt. Sokáig készült rá, de a verseny napján elesett és utolsóként ért célba. Nagyon szomorú volt, de eldöntötte, hogy nem adja fel. Ahelyett, hogy a bukásra koncentrált volna, azt mondta magának: ’Ez egy lehetőség, hogy jobb legyek, és legközelebb sikeres legyek.’ Kitartóan gyakorolt tovább, és a következő versenyen már a dobogón állt. Az optimista gondolkodás segített neki, hogy ne keseredjen el, hanem tanuljon a hibából, és még jobban teljesítsen.”
• Beszélgetés: Megkérdeztem a diákokat, mit tanulhatunk Pétertől, és hogyan segített neki az optimizmus.
3. Csoportos feladat – Képzeld el pozitívan! (15-20 perc)
• Feladat: Csoportokra osztottam a diákokat, és adtam nekik különböző hétköznapi helyzeteket (pl. rossz jegyet kaptak, elvesztettek valamit, összevesztek egy barátjukkal). Megkértem őket, hogy mindegyik helyzetre találjanak egy pesszimista és egy optimista megközelítést.
• Példa helyzet: „Rossz jegyet kaptál a dolgozatban.”
• Pesszimista megközelítés: „Sosem leszek jó ebben a tantárgyban. Feladom.”
• Optimista megközelítés: „Most nem sikerült jól, de tanulok a hibáimból, és legközelebb jobb leszek.”
• Megosztás: Minden csoport bemutatta a megoldásait, és megbeszéltüj közösen, hogyan változtatja meg a helyzetet a hozzáállás.
4. Optimizmus a mindennapokban – Gyakorlat (15 perc)
• „Jó dolgok naplója” gyakorlat: Minden diák leírt három dolgot, amiért aznap hálás vagy amit pozitívnak éltek meg.
Feladat a gyerekeknek : “Zuhog az eső, ezért nem mehettek ki az udvarra a szünetben! Találjátok meg gyerekek a lehető legjobb optimista megoldást!”
Lehetséges optimista megoldások a gyerekektől:
1. Játék a tanteremben
• „Az eső miatt nem mehetünk ki, de játszhatunk a tanteremben! Kártyázunk, rajzolunk vagy akár egy kvízt is csinálhatunk, ami izgalmasabb, mint az udvaron lenni!”
2. Kreatív feladatok
• „Ez egy szuper alkalom, hogy befejezzük a félbehagyott kézműves munkákat vagy rajzokat. Készíthetünk valami szépet, amit később kiteszünk a falra!”
3. Eső témájú közös játék
• „Mivel esik az eső, játszhatnánk olyan játékot, aminek köze van a vízhez! Például kitalálhatnánk egy esős mese folytatását, amit együtt alkotunk meg.”
4. Zenélés és tánc a teremben
• „Most van időnk arra, hogy zenét hallgassunk, vagy közösen táncoljunk egy kicsit! Ez sokkal mókásabb, mint kint ázni!”
5. Csendes idő olvasással
• „Ez egy jó alkalom arra, hogy olvassunk! Mindenki elővehet egy érdekes könyvet, és csendben olvashatunk egy kicsit.”
Összefoglaló optimista üzenet:
„Bár nem mehetünk ki az udvarra, ez nem azt jelenti, hogy nem szórakozhatunk! Most új lehetőségeink vannak, hogy együtt élvezzük a szünetet a tanteremben, és akár még jobban is érezhetjük magunkat, mint kint!”