Október hónapban az optimizmus témáját jártuk körül.
A hónap első felében megtanultuk, hogy mik a jó dolgok, és mik azok, amiket olykor rosszként azonosítunk. Ehhez a tanult kézjeleket is elsajátítottuk, mint lefele és felfele álló hüvelykujj.
A foglalkozás elején különböző képeket válogattunk, és azokról döntöttük, el hogy miként értelmezzük őket. Így volt kép, amin szakadt az eső, megsérült valaki, vagy esetleg valaki ajándékot kapott. Nagymozgásos játékkal egybekötve kellet a gyermekeknek döntést hozniuk. Ezt követően viszont átvarázsoltuk ezeket az eseményeket, és a varázsszemüvegen keresztül igyekeztünk meglátni a szép oldalukat.
A „Tök jó hét” projekt keretében olyan gyakorlatokat játszottunk, melyek ahhoz voltak szükségesek, hogy egy térkép segítségével megérkezzünk a Boldogság szigetére. Habár sok veszéllyel kellett szembeszállnunk, a bizalmunk végig kitartott és így, sikerrel vettük az akadályokat.
A gyermekekkel segítettek meghatározni olyan területeket, melyeken ügyesednek, vagy fejlődnek minden óvodai nappal. Így beszélgettünk a rajzolásról, a pakolásról, új szavak vagy kifejezések tanulásáról. Ezeket egy fán jelenítettük meg. A szülőket arra kértünk, hogy írják fel reményeiket, minden olyan területhez, ahol optimistán gondolkodva előrelépést várnak a nevelési év folyamán. Számtalan ötlet született. A fát egy hónapon keresztül kint hagytuk a szülőknek, és a hónap végére több olyan falevél volt, ami immár nem csak optimista álomként volt jelen, hanem azóta valósággá is vált.

A „Kicsi vagyok én”, ölelőperc, Boldogságmondóka kezdőrituálé után az „Arcizomlazítás játékosan” relaxációs gyakorlat következett, majd egy vidám táncba kezdtünk a „Pozitív gyerek vagyok” című személyiségfejlesztő gyerekdalra, mely annyira elnyerte a gyerekek tetszését, hogy a foglalkozáson kívül, a mindennapos testnevelés részeként is megjelent. Találkoztak Boldog Dórával (egy fonalhajú botbaba), akinek mesekezdő mondókája után meghallgatták „Tódi törpe varázsszemüvege” című történetet. Ezt követően beszélgetést kezdeményeztem a könyvben is javasolt kérdések segítségével, majd két vicces partyszemüveget próbálhattak fel a gyerekek, melyet egy időre a csoportunkba költöztettem, hogy szükség esetén felvehessék és szebbnek láthassák benne a világot. Közben gyakoroltuk a „Van nekem egy szemüvegem…” kezdetű mondókát, végül többféle sablon közül választva mindenki elkészíthette papírból a saját varázsszemüvegét, illetve az optimizmus jelképét, egy sárga mosolygós szmájlit (krepp papírral ragasztás technikájával). Az intézményünk bejáratánál elhelyeztünk egy sárga (szmájlis) lapot, melyre a szülők, kollégák intézményünkkel kapcsolatos optimista gondolatokat, pozitív üzeneteket írhattak, de első kezdeményezésre még nem túl sok visszajelzés érkezett, kicsit bátortalanok voltak.
Évek óta csatlakozunk a „Mosolygós Magyarokért Mozgalomhoz”, melynek keretében idén is az idősek napi ünnepségen osztottunk mosolygós üzenetekkel ellátott kártyákat az eseményen részt vevő vendégeknek, melyet ismét örömmel fogadtak tőlünk. Október 15-én, az „Ölelés világnapján” pedig végigölelgettük intézményünk csoportjait és a konyhás néniket is!

AZ OPTIMIZMUS GYAKORLÁSA- Boldogságóra vázlat 1.

A foglalkozás helye: Kmety György Evangélikus Általános Iskola és Óvoda, Marcaltő
A foglalkoztatott korcsoport: vegyes
A foglalkozást vezeti: Pus Tiborné Kalmár Katalin- óvodapedagógus
A foglalkozás témája: Az optimizmus, mint boldogságfokozó technika gyakorlása
A foglalkozás célja: Kitartóvá válni a kihívások során, legyőzni az akadályokat. Lelkileg immunizálni a gyerekeket, hogy megtanuljanak ellenállni a tehetetlenségnek, a megoldhatatlan problémákkal szembenézzenek és ne adják fel.
A foglalkozás feladatai: A gyerekek találkozzanak az optimizmus lényegével: mindig mindenben megtalálni a jót és a cselekvőképesség érzésével.
0. (MOTIVÁCIÓ):
A játékidőben elkészített műanyag szemüvegek felpróbálása, variálása szín és forma szerint.
1. MOZGÁSALAPÚ RELAXÁCIÓS GYAKORLAT:
Gyertek álljunk körbe. Karotokat tárjátok szép, mintha a napot hívnánk, hogy süssön ránk. Szívjuk be a levegőt az orrunkon lassan. Kifújáskor engedjük ki magunkból a fáradtságot, a feszültséget, az izgalmat, a bánatot. Halljam, ahogy kifújod lassan a levegőt! (5x ismételjük) „Napimádás” 3.gyakorlat- Boldogságóra kézikönyv 3-6
2. ZENEHALLGATÁS- KEZDŐ ÉNEKLÉS:
Bagdi Bella: Pozitív mondóka- www.doldogsagora.hu/gyerekdalok-3-6
3. A TÉMA BEVEZETÉSE:
Hogy érzitek most magatokat? Nézzétek ezt a két arcot. Tudtok ilyen vidáman mosolyogni ti is? És szomorkodni? (utánzás arcjátékkal, testmozdulatokkal) Körbe viszem az arcokat, kérlek utánozd, amit látsz.
Játszunk nevettető játékot két csapatban, cserélve
Te szoktál szomorkodni? Mikor? Mitől múlik el a bánatod? Mit tudsz tenni, hogy elmúljon a bánatod? (beszélgetőkör indítása, a nagycsoportosoknak és a bátrabbaknak időt hagyok a gondolataik kifejezésére, átadására)
4. A TÉMA FELDOLGOZÁSA:
Hallgasd csak megszólalt a csengettyű!
Kerekerdő kalandra hív téged,
hallgasd mit súgnak a tündérek,
…
Tódi törpe varázsszemüvege- Boldogságóra kézikönyv 3-6 1. fejezet 60.oldal
A mese végén elmondhatod, mire kellett a szemüveg?
Voltatok már szomorúak? Ki segített nektek megnyugodni? Mitől lesz jókedved? Mit láttok Szépnek a világban? Milyen lehet a varázsszemüvegben látott világ? Mi az, amit másképpen szeretnétek? Mi az, amin változtatnátok, ha lehetne?

Próbáljuk ki! Hoztam nektek egy kis szemüveget. Azt fogjuk játszani, hogy sikerül-e meglátnotok vele a rossz dolgokban a jót. Meséld el, hogy történt e veled rossz dolog és mi volt benne, ami jó volt? Mitől fordult jóra a történet?
Készítettem nektek az asztalra papírszemüvegeket. A jeledet megtalálod a rajta. Ezt a szemüveget haza is viheted és ha rossz a kedved csak vedd föl és próbálj a jóra koncentrálni: „miért jó neked most?”
5. A FOGLALKOZÁS LEZÁRÁSA:
Meghallgatjuk újra Bagdi Bella: Pozitív mondóka
6. A TÉMA TOVÁBBADÁSA:
Értékeim fája- Boldogságóra kézikönyv 75.o. elkészítése.

„Boldog Óvoda” program értékelése az Orgona csoportban
AZ OPTIMIZMUS GYAKORLÁSA , CÉLOK ELÉRÉSE
A foglalkozás vázlata:
1- Relaxáció-nyújtózkodás(Prof.Dr. Bagdy Emőke)
2- Mese:Szamaras mese a kitartásról Forrás: https://lelkielet.co.hu/tanulsagos/2016/05/24/szamaras-tortenet-a-kitartasrol.html ismeretlen szerző, Fotó:pexels.com
3- Beszélgetőkör: Hogyan érezte magát a szamár! Mit érzünk, ha nem valósul meg valami, vagy nem tehetünk meg valamit, ha bajban vagyunk. (szomorúság, düh,…) Hogy érezte magát a szamár, amikor kimászott? Mit érzünk, ha sikerül megvalósítani kitartással , azt amiről azt gondoltuk nem lehet.(öröm, büszkeség,…) Érzelmeket kifejező képek elhelyezése a teremben a beszélgetés közben.
4- Párosítás mozgásos helyválasztó játékkal utánzó mozgással menj (szökdelés, mászás,…), ahhoz a képhez , amit érzel, ha örülsz, szomorú vagy,…nem sikerül megépíteni a tornyot, sikerült egyedül felvenni a zoknit,…
5- A csoportunknak olyan tevékenységet választottunk, amit nehezen vagy nem tudunk megoldani, de optimistán, arra törekszünk, hogy kitartással megfogjuk csinálni -A nadrágomat a száránál fogva húzom le, hogy ne forduljon ki -Felhúzom a cipzárt Az öltözőben táblát helyezünk el, ahol jelezzük kinek sikerült már elérni.
6- Üzenet az itt maradó ovis társaknak, akiknek csoportot kell váltaniuk és emiatt kicsit szomorúak. Szív alakú plakátunkra kiszínezett Optimista Manót ragasztottak a gyerekek, aki optimista szemüvegen át látja a világot.

Relaxálással kezdtük a foglalkozást, majd meséltem a gyerekeknek. Beszélgettünk az optimizmusról, jelentéséről.Boldog Blanka és Szomorú Szilárdot is elkészítettük, eljátszottuk. Mosolygós Smilekat készítettünk, hogy emlékezzünk arra, hogy sokat mosolyogjunk, legyünk vidámak, Majd egy optimista fát készítettünk a foglalkozás végén.

Segítünk megtanítani a gyerekeket, hogy a nehézségekben is megtanulják észrevenni mi az ami mégis jól sikerült. És megtanul bízni.

Az optimizmus témakörét azzal kezdtük, hogy megbeszéltük a gyermekekkel, hogy mit jelent az optimizmus, a pozitív gondolkodás. Mindezt egy félig üres, és egy félig tele pohárral szemléltettem. Elmondtam a gyermekeknek, hogy az üres pohárnak is lehet örülni, mert hiába van egy egész kancsó finom narancslevünk, ha nincs, amibe szétosszuk és megigyuk. Beszélgettünk arról, hogy a mi életünkben, hogy jelenik meg az optimizmus; mit tudunk tenni, hogy „rózsaszínben” lássuk a világot. Arról is szó esett, hogy mi tesz minket szomorúvá és mi vidítja fel egy-egy napunkat. A gyerekeknek elmeséltem Tódi törpe varázsszemüvege c. mesét. A mesét követően mindenki készített magának egy varázsszemüveget. A gyerekek vágtak, ragasztottak, melynek eredményeképpen különlegesebbnél – különlegesebb szemüvegek születtek. A tevékenység egésze alatt Bagdi Bella: Pozitív gyerek vagyok c. dalát hallgattuk.