A téma feldolgozása mind a csoportomban (nagycsoport), mind pedig a középső csoportban megvalósult. Optimista szemüvegen keresztül néztük a világot, láttuk meg a dolgok jó oldalát.

A Zene Világnapjához csatlakoztunk: óvodánk vendége volt a Zaubermusic együttes, akiknek jóvoltából játékos hangszerbemutatón vehettek részt a gyerekek.
Az Ölelés Világnapját ünnepelve minimum négyszer ölelkeztünk egymással, megtartva ezt mind a mai napig.

Ebben a hónapban a Tücsök csoportos gyermekeinkkel az optimizmus témakörével foglalkoztunk. Az aranyhegyen álló Boldogságvárunkat vettük ismét célba és miután a múlt hónapban megtettük felé az első lépést, most a 2. következett. A „Boldogság bőröndünkbe a különböző színű textiliák mellé az érzelemkockánkat és a citromsárga emotikonjainkat is beletettük, hátha szükségünk lesz rájuk a hosszú utazásunkon… és lett is, hiszen a színek kapcsán azt ismegbeszéltük, hogy mely színek töltenek el bennünket vidámsággal. Mit jelent számunkra a napsárga és a fűzöld, vagy a bárányfelhő kék. Amikor képzeletben beléptünk a várba, minden „optimista” színnek megkerestük közösen a helyét. Így lett aranysárga a képzeletbeli asztalunkon álló gyertyatartók sora, ciklámen: a hosszú asztalunk terítője, bárányfelhőkék: a legnagyobb termünk egyik fala, fűzóld a másik, lila a harmadik és piros a negyedik.
A következő hónapban is útrakelünk, de addig is hálásan és optimistán nézünk az ovis hétköznapjaink elébe, mert jó, hogy már együtt látjuk a mindennapi kis csodákat és, azt is, hogy milyen jó, hogy mindennap együtt lehetünk.

Óvodánk öt csoportjában ebben a hónapban a gyerekek remény, optimizmus erősségét fejlesztettük az ajánlott tevékenységekkel, játékokkal, mondókákkal.
A Maci csoportos gyerekekkel tettünk egy rövid sétát a közeli parkban, ahol az „optimista szemüvegünkben” felfigyeltünk az őszi természet minden apró csodájára. Visszatérve a csoportba, nagy örömmel fogadtuk a gyerekek élménybeszámolóját, kinek mi tetszett a legjobban.
A Napsugár csoportban a „mezítlábas pakolás” játékkal erősítettük az optimizmust. A földön szétszórt apró játékokat, fagyöngyöket a gyerekek a lábaikkal szedték fel. A játék végén izgatottan figyelték a társaikat, kinek sikerült a legtöbbet összegyűjteni.
A legkisebbekkel a Katica csoportos gyerekekkel a „Pozitív gyerek vagyok” dalra jókedvűen mozogtunk.
A Napraforgó és Maci csoportokban a nagyok minden reggel a csoportba érkezéskor egy-egy öleléssel és néhány kedves szóval köszöntik egymást a gyerekek. A csoport egyik kedvenc játéka a „Simogatós játék”. A gyerekek körbe ülnek és a mellettük ülő pajtásukat megsimítják, majd befejezik a mondatot: „Szeretlek téged, mert..”
A Süni csoportban a gyerekek nagyon kitartóak voltak, mert képesek voltak befejezni, amit elkezdtek. Nem ijedtek meg az akadályoktól, szorgalmasak, türelmesek és mindezek által nagyon boldogok voltak! Megtanulták a „kitartás-erősség mondókát” is, amit a jövőben is beépítenek a mindennapokba!