A gyerekekkel közös alkotótevékenység során optimista szemüveget készítettünk, mely segített abban, hogyan lássák meg a jót még a nehéz helyzetekben is.
A foglalkozás előkészületeként többféle papírszemüveget készítettem elő, hogy a gyerekek kedvükre választhassanak és saját ízlésük szerint díszíthessék fel. Ezen kívül készítettem egy saját optimista szemüveget is, amit bemutattam a gyerekeknek a beszélgetés elején. Elmeséltem nekik egy történetet, melyet elbűvölten figyeltek, majd ők is nekiláttak a saját varázsszemüvegük elkészítésének. Kiválasztották a nekik tetsző keretet, majd rajzoltak rá szíveket, virágokat – mindenki a saját egyéniségét tükrözte vissza a szemüvegén keresztül.
Miután elkészültek a szemüvegek, a gyerekek felpróbálták őket, és sokan el is meséltek egy-egy történetet, ahol valami kellemetlen történt velük, de aztán megpróbálták meglátni benne a jót – ahogy a „varázsszemüveg” mutatta.
A tevékenység végén közösen megtanultuk a szemüveghez tartozó varázsigét is.
Az optimizmus gyakorlása
A foglalkozás elején közösen beszélgettünk arról, mit jelent optimistának lenni, és hogyan segíthet a pozitív gondolkodás a mindennapokban. A gyerekek saját élményeiket is megosztották olyan helyzetekről, amikor egy nehéz pillanatban igyekeztek a jó oldalát nézni a dolgoknak. Ezután színes plakátokat készítettünk „Pozitív gondolatok” címmel, amelyekre biztató mondatokat, kedves üzeneteket és vidám rajzokat ragasztottunk. A foglalkozás végén mindenki megosztotta a saját kis „optimista üzenetét”, és megbeszéltük, hogyan tudjuk ezeket a gondolatokat a hétköznapokban is alkalmazni. A hangulat végig vidám és támogató volt, a gyerekek lelkesen vettek részt a közös munkában.
Bevezetés: „Mi lehet jó egy esős napon?” – ötletgyűjtés.
Tevékenységek:
• Fejlődési szemlélet: „Ezt még nem tudom…” – rajz: ma – holnap.
• Optimizmus: „Üzenj a jövőbeli önmagadnak!” – biztató levél.
• Remény: Képzelt jövő – „Ha bármi lehetnél…”
• Kitartás: Gombolyagjáték – add tovább, mikor épp fel akartad adni, de nem tetted.
Zárás: „Ma bátor voltam, mert…”
3. Társas kapcsolatok ápolása
Cél: A barátság, empátia és együttműködés fejlesztése.
Eszközök: Páros kártyák, nagy papír, ragasztó
Felépítés:
• Bevezetés (5 perc): Miért fontosak a jó kapcsolatok?
• Fő rész (25 perc): 2. Optimista életszemlélet
Cél: A pozitív gondolkodás erősítése, jövőbe vetett hit fejlesztése.
Eszközök: Poszterlapok, filcek
Felépítés:
o Bevezető játék (5 perc): „Mi volt ma a legjobb dolog, ami történt?”
o Fő rész (25 perc): Negatív mondatok átfogalmazása pozitívba (pl. „Elrontottam a dolgozatot” -> „Most már tudom, mire kell figyelnem”). Csoportos poszterkészítés „Pozitív mondatok falára”.
o Megosztás (10 perc): Egy-egy mondat bemutatása, visszajelzések.
o Levezetés (5 perc): „Mai optimista üzenetem saját magamnak…”
Páros gyakorlat: „Ismerd meg a másikat” – kérdések segítségével beszélgetnek. Utána rajzolnak közösen egy „barátság-fát”, amelyre felírják, mi erősíti a kapcsolatokat.
• Megosztás (10 perc): Melyik kapcsolatépítő tulajdonságot érzik legfontosabbnak?
• Levezetés (5 perc): „Ma kinek mondok valami kedveset?” – körmegosztás.
1. Megbeszéljük, ki ismeri az „optimizmus” szót.
2. „Mitől jó egy nap? Attól, hogy képesek vagyunk meglátni a jót. Hogy örülni tudunk. És attól, hogy holnap is lesz egy nap. Lehet, hogy még jobb, mint a mai.” (Janikovszky Éva) – idézet kielemzése, kinek mit mond.
3. Megbeszéljük, miért fontos, hogy optimisták legyünk, illetve, hogy mit jelent optimistának lenni, és milyen az optimista ember.
4. Különböző szituációkat olvasnak el, és el kell dönteniük, milyen optimista választ/reakciót tudnának rá adni.
5. Ismételten különböző szituációkat olvasunk el, mindenki kap egyet-egyet. Leírják, hogy hogyan látná ezt a helyzetet egy optimista és egy pesszimista.
6. Felírnak három indokot, hogy miért érdemes optimistának lenni, majd a többiekkel megosztják, ha szeretnék.
Az októberi Boldogságóra témája az optimizmus gyakorlása volt, melyet a Cica csoport gyermekei nagy lelkesedéssel fogadtak. A foglalkozást egy rövid relaxációval kezdtük: „Puha meleg, felengedek, meleg vagyok, elolvadok” – ezzel segítettem a gyermekeket ellazulni, befelé figyelni. A nyugodt légkört halk zene, lekapcsolt világítás és puha párnák biztosították, így valóban zavartalanul tudtak relaxálni.
Ezután a foglalkozás hangulatát a Bagdi Bella: Pozitív gyerek vagyok című dal emelte tovább. A gyerekek színes kendőkkel táncoltak a zenére, szabadon kifejezve az érzelmeiket, pozitív energiáikat. A mozgás és a zene segített nekik ráhangolódni az optimista gondolkodásra.
A zene után beszélgettünk arról, mit jelent az, hogy valaki pozitívan gondolkodik. Egyszerű, életkori sajátosságokhoz illeszkedő példákkal érzékeltettem az optimizmust, például: „Ha esik az eső, lehet pocsolyában ugrálni!” A gyerekek saját élményeiket is megosztották, így a foglalkozás valóban interaktívvá vált.
A pozitív megerősítések, éneklés és mozgás segítségével minden gyermek megtapasztalhatta, hogy az optimizmus tanulható és gyakorolható. A foglalkozás végére vidám, oldott hangulat alakult ki, a gyerekek mosolyogtak, és többen megjegyezték: „Ez egy jó nap volt!”
Az optimizmus témájának feldolgozása során a gyerekek először az alapfogalmakat járták körül. Megosztották egymással, hogy számukra mit jelent az optimizmus, pesszimizmus és realizmus, és közösen próbálták meghatározni ezek lényegét. A fogalmak tisztázása után a tanulók saját élményeikből merítve meséltek el olyan történeteket, amelyek jól szemléltették a véleményeiket. Ezeken a személyes példákon keresztül nemcsak jobban megértették a fogalmak jelentését, hanem lehetőségük nyílt arra is, hogy egymás nézőpontját megismerve empatikusabban gondolkodjanak az élet különböző helyzeteiről.
Október hónap témakörére való ráhangolódást egy közös énekléssel kezdtük: Bagdy Bella: pozitív gyerek vagyok című dallal, majd a gyerekek meghallgathatták a mesebőröndöm szereplőinek előadásában a Tódi Törpe varázsszemüvege című mesét. Ezek után, akinek kedve támadt, elkészíthetette saját varázsszemüvegét, majd pedig közösen kiszíneztük az optimimus jelét, amelyet mindannyian elhelyeztünk a Boldog Várunk következő lépcsőfokán.
Csik Ferenc Általános Iskola és Gimnázium
Osztály:2.b
Tantárgy: drámaóra-boldogságóra
Téma: optimizmus
Fő didaktikai feladatok: ismeretek rögzítése
Tantárgyi átjárhatóság: testnevelés, magyar
1. Beszédművelés, motiváció:
Egy őszi mondókát („Esernyőm van”) mondogatása többféle hangulatban
(szomorúan, mérgesen ijedten, robotként, mosolyogva, nevetve, vidáman.
2. Beszélgetés
Szeretnél megoldani egy feladatot. Milyen mondatokkal bíztatnád magad, hogy a feladat megoldása sikerüljön?
Sikerülni fog! Ügyes vagyok! Megcsinálom! Erős vagyok! Kitartó vagyok! Minden rendben!
Ha ismételgetjük ezeket a pozitív kijelentéseket, önkéntelenül is jobban érezzük magunkat!
3. Optimista esernyő készítése-Készítsünk egy optimista esernyőt!
5 részre van osztva az ernyő alapon. Írj mindegyikre egy-egy bíztató mondatot!
-Sikerülni fog! Megcsinálom! Erős vagyok! Kitartó vagyok! Minden rendben!
4. Jó okom van rá, hogy vidám legyek!
Készítsünk optimista szemüveget!
5. Az optimista nézőpont megbeszélése
Nem vagyunk egyformák, ugyanazt az eseményt átélve másként reagálunk.
A boldog, kiegyensúlyozott emberek általában mindennek keresik a jó oldalát, arra törekednek, hogy a rossz dolgokból is tanuljanak valamit, ami hasznukra válhat később, őket hívjuk optimistáknak.
Elestem, fáj a térdem, de milyen jó, hogy nem tört el, holnap már újra focizhatok. Ha esik az eső, nem tudok ki menni, játszani, de rajzolhatok, vagy olvashatok helyette.
6.Az óra lezárása-Hogy érezted magad? Mit tanultál ma?
Reflexió: Az óra nagyon jól sikerült, a gyerekek láthatóan élvezték a változatos feladatokat. A mondóka különböző hangulatokban való elmondása remekül fejlesztette a beszédkészségüket és a kifejezőképességüket. A gyerekek lelkesen bekapcsolódtak a beszélgetésbe, és értékes példákat hoztak arra, hogyan találhatjuk meg minden helyzetben a pozitív oldalt. Az optimista esernyő és szemüveg készítése során nemcsak alkottak, hanem meg is tanulták, hogy a pozitív gondolkodás segít a nehézségek leküzdésében.
Boldogság óra
Tanító: Fábry Zoltánné
Időpont: 2024. 10.
Osztály: 3.b
Október hónapban a Boldogságóra Alapprogram havi témája: Az Optimizmus gyakorlása
Életünk során eldönthetjük, hogyan reagálunk a velünk történő eseményekre. Ha pozitívan vélekedünk, és viszonyulunk egymáshoz, azzal optimistábban élhetjük meg a mindennapjainkat. Ha lelkesek vagyunk az emberekkel és eseményekkel kapcsolatban, az boldogsággal tölt el.
Sokat beszélgettem a gyerekekkel arról, mit is jelent az a szó, hogy optimizmus. Senki nem értette a szó jelentését, úgyhogy megbeszéltük. A gyerekek közül többen hajlamosak arra, hogy bizonyos dolgokon elszomorodnak, sötétebben látják a dolgokat, annál, amilyenek.
Ezért különféle játékokkal próbálkoztam először osztályfőnöki, majd a magyar nyelv és irodalom órámon, de véleményem szerint ezek a játékok bármelyik órán alkalmazhatók, és nagyon jó hatással vannak a közösségre. A magyar nyelv és irodalom köztudottan az érzelmi intelligenciát fejleszti, ezért fontos, hogy egymásra tudjunk hangolódni, hogy szeretettel forduljunk egymás felé. Ne legyenek csoportosulások, klikkek, akik egymás ellen hangolják a közösség tagjait.