Az optimizmus gyakorlása
A diákok ismét csoportokban dolgoztak. 3 munka is elkészült, a legjobban sikerültet töltöm ide fel. A gyerekek egy csúnya szemétdombot rajzoltak, rá egy kis macit, aki a szíve szeretetével melenget egy kis virágot.
A mi osztályunk egy olyan játékpolcot készített, ami rendetlen és tele van ócska játékokkal, de van egy kis része, ami mégiscsak eltér a többitől.
Az optimista életfelfogás érdekében alkottunk „optimista szemüveget”.Ez a varázsszemüveg „hozzásegített a pesszimista gondolkodást átváltoztatni optimistává.A mese szereplőinek az álarcát is elkészítettük majd el is játszottuk a humoros jelenetet.Természetesen az optimista reklám is elnyerte az osztály tetszését.
Az őszi időjárást figyeltük meg a napokban és hatalmas szélvihar megtapasztalásában volt részünk, amelyet egy szélvédettebb helyről figyeltünk meg. Az óvoda udvarán hajladoztak a hatalmas fák ágai és rengeteg színes falevél keringett a magasban…. Beszélgettünk arról, hogy hogyan érezhetik magukat a falevelek és hogyan éreznénk magunkat mi, ha falevelek lennénk. Elmondtam nekik Kovács Barbara:Levél a szélben című versét, amely megtetszett számukra, majd préselt falevelekből mindenki készített egy képet, amelyen ők a levélgyerekek, akik a hatalmas szélben is mindig vidámak.
A mese meghallgatása után már nem kellett mindenkinek feltenni a varázs szemüveget, anélkül is megtalálták a gyerekek a szép dolgokat, történéseket életükben. Most már arra is figyelnek, hogy bennünket felnőtteket is megkérdezzenek, mi mit találunk szépnek , jónak, nekünk mi a véleményünk az adott témában. Nagyon szeretik az óra eleji relaxációt és az órák végén a meditációkat.
Második boldogságóra alkalmunk is legalább olyan kellemes élmény volt, mint az előző.
A gyerekek életkori sajátosságaiknak megfelelően vettek részt a tevékenységben (3-4 év). Az optimizmussal beszélgető kör alkalmával ismerkedtünk. Személyes példákon át próbáltam bemutatni számukra, hogy mit is jelent ez a szó, majd megállapítottuk, hogy optimistán és boldogan készülünk közelgő óvodabálunkra.
A gyerekek kedvelték a Szomorú Szilárd és Boldog Blanka játékot, amely beépült későbbi játékukba is, hiszen a szabad játékuk során is játszották, kisebb csoportokban vagy párosan is „Boldog Peti” és „Boldog Lalóként”.
Sokat beszélgettünk a boldogságról és szomorúságról, az élet szépségéről. Megfogalmaztuk, majd meg is néztük nagy tükörrel szemben, hogy, milyen, amikor boldogok, vidámak vagyunk? illetve, milyen, amikor szomorúak vagyunk? Mit tehetünk, hogy a szomorúságunk hamar elmúljon?
A beszélgetés zárásaként körbeadtam a kis tükröt és próbáltuk megfogalmazni a szépet és a jót magunkról. Nem volt egyszerű, így segítettük, bátorítottuk egymást.
Továbbra is arra törekszünk, hogy a gyerekek számára optimista, pozitív világszemléletű mintát nyújtsunk.
