Az egyik órán jegyzetet készítettünk – a növendékemet megkértem, hogy próbálja meg összegyűjteni a számára motiváló mondatokat. Beszélgettünk arról hogy hogyan szoktuk motiválni, lelkesíteni a másikat – szóvá is tette hogy általában az új darab megtanulásakor mindig elmondom hogy: Képes vagy rá! Meg tudod csinálni! 🙂 Házi feladat egy plakát elkészítése volt, melyre az optimizmus gyakorlásához szükséges tippek kerültek.
A következő alkalommal kiderült hogy a tanítványom szeretenyelve a testi érintés, és mivel októberben van az ölelés világnapja, ezért beszélgettünk arról is hogy mit is jelent számára.
Az optimizmus gyakorlása
Óvodánk öt csoportjában ebben a hónapban a gyerekek remény, optimizmus erősségét fejlesztettük az ajánlott tevékenységekkel, játékokkal, mondókákkal.
A Maci csoportos gyerekekkel tettünk egy rövid sétát a közeli parkban, ahol az „optimista szemüvegünkben” felfigyeltünk az őszi természet minden apró csodájára. Visszatérve a csoportba, nagy örömmel fogadtuk a gyerekek élménybeszámolóját, kinek mi tetszett a legjobban.
A Napsugár csoportban a „mezítlábas pakolás” játékkal erősítettük az optimizmust. A földön szétszórt apró játékokat, fagyöngyöket a gyerekek a lábaikkal szedték fel. A játék végén izgatottan figyelték a társaikat, kinek sikerült a legtöbbet összegyűjteni.
A legkisebbekkel a Katica csoportos gyerekekkel a „Pozitív gyerek vagyok” dalra jókedvűen mozogtunk.
A Napraforgó és Maci csoportokban a nagyok minden reggel a csoportba érkezéskor egy-egy öleléssel és néhány kedves szóval köszöntik egymást a gyerekek. A csoport egyik kedvenc játéka a „Simogatós játék”. A gyerekek körbe ülnek és a mellettük ülő pajtásukat megsimítják, majd befejezik a mondatot: „Szeretlek téged, mert..”
A Süni csoportban a gyerekek nagyon kitartóak voltak, mert képesek voltak befejezni, amit elkezdtek. Nem ijedtek meg az akadályoktól, szorgalmasak, türelmesek és mindezek által nagyon boldogok voltak! Megtanulták a „kitartás-erősség mondókát” is, amit a jövőben is beépítenek a mindennapokba!
Hogy látsz?/Hogyan látod?
„Egy pesszimista minden lehetőségben látja a nehézséget;
egy optimista minden nehézségben meglátja a lehetőséget.”
Felmerülő nehézségek, akadályok mindannyiunk életében vannak: egy rossz jegy, haragvó barátnő, esős, szürke napok…Az a nem mindegy, ezeket hogyan éljük meg, dolgozzuk fel. Némelyek könnyen átadják magukat a különféle lehangoló érzéseknek, feladják a harcot időnap előtt. Mások képesek meglátni mindenben a jót, kihozni a helyzetből adódó legjobbat. Smile-kat kezdtünk rajzolni a táblára: pozitív és negatív érzéseket tükrözőket. Született egy egyedi. Plakát formájában, az adott oldalhoz fűzött gondolattársítással valósítottuk meg az optimizmus gyakorlásának fontosságát ábrázoló rajzunkat.
Olyan szemüveget készítetttünk amely segít minket abban, hogy mindig a dolgok jó oldalát lássuk! A szemüvegünk abban is segít, hogy ha feltesszük minden egyből szebbé válik! Megtanultuk a varázsmondatot és megtanultuk a Pozitív gyerek vagyok dalt is!
Nagyon jól éreztük magunkat!
Elérkezett az október, az optimizmus hónapja. A nagycsoportos gyermekeinkkel újra megtapasztalhattuk a boldogság foglalkozás pozitív hatásait.
Ráhangolódás képen közösen hálát adtunk a napsütésért. Körbeálltunk a szőnyegen és a Napimádás ráhangoló játékot eljátszottuk.
A gyakorlat után körben állva mozogtunk Bagdi Bella: Pozitív gyerek vagyok dalára. A mostani nagycsoportos gyerekeim szeretnek táncolni, és/vagy mozogni egy-egy dalra, így ez a feladat nagyon tetszett nekik.
A témát Szomorú Szilárd és Boldog Blanka játékkal vezettem be. Csináltam egy forgatható táblát hozzá. 2 csapatban álltak a gyerekek, én pedig középen, játékirányítóként. Az egyik csapat szomorú arcot mutatott, a másik vidám arcot. A tábla mutatta, mikor melyik csapatnak kell vidámnak és szomorúnak lennie. A vidám arcot mutatógyerekeknek fel kellett vidítani a másik csoportban lévő szomorúakat. A gyerekek nagyon szívesen grimaszoltak ebben a játékban. Nagyon jókat nevettünk azokon a mókás arcokon, amiket vágtak.
Ez után elmeséltem bábokkal, Tódi törpe varázsszemüvege című mesét. A mese közben elővettem a saját szebben látó szemüvegemet. A gyerekeknek ez nagyon tetszett, mindenki fel akarta próbálni a szemüveget.
A mese után minden gyerek kapott egy tiszta rajzlap szemüveget és megalkotta a saját szebben látó szemüvegét. Van, aki többet is készített. Rajzolgatás alatt még egyszer meghallgattuk Bagdi Bella: Pozitív gyerek vagyok című dalát.
Mindenki nagy örömmel rajzolgatta, színezte a szemüvegét és a végén el is hitte, hogy szebben fogja vele látni a világot.
A második témakör az optimizmus volt. Elsősorban megbeszéltük az osztályban, hogy mit is jelent az optimizmus, pesszimizmus. Különböző szituációkat dolgoztak fel a diákok párokban. Az egyikük optimista, a másikuk pesszimista szemlélettel állt hozzá a szituációhoz, majd persze szerepcsere is történt. Az óra második felében, megkérdeztem tőlük, hogy 5-10 év múlva hova képzelik el magukat az életükbe. Milyen céljaik vannak, miket szeretnének elérni addig az életükben. Hiszen ahhoz, hogy sikerüljön elérni a céljaikat, fontos, hogy optimisták legyenek.
Fazekas József Általános Iskola
Októberi boldogságóráinkat az OKTÓBER – OPTIMIZMUS szójátékra, ezen belül is az O betűre, a kerek formára építettük. A kör, mint a TELJESség, az EGYség, az EGÉSZség szimbóluma vezette végig a boldogságórás tevékenységeinket.
Relaxációnkhoz az almát és a szőlőszemeket, mint kerek gyümölcsöket választottuk: „Almát szedj, ügyesedj, szőlőt szedj, ügyesedj!”. Az őszi gyümölcsszedésekről sok élményük van a gyerekeknek, sokat meséltek almaszedésről, szőlőszüretről.
Ezután nevelő célzattal foglalkoztunk tovább az almákkal: megvizsgáltuk az almákat alakjuk, színük, illatuk, tapintásuk alapján (végén meg is ettük az almákat, így minden érzékszervre hatottunk). Megállapítottuk, hogy vannak szebb és kevésbé szép almák, de ezután megkóstoltuk és éreztük, hogy mind ugyanolyan finom. Ahogy a gyerekek is különbözőek, de mindegyik értékes. Megütögettük erősen az almát, szétesett és megsérült. Megütögettük kevésbé erősen, kívülről nem látszott, de felvágva láttuk. hogy belül sérült. Megtanultuk belőle, hogy ha nagyon bántjuk egymást (fellökjük, megütjük…), akkor az komoly sérülést okozhat társunknak. Ha „csak” csúfoljuk, szavakkal bántjuk a másikat, az kívülről nem látszik, de belül ez is okozhat sérülést. Igyekezzünk elkerülni a kis bántásokat is!
Két eseményen vettünk részt októberben a boldogságórákhoz kapcsolódóan. Október 11-én a Világ Gyalogló (HÓ)nap keretében túrázni mentünk, október 15-én az Ölelés világnapját ünnepeltük.
A fűben élvezve az őszi napsütést, O betűket formázva leheveredtünk. Ezeket a képeket kinyomtattuk, és pozitív tartalmú O betűs szavakat gyűjtöttünk az Optimista Októberhez kapcsolódóan.
Az utolsó októberi boldogságóránkon elképzeltük a kerek formákból álló mesebeli világunkat, majd rajzokat készítettünk: „Nekünk így kerek a világ!” címmel.
Közel 30 gyermekkel valósítottam meg a terveimet. Őszintén szólva nem volt könnyű téma, nagyon kellett gondolkodni mi legyen a B verzió egy egy résznél. Próbáltam komplexen megvalósítani a téma feldolgozását. Mozgás, játék, személyes kontaktus és vizuálisan zártuk a délelőttöt. Vélemènyem szerint ismét egy szuper és hasznos délelőttöt töltöttünk együtt!
Október hónapban a Bólyi Általános Iskola és AMI 7. évfolyamával az optimizmust gyakoroltuk. Megnevettettük egymást, szituációs játékokat játszottunk, egy ékszerrel gyakoroltuk a pesszimista mondataink elkerülését. „OPTIMANCI” manónk került ki az asztalra, mely emlékezteti a diákokat a pozitív mondatok tudatos használatára. S a hónap legszebb napján ingyen öleléseket osztogatva zenével jártuk az iskolát nyakunkban kis táblácskával. Csupa-csupa boldog gyermek, s tanár arcok lepték el az iskolát.
„Imádom nap lett” a gyerekeink körében, melyre lehetőségeinkhez mérten a gyerekek kérésére idéntől többször is sort kerítünk.