A gyerekekkel a mesékről beszélgettünk. Kértem őket, hogy mindenki találjon ki egy saját történetet, és fogalmazza meg magában, hogy hogyan lehetne ennek a történetnek boldog vége. Erre a pozitív befejezésre és az odáig vezető útra koncentráltunk. A lapra végül a Happy End került.
Az optimizmus gyakorlása
Majd megnövök én…
• „Traktoros leszek, aki viszi mindenkinek a fát. Lesz kocsim, feleségem, magas házam lesz, lesz stílfűrészem, azzal vágom a fát.”
• „Malacoknál fogok dolgozni, apa is ott dolgozik, a Rami lesz a feleségem. Anya és apa is velem fog élni.”
• „Tengerbiológus leszek, elmegyek Afrikába, ott fog élni a családom is.”
• „Emeletes házam lesz, lesz két lányom és lesz cicám is.”
• „Titkos ügynök leszek, vagy rendőr. Lehet, hogy én laboratóriumos leszek, mindenféle keveréket készítek, lesz feleségem, lesz két gyerekem. Egyik fiú, másik lány.”
• „Műkörmös leszek, Drávasztárán fogok lakni, ott csinálom a körmöket. Rózsaszín nagy házam lesz. A házamban fog élni anya, Gyula, az óvónénik, a dajkanéni is jöhet.
• „Lila házam lesz, emeletek lesznek ott és lesz három szoba. Lesz ott három kislányom. Kertész leszek. Lesz egy apa is.
• „Fodrász leszek. Rózsaszínű házam lesz, lesz férjem, kettő gyerekem. Egy fiú és egy lány.
• „Közmunkás leszek. Takarítani és söprögetni fogok. Kék házam lesz. Lesz egy fiam és egy lányom. Férjem is lesz. Kiskutyám is.”
• „Varrni fogok varrógéppel ruhákat. Lesz egy lányom, egy fiam. Piros nagy házam lesz.”
• Amikor felnőtt leszek, kőműves leszek. Építkezni fogok. Apával megyek dolgozni. A házam nagy lesz. Kiskutyám is lesz és fekete autóm. Segédmunkásom is lesz.
• „Varrni fogok ruhákat, lesz férjem, gyerekeim. Jók lesznek. Nagy piros házam lesz, lesz csúszda, hinta, medence, gyümölcsfák, szőlő, és egy kutya.”
• „Lesz egy utánfutóm, amit ráteszek a kék autómra. Kék házam lesz. Megcsinálom majd a tetőt, akkor majd sok pénzt kapok az utánfutóhoz.”
Az órát azzal kezdtük, hogy mindenki a kapott kis kártyáján lévő mondatról beszélt, aztán csoportosítottuk az optimizmus és a pesszimizmus jellemzőit. A mese felolvasása után a gyerekek rájöttek, hogy milyen jó érzés ha valakit meg tudnak nevettetni és ha valakinek örömet tudnak okozni. Megbeszéltük, hogy minden nap egy új lehetőség és minden nap van valami, aminek lehet örülni. A hónap dalának meghallgatása közben mindenki elkészítette a saját mosoly tükörképét, majd felragasztottuk és kitettük a falra, hogy mindenki ezáltal is optimistán lássa a mindennapokat.
Nyíregyházi Móra Ferenc Általános Iskola
Nyíregyházi Móra Ferenc Általános Iskola, Griffendale 6.a
Optimista vagyok, mert…
Az álmok fontosak. Nagyon érdekes vélemények, vágyak hangzottak el a beszélgetéseken. Ezek alapvetően elérhetőek és megvalósíthatók. Nagyon fontos az anyagi és érzelmi biztonság. Megnyugtató és fontos, hogy a gyerekek a családalapítást nagyon fontosnak tartják.
Kezdődött az október, és indult az optimizmus hónapja!
Már a hónap elején megtanultuk a hónap dalát, s elhatároztuk, hogy minden nap egy “Optimista történetet” mesélünk/olvasunk fel egymásnak. Ezek a felolvasott történetek:
Örömmel és lelkesedéssel ötleteltek szeretetpalántáim, aztán hozzákezdtünk a tervek rajzos megörökítésébe. Sok szép pillanat részesei lehettünk tevékenykedés közben. Hálásak vagyunk ezért!
Az elsősök nem ismerték az optimista-pesszimista kifejezéseket, ezért életkoruknak megfelelően elmagyaráztam nekik, mi a különbség a két személyiségjegy között. Utána nagyon okosan a saját életükből hoztak fel példákat arra, hogy mikor, hol találkoztak egyik, másik viselkedéssel. Egyértelműen arra szavaztak, hogy optimistának lenni jobb, ezt indokolni is tudták. Ezután grimasztükörrel bemutatták a kettő közötti különbséget. A derű, a nevetés, mint az optimizmus egyik legfontosabb eleme, a Nevettetős-játékkal lett megerősítve. Ezekről képet is töltöttem fel.
Csongrádi Batsányi János Gimnázium és Kollégium
„MINDENKI DÖNTHET ÚGY, HOGY KEDVEZŐBB SZÍNBEN LÁTJA A SORSÁT. CSAK AKARNIA KELL, HOGY MEGPRÓBÁLKOZZÉK VELE.” (Louis Zamperini) – Az optimizmus hónapja a Batsányiban
Az optimista látásmód nagyon fontos a hétköznapjainkban, hiszen ez a fajta hit az, ami átsegít bennünket a nehéz helyzeteken, segít a mindennapi problémáink megoldásában is. Ez a gondolat, az, amiről – többek között – beszélgettünk is a 6.F osztállyal már az első héten, és az egész hónapos tevékenységünket, gondolatainkat az optimizmus, tudatosítására, gyakorlására szántuk.
Első lépésként, az egyik októberi osztályfőnöki órán tisztáztuk az optimizmus és pesszimizmus fogalmát, majd kis kártyákon lévő gondolatok segítségével párban kellett megvitatnia az osztálynak azokat a gondolatokat, amelyek az optimizmushoz kapcsolódtak. Ezután 1-1 fő az osztály előtt is kifejtette a párban megbeszélt gondolatokat, és azt, hogy hogyan tudjuk a felvetett ötleteket a gyakorlatban is megvalósítani. (Ilyen gondolatok voltak például:
„A felhő mögött, mely ránk veti árnyékát, ott a csillag, mely ránk veti fényét.” /Victor Hugo/ „Pozitívnak lenni nem azt jelenti, hogy mindenbe belenyugszunk. Sokkal inkább, hogy a jó megoldás reményében felkutatjuk az erőforrásainkat, és azt tesszük, ami helyes és megfelelő.” /Kurt Tepperwein/
„A pozitív gondolkodók azt képzelik el, amit el akarnak érni, nem pedig azt, amitől rettegnek. Azt kapod, amire gondolsz.” /Andrew Matthews/
A következő lépésként egy rejtvényt kellett megfejtenie az osztálynak, ez úttal is párokba rendeződve. A megfejtés, természetesen, 5 pozitív állítást rejtett, amelyet sikeresen megtalált mindenki az osztályban. A bevezető, alapozó óra után a következő alkalommal kezdetét vette a közös, pozitív élmények átélése a már korábban megrendelt (és a Hódmezővásárhelyi Tankerületi Központ által megvásárolt) POZITIVITY társasjátékok kipróbálásával. Ezt a társasjátékot kifejezetten úgy találták ki, hogy erősítse a társas, szociális készségeket, segítse a negatív érzések feloldását, és egyúttal örömteli pillanatokat is szerezzen a résztvevőknek. Több csoportra osztottuk magunkat és egész órán játszottunk a társasjátékkal. Az idő ez úttal kevésnek bizonyult arra, hogy végére is érjünk a játéknak, de arra elég volt, hogy egy kis ízelítőt kapjunk a kellemes, vicces és néha megható, kedves percekből.
A szülőket is sikerült bevonni a közös „munkába”, hiszen a felhívásomra jó néhányan bekapcsolódtak a programba, úgy, hogy pozitív, megerősítő gondolatokat rejtettek el a gyerekek tolltartójába, így ezek a kedves szavak minden nap kellemes perceket szereztek a diákoknak, így erősítve az önbizalmukat, optimista hozzáállásukat a mindennapjainkhoz.
Két rövid videó filmet is készítettünk a témához kapcsolódóan.
A pesszimista gondolkodásról: https://youtu.be/4wA8WwMTOtI
És az optimista gondolkodásról: https://youtu.be/saY11akDA_g
A hónap utolsó hetében eldöntöttük, hogy elkészítjük a „Jó tulajdonságok fáját” is, amire olyan pozitív tulajdonságok kerültek fel, amelyeket az osztály tagjai gyűjtöttek egymásról. A színes faleveleket ráragasztottuk egy megrajzolt fa törzsére, amelyet kiraktunk az osztálytermünkbe, így minden nap olvashatjuk és tudatosíthatjuk magunkban, hogy mennyi, sok jó tulajdonságunk van, és mennyire értékes diákok vagyunk. Ezek a pozitív gondolatok biztosan segíthetnek nekünk azokban a nehéz helyzetekben, amikor esetlegesen csökken az önbizalmunk és kevésbé vagyunk optimisták.
Meglepetésképpen, osztályfőnökként készítettem egy kis „ötletcsomagot” az osztályomnak a szünetre, amely gondolatokat, a hála és optimizmus jegyében otthon is gyakorolhatnak a családban. Mivel igazán lelkesek és kreatívak voltak az osztályom diákjai, ezért dicséretképpen készítettem számukra egy-egy emléklapot az első két hónapban végzett lelkes részvételük elismeréseképpen.
Az október hónap is gyorsan eltelt és már készülünk a novemberre, amikor is a társas kapcsolatok kerülnek majd előtérbe a pályázathoz kapcsolódóan.
Írta: Rideg-Fekete Márta
angol – ének-zene szaktanár, osztályfőnök