Meghallgattuk a hónap dalát, majd elmeséltem a Tódi törpe varázs szemüvege című mesét. Ezután tetszés szerint mindenki elkészítette a saját varázs szemüvegét.
Megbeszéltük, miért különleges ez a szemüveg: aki felveszi, észre tudja venni környezetében a jót, a szépet, a csodát.
Ha egymásra, odafigyelünk és szépen szólunk a másikhoz, akkor szebben látjuk a világot. Elhisszük, hogy ügyesek és szerethetőek vagyunk.

Óvodánkban mind az öt csoportban megtartottuk a boldogságórát, a kolléganőimmel különböző módszerek segítségével ismertettük a gyermekekkel az optimizmus szó jelentőségét. Mindegyik csoportban először elmondtuk a „Tódi törpe varázsszemüvege” című mesét, majd megbeszéltük a gyermekekkel a mese lényegét, kinek mit jelentett a mese, ezek után minden csoportban más és más ábrázolási technikák segítségével készültek az alkotások. Az egyik csoportban nevető smile-t, a másikban boldog süniket, vidám, mosolygós tököket készítettek a gyermekek.

Október hónapban az optimizmus volt a témánk.Tódi törpe történetének elolvasása utan megbeszéltük hogy hogyan segitett szebbnek latni mindent.Majd egy Optimis fat keszitettünk aminekaz ágai végére tevékenységeket rajzoltunk és mindenki a kiszinezett virágot vagy levelet feltehette oda ahol ő sikereket ert el.

Meghallgatták a hónap meséjét,és boldogan használták utána a „varázsszemüveget”. Meglepő volt számomra hogy mennyi mindent szépnek találnak a környezetükben és társaikban. Örömmel mondogatták a mondókát közben.

Kiscsoport révén a hónap meséjét játszottam el nekik plüssök segítségével. Ezek a kis barátok a hétköznapokban is fontos társak a gyerekeknek. Nagy élvezettel hallgatták,majd játszották ők is. Megtanultuk a mozgással kísért mondókát,és saját optimista szemüveget készítettünk,amelyet hazavittek a családnak elmesélni a történetet.