
Az optimizmus gyakorlása


Gárdonyi Géza és Szegi Suli Általános Iskola
Gárdonyi Géza és Szegi Suli Általános Iskola Csonkahegyhát 4. osztály
A tanulókkal a pozitív hozzáállásról, az optimista életfelfogásról beszélgettünk. A boldogságóra megtartása előtt is rendszeres téma volt ez már nálunk, osztályfőnöki órákon, szünetekben és amikor lehetőség nyílt hosszabb beszélgetésekre. Az osztályomban ugyanis több olyan gyermek jár, akikből nap mint nap ömlik a negativitás, a panaszkodás, a pesszimizmus, a „semmi nem jó/semmi sem tetszik” felfogás. Ezen az irányultságon rendkívül nehéz változtatni. A rendszeres beszélgetés a témáról, a megfelelő minta közvetítése, figyelem felhívása az apróbb örömökre, gyakori dicséret, pozitív megerősítés ellenére is szomorúan látom, hogy 2-3 tanulómban rendszeresen és erősen fortyognak a pesszimista, romboló hatású gondolatok.
Az órán megbeszéltük a két életfelfogás közötti különbséget, s a gyerekek saját szavaikkal elmondták majd táblázatosan le is írták, hogy melyek a jellemzői előnyei/hátrányai az optimizmusnak és a pesszimizmusnak, ezután pedig elkészítettük a nagyítós rajzot. Talán mert a hét vége közeledett, talán mert már a 6. óra volt, vagy csak egyszerűen nem tudták most elengedni magukat a gyerekek, de igen nehezen bírtam rá őket a feladatvégzésre és a közös beszélgetésre. Végül azonban a rajzokon született a nagyító alatt kiskutya és csinos lány is :). Továbbra is következetesen beszélgetni fogunk a témáról és a gyakorlatban pedig nagy hangsúlyt fogok fektetni az optimizmus gyakorlására a pozitív változások reményében 🙂
Uzsoki Középiskolai Leánykollégium
Az őszi hónap feladatvállalásának egyik tevékenysége, hogy az optimizmust gyakoroljuk. Konkrétan: bízzunk abban, hogy egy idő után meg tudjuk változtatni legalább egy kedvezőtlen (negatív) tulajdonságunkat.
A felhívás így szólt: mindenki tegyen ki a rajzolt fára legalább egy negatív tulajdonsággal ellátott, piros színű falevelet. Ha szorgos, önfejlesztő munka során a tulajdonságot sikerül lényegesen megváltoztatni, meg lehet fordítani a falevelet, amelynek másik oldala zöld és a pozitív tulajdonságot tartalmazza. Mikor zöldül ki a fa?
Bízzunk, reméljünk és dolgozzunk meg érte! Segíthetünk? Keress minket! Tanár nénik és Violetta néni.
Időközben örömmel és némi meglepetéssel láttuk, hogy a fa már decemberben elkezdett zöldellni.
Januárban még visszatérünk a tulajdonságfához és egy foglalkozás keretében hatékony célok ismeretével segítenénk a tulajdonságok megváltoztatásának folyamatát.
Boldogságóra tevékenységet egy mozgás alapú relaxációs gyakorlattal kezdtünk melynek neve: Égig érő fa vagyok, megnövök mint a nagyok. Meghallgattuk Bagdi Bella: Pozitív gyerek vagyok című dalát, majd erre különböző mozgásokat, mozdulatokat végeztünk. Ellátogatott hozzánk Szomorú Szilárd és Boldog Blanka és velük játszottunk, melyhez két csapatot alkottunk, az egyik a vidám és a másik a szomorú. Célunk az volt, hogy vidámságot varázsoljunk a szomorú arcokra. Tódi törpe varázsszemüvege című mesét meséltem el a gyermekeknek. Ezután elmondtam Tódi törpe Szebben látó mondókáját. A gyerekekkel közösen is elmondtuk, majd mozdulatokkal kísértük a mondókát. A tevékenység végén mindenki elkészítette a saját varázsszemütegét, melyet hazavihettek szeleiknek is, hogy ők is próbálják ki.
Szabadszállási Petőfi Sándor Általános Iskola
Október hónapban megismerkedtünk ezzel a fogalommal, és egy a gyerekek számára jól illusztráló mesefilmmel kapcsoltuk össze a témát, mely a Lilo és Stich volt. Elkészültek a mi tölt fel engem, mi okoz örömet babák is.
Mivel írni még nem tudunk, így az sms-t csak szóban alkottuk meg:
– Ha szomorú vagy, gyere el hozzánk az 1.a-ba, mi majd felvidítunk!