A foglalkozás célja az optimizmus és az örömteli élmények megélése volt a természetben, közös alkotó tevékenységen keresztül. A gyerekekkel gesztenyegyűjtő sétára indultunk, ahol lehetőségük nyílt megtapasztalni az őszi hangulat szépségeit és a mozgás örömét. A séta nemcsak testmozgás volt, hanem fejlesztette a megfigyelőképességet, az együttműködést és a türelmet is. A sétát követően a gyerekek az összegyűjtött gesztenyékből különféle figurákat készítettek – így született meg Gesztenye úrfi -akiről énekeltünk is- és sok más kedves alkotás. Az alkotás során minden tanuló a saját ötleteit valósíthatta meg, miközben egymást is segítették az eszközök használatában és az ötletelésben. A foglalkozás végén közösen formákat és mintákat raktunk ki gesztenyékből, ami a kreativitást, a térbeli tájékozódást és a közös munka örömét erősítette. Értelmileg akadályozott 2-3-4. évfolyamos, értelmileg akadályozott tanulóim kommunikációja igen nehezített, így a nyelvi kifejezőeszközöket az érzelmek kifejezésével pótolják. A tevékenység hozzájárult a pozitív gondolkodás, a sikerélmény és a boldogság érzésének megtapasztalásához. A gyerekek mosolyogva, büszkén mutatták meg egymásnak alkotásaikat.
Az optimizmus gyakorlása
Szorgalmatos Mesekert Óvoda,Bölcsőde és Konyha
Az optimizmus gyakorlását a A Tódi törpe varázsszemüvege című mese meghallgatásával kezdtük.Minden alkalommal átbeszéljük a mese mondanivalóját és a kérdésekre is válaszolnak. Nagyon szeretem ezeket a beszélgetéseket és a gyerekeknek is nagy szükségük van rá!
Elkészítette mindenki a saját varázsszemüvegét. Játszottunk Tükörjátékot és tanulgattuk a Bagdi bella: Pozitív gyerek vagyok című dalát! Nagyon jó hangulatban teltek az e havi foglalkozások is!
Az óra elején beszélgettünk arról hogy mit jelent az a szó hogy optimizmus. Gyűjtöttük optimista ( pozitív) és pesszimista ( negatív) szavakat. Az idegen szavak jelentését megbeszéltük, egy-egy helyzetet eljátszottunk. Például a társad szomorú mert órán nem sikerült szép fecskevonalat írnia, hogyan vigasztalod meg, mit mondasz neki?
Ezt követően Bagdi Bella pozitív mondókáját hallgattuk meg és ismételgettük.
Aztán Tódi a kis törpe meséjével ismerkedtünk meg. Elképzeltük hogy nekünk is van ilyen szemüvegünk, felraktuk, és megbeszéltük milyen jó dolgokat látunk azon keresztül. Ezt követően rajzoltunk is pozitív, jó dolgokat.
Téma: Boldogságóra Az optimizmus gyakorlása, Kitartás és szorgalom.
Ez a Boldogságóra jól sikerült, a hetedikes diákok aktívan és elmélyülten vettek részt a foglalkozáson, amelynek fókuszában az optimizmus gyakorlása és a kitartás téma állt.
A bevezető részben megbeszéltük, hogy az optimizmus kulcsfontosságú az életben a boldogsághoz.
1. Az optimista hozzáállás gyakorlata
A foglalkozás egyik fontos része az „Optimista reakciók” gyakorlat volt. A diákoknak meg kellett találniuk a lehetséges optimista szemléletet nehéz helyzetekben, mint például:
• Nem kerültek be a versenycsapatba.
• Nem sikerült jól a témazárójuk.
• Elromlott a telefonjuk, és néhány napig nélkülözniük kell.
• Zuhog az eső, és nem mehetnek ki az udvarra szünetben.
Ez a gyakorlat nagyfokú kreativitást és mély gondolkodást igényelt, mivel rá kellett ébredniük, hogy egy optimista minden nehézségben meglátja a lehetőséget. A vita során jól kirajzolódott, hogy az optimizmus reakciókban, elvárásokban és megküzdési módokban különbözik a pesszimizmustól. Sikerült a problémák helyett a fejlődési lehetőségekre fókuszálniuk.
2. Elmélyítés Kérdéskártyákkal
A témák elmélyítésére a Kérdéskártyákat alkalmaztuk, ahol a diákok párban vagy 3 fős csoportban húztak, és megvitatták a gondolataikat.
• Remény, optimizmus: A kártyák a jövővel kapcsolatos pozitív hozzáállásról szóltak, arra fókuszálva, hogy mit érdemes tenni a célok elérése érdekében. A beszélgetés segített megerősíteni a hitüket abban, hogy az erőfeszítéseik eredményesek lesznek.
• Kitartás, szorgalom: A feladat során megvitatták, hogyan fejezik be, amibe belekezdtek, és hogyan lehetnek realisták, nem maximalisták.
Összességében a foglalkozás elérte a célját. A diákok aktívak, nyitottak és reflektívek voltak, a gyakorlatok segítettek játékosan fejleszteni az érzelmi intelligenciájukat és a pozitív megküzdési módjaikat.
Az optimizmus és a pesszimizmus fogalmával való ismerkedés.
Megnevezték a gyerekek, hogy melyik osztálytársuk, melyik csoportba tartozik szerintük. Érveltek, hogy miért gondolják társukat optimistának, illetve pesszimistának. Nagyon jól felismerték a tulajdonságokat.
Gondot inkább az okozott, hogy hogyan tudnánk optimistábbá válni. Nem tudták az elején megfogalmazni, hogyan lehetne pozitívabb a hozzáállásuk. Ehhez kellett egy kis rávezetés, de aztán nagyon ügyesen ötleteltek, hogy kinek, hogyan kellene változtatni a gondolatain, hogy pozitívabb személyiséggé váljon.
A zárófeladat az volt, hogy a táblára felírtam, hogy optimista gondolatok, és a gyermekek egy-egy mondatot írtak a táblára, amelynek pozitív jelentőséggel kellett bírnia.
A kör egy egyszerű forma, de a gyerekek bebizonyították, hogy bármiből lehet valami értékeset, vidámat vagy érdekeset alkotni. Ez az optimizmus lényege: meglátni a lehetőséget ott is, ahol elsőre csak egy „üres forma” van.
A tanórát relaxációval,dallal kezdtük.Utána arcjátékunkkal kifejeztük érzéseinket.Nevetésversenyt rendeztünk.Akik eddig szomorúak voltak felvidultak.Interjúban felidéztek a gyerekek egy olyan eseményt az életükből,amikor a legrosszabbra számítottak és aggodalmuk felesleges volt.Megértették:Mindenre van megoldás!Feldolgoztuk, A szomorú királykisasszony című mesét
Összefoglaltuk a gyerekekkel,miért érdemes az optimista szemléletet kialakítani,megerősíteni magukban.
Pozitív gyerek vagyok című dalhoz készítettünk koreográfiát.Meditációval zártuk le a foglalkozást.
A foglalkozás menete
1. Ráhangolódás – Napocska Bella baba bemutatása
Ma bemutattam a Napocska Bella babát a gyerekeknek.
„Képzeljétek, Napocska baba ma szomorúan ébredt, mert azt mondta neki valaki, hogy nem tud szépen rajzolni. Mit gondoltok, mit mondhatnánk neki, hogy jobb kedve legyen?” A gyerekek ötleteket mondanak: „Dehogyis, biztos ügyes!”, „Majd együtt rajzolunk!”, stb.
A pedagógus megerősíti: „Látjátok, ti már tudjátok, hogyan lehet valakit felvidítani. Ez az, amit optimizmusnak hívunk.”
2. Játék: „Napocska baba segítői”
Eszköz: baba, kis képkártyák élethelyzetekkel
(pl. elromlott a játék, elesett a barát, eleredt az eső, nem sikerült a rajz)
Kihúztam egy kártyát, eljátszottam a helyzetet a babával, a gyerekek pedig segítenek Napocska babának pozitív megoldást találni.
Pl.:
• Baba elesett → „Nem baj, felállunk, megpróbáljuk újra.”
• Elromlott a játék → „Megjavítjuk együtt!”
• Esik az eső → „De jó, legalább tudunk pocsolyázni!”
Célom: a gyerekek gyakorolják a pozitív szemléletet játékos formában.
3. Mese a babával – „A szomorú napocska”
A babával bábozva meséltem:
„Egy nap Napocska elbújt a felhők mögé, mert úgy érezte, semmi sem sikerül neki. A virágok és a madarak hiányolták. Ekkor jött a kis szellő, és megsúgta neki: ‘Ha mosolyogsz, mindenkinek jobb kedve lesz.’ Napocska kipróbálta – és lám, a világ újra ragyogni kezdett!”
Utóbeszélgetés:
• Mit tanult Napocska baba?
• Mit tehetünk, ha valaki szomorú körülöttünk?
• Miért jó, ha mosolygunk?
4. Záró tevékenység– „Vidám napocskák”
Eszközök: tükör
Nézd meg magad a tükörben!
Milyenek látod magad? Mit látsz magadon szépnek?
5. Mozgásos levezetés – „Napfény küldetés”
A gyerekek körben állnak.
„Napocska baba küldi nektek a napsugarát!”
Egy gyerek megérinti a másikat és mosolyog rá – így a „napfény” körbejár.
Vidám zene (pl. Bagdi bella: Képes vagyok rá…)kíséri a játékot.
Célom: a pozitív érzelmek átadása, közösségi élmény.
Lezárás – Öleléskör a babával
Napocska baba megköszöni a gyerekeknek, hogy segítettek neki újra vidámnak lenni.
Minden gyermek adhat neki egy „napsugaras ölelést”.
Zárómondat:
„Ha Napocska baba újra szomorú lesz, már tudja, hogy elég egy mosoly, egy jó szó, és minden szebb lesz. Ti is tudjátok ezt, ugye?”
Veszprémi Egry Úti Körzeti Óvoda
Október hónap boldogságórájának témája az optimizmus volt. A foglalkozással célom volt, hogy a gyerekek játékos, élményszerű tevékenységeken keresztül megtapasztalják, hogy nehézségek idején is lehet pozitívan gondolkodni, és megtanulják észrevenni a jó dolgokat maguk körül.
A tevékenységet a szokásos hívóképekkel és relaxációval kezdtük.
Beszélgettünk az érzelmekről, hogy milyen érzés, ha sikerül valami, vagy épp nem sikerül. Eljátszottuk az „Aki… játékot” ahol sok szorgalmas, segítő, szerető, próbálkozó gyermek ismert magára.
Az Úgysemegy és Debizony mesét interaktívan dolgoztuk fel. Képzeletben kirándulni indultunk és különböző nehézségek kerültek az utunkba. Pl: mocsár, kidőlt ág, hegy. A nehézségek láttán nem futamodtunk meg, hanem együtt küzdöttük le őket. A mese végén megöleltük magunkat – örömleléssel, mert jól kezeltük az adódó helyzeteket. Az egészséges önbecsülés is sokat segít az optimista gondolkodásban.
A foglalkozást színezéssel zártuk.
A mostani témát az elsőseinkkel elég nehezen tudtuk feldolgozni. Nagyon nagy magyarázatot igényelt, hogy mi is az az optimizmus- pesszimizmus. Több lehetőséget kerestünk és hozzájuk gyűjtöttünk pozitív és negatív gondolatokat. A végén a pozitívból mindenki választott egyet amit meg is próbáltunk lerajzolni.