A mai világban a legtöbb gyermek az önbecsülés hiányával küszköd. Így nagycsoportra már kialakul a gyermekekben magukról egy énkép. Szeretnénk már óvodában ezt az énképet, szemléletmódot pozitívra, reálisra formálni. Ez az anyag, illetve gyakorlati megvalósítás elősegíti ennek kialakulását bennük. Készítettünk egy szemüveget, amivel mindent pozitívnak látunk, illetve a gyermekek magukról rajzoltak egy önarcképet. A foglalkozások közben a gyermekek különlegességére, egyediségére hívtuk fel a figyelmet. Buzdítottuk őket az optimista szemléletre. Sok gyermeknek már az otthoni légkör, példa miatt pesszimista életszemlélete van, amit igyekszünk korrigálni, átformálni. Ezekkel a foglalkozásokkal sikerült elkezdenünk elvetni az optimizmus csíráját.

A téma feldolgozása nagyon sok ötletet és izgalmas lehetőséget kínált, melyet a gyermekek örömmel fogadtak. Sokat beszélgettünk arról,hogy mikor voltunk már igazán szomorúak, és mikor voltunk boldogok. A gyermeki gondolkodás nagyon materiális szemléletű. nem igazán a lelki,mintsem az anyagi dolgokra fókuszálnak. Általában tárgyi dolgok teszik őket boldoggá. Noha vegyes csoport vagyunk,még a nagyok sem mindig értik, hogy pontosan mire lennék kíváncsi? Sok magyarázatra szorul,hogy nem csak az anyagi javak tudnak minket boldoggá tenni. Egy 3D-s könyvet vettünk elő,melyhez speciális szemüveg tartozik. Ha a szemüveg nélkül nézzük a képeket a könyvben, akkor torzak, zavarosak, és homályosak. Viszont, ha felvesszük a szemüveget, minden kitisztul és élvezhetővé válik. Erre szolgál a „csoda „szemüveg, melyen keresztül csak a jót látjuk meg. Ezután kérdéseket tettem fel azzal kapcsolatban, hogy mik a távlati terveik a jövőre nézve? Mivel szeretnének foglalkozni felnőtt korukban? Mitől lennének boldogok? Többen mondták, hogy nagy családot szeretnének,de többen itt is csak az anyagi jólétre gondoltak. Házra,kocsira, üzletre, stb. Ezután kértem őket, hogy rajzolják le magukat, amikor boldogok. Kinek így, kinek úgy sikerült az alkotás, de magyarázatot mindegyikhez kaptam, hogy éppen mit ábrázol. Értelemszerűen a nagyobbak kifejezőbben képesek papírra vetni, gondolataikat, de örültem, hogy a kisebbek is próbálkoztak. Majd megbeszéltük,hogy miért kell megtalálni minden helyzetben a jót. Ez erőt ad nekünk, tanulunk belőle, és okosabbak, előre látóbbak leszünk. A rossznak tűnő helyzetektől sem kell megijedni, mert csak rajtunk múlik,hogy a javunkra, tudjuk-e fordítani belőle a tanulságot.