Az optimizmus gyakorlása

Öleléssel a világ körül

Az ölelés világnapja

Az október 15-i boldogságórán az ölelés világnapját ünnepeltük, és közben az optimizmust is gyakoroltuk, azt, hogyan lássuk meg a jót minden helyzetben, és hogyan adjunk reményt, mosolyt másoknak.
Beszélgettünk arról, milyen sokat jelent egy ölelés: hogyan tud megvigasztalni, bátorítani, örömet adni vagy éppen szeretetet közvetíteni.
Ezután egy különleges ölelés-jógát végeztünk, ahol mozdulatainkkal is kifejeztük a szeretetet, elfogadást és a pozitív energiát.

Később öleléseket adtunk egymásnak, majd ellátogattunk más osztályokba és tanárainkhoz is, hogy megajándékozzuk őket egy kedves öleléssel és mosollyal.

Közösen készítettünk egy „szívfalat”, amelyre sok-sok pozitív üzenetet és bátorító gondolatot írtunk.
Ezeket bárki leveheti magának, ha egy kicsit szomorú vagy elbizonytalanodik, hogy újra eszébe jusson: mindig van miért mosolyogni, és soha nem vagyunk egyedül.

A nap végére az osztályunk tele lett szeretettel, nevetéssel és derűvel.
Rájöttünk, hogy az optimizmus nem más, mint hinni abban, hogy minden napban van valami jó és hogy egy ölelés gyakran a legjobb kezdet ehhez.

Úgysemeny és Debizony történetének felsolgozása

A gyerekek kreatív megoldásokkal teli vannak, de csak akkor ha nem mindig egy adott sémát követünk. Úgy esett, hogy a történet elmesélése után nem tudtam nekik adni fénymásolatot és saját maguk oldották meg a történet szereplőinek lerajzolását. Végül megértették , hogy néha jobb ha maguk is megpróbálnak olyan dolgokat amire rámondanák, hogy „sehogysem”, az mégis tud menni!

Mosoly Manók

Boldogovi napot tartottunk az Erdélyi püspök utcai Székhelyintézményben, ahol az optimizmust, mint vidámság témáját jártuk körbe a gyerekekkel.
„Az optimisták hisznek a jóban, a szépben, a csodában!”
Mosoly varázslással minden kisgyermek Mosoly manó lett, küldetésük: mosolyt csalni egymás arcára. Volt itt nevető esernyő, amely megvéd a szomorúságtól, nevető levél vadászat, varázstükör, zene, tánc, nevetés.
A szülők sem maradtak ki a vidámságból, „smile pontunkon” a gyermekek által rajzolt mosolygós arcot vihették haza, fotózkodásra pedig az „Egy mosoly” szelfi ponton volt lehetőségük.
A dolgozók „smile day” napot tartottak, amely során „mosolyogj ma mindenkire” kihívásban vettek részt.
Az együtt átélt élmények, tapasztalatok sikeresen hozzájárulnak a gyermekek, családok, dolgozók boldogsággal kapcsolatos ismereteihez.
„ADD TOVÁBB A MOSOLYT!

AZ ARCOMON MOSOLY RAGYOG,
AMIT NEKED TOVÁBB ADOK.
KÉRLEK TE IS ADD TOVÁBB,
HADD MOSOLYOGJON A VILÁG!”

Az optimizmus gyakorlása

Az optimista ember nem ismer tehetetlenséget, megoldatlan problémát, és semmit nem ad fel.
Persze nem azt jelenti, hogy állandóan vidám és semmi problémája sincs.
A hozzáállást lehet megváltoztatni a dolgok megoldásánál.
Erről szólt az „Úgysemegy és Debizony „ című Fűz Nóra meséje.
Példát láttunk arra, hogy hogyan lehet megváltoztatni egy pesszimista beállítású gyermeket. Ösztönözni arra, hogy az „úgyse megy” hozzáállásból „de bizony nekem is megy” cselekvések történjenek az életében.
A felnőttek felelőssége, hogy a gyermekek találkozzanak az optimizmus lényegével, rávezessék őket és példát mutassanak nekik.
Több alkalommal beszélgettünk a témáról, meghallgattuk Bagdi Bella: Pozitív gyerek vagyok című dalát is.
Végezetül elkészítettük technika órán az „origami ölelés” ajándékot.
Minden gyermek odaadta egyik családtagjának megköszönve a törődést, kedvességet és a türelmet.

De bizony!- sikerül!

Október hónap az optimizmus hónapja.
A 3. a osztályos tanulók megismerték „Bagdy Bella: Pozitív gyerek vagyok” dalát, sokszor elénekeltük a dalt. Az éneklés közben mindig vidámak lettek a gyerekek, táncra perdültek és a refrént gyakran mondogatták: „Pozitív, pozitív gyerek vagyok. Bármikor, bármire képes vagyok.”
Egy tanórán keresztül dolgoztuk fel Fűz Nóra: Úgysem és Debizony mese történetét. A gyerekekkel megbeszéltük, hogy Úgysem manó mit tanult nagyapától és miért lett a mese vége pozitív, miben lett a kisunoka kitartó.
Következő tanórán a tanulók mesélhették el, ha lenne egy varázsgömbjük, mit kívánnának maguknak, mit szeretnének kérni a varázsgömbtől, hogy az valóra válhasson!
Minden kisgyerek lerajzolta vagy leírta a vágyait, legtöbben azt fogalmazták meg, hogy a családjukkal szeretnének minél többet lenni.
Október hónap minden reggelén a beszélgetőkörünket úgy indítjuk, hogy minden napban igyekszünk megkeresni a jót, milyen jó dolog történhet velünk?
Optimistán gondolkodunk
Kitartóak vagyunk
Tanulunk valami újat
Órán mindig figyelünk
Bízunk magunkban
Elégedettek vagyunk
Remek ötleteink adódnak

Lelkesen

Boldogságóra keretein belül az első és a második osztályos tanulók találkoztak az optimizmus témakörében.
Iskolánk Abigél mentálhigiénés programjának egyik pillére, hogy lelkitársat választanak egymás között a diákok.
Kolléganőmmel álmodtunk egy nagyot, és optimistán tekintettünk arra, hogy így tényleg segíteni, támogatni és figyelni fognak egymásra minden helyzetben.
Mikor megérkeztek a tanulók megnéztük a remény, optimizmus virága az Erősségek kertjében videót.
A kisfilm megbeszélését követően megválasztották a lelkitársukat.
Majd az optimizmus virágát készítettük el. Ahol a virág minden szirmába belerajzolta miben tud segíteni a társának.
Végül összetartozásuk kifejezésére az első osztályosok kezére írtuk, hogy: lelki
a másodikosok kezére, hogy társ.
Mindkettőjük kezecskéjére egy fél szívet rajzoltunk, kifejezve általa, hogy figyelnek és törődnek egymással.
Jó volt látni, hogy a gyerekek lelkesek, támogatóak voltak.

Optimizmus gyakorlása

Beszámoló a Boldogságóra program októberi foglalkozásáról
Intézmény: Áldás Református Óvoda
Cím: 4642 Tornyospálca, Kossuth u. 111.
Korcsoport: nagycsoport
Téma: Az optimizmus gyakorlása
Foglalkozást vezette: Dicsőné Berecz Enikő
Időpont: 2025. október hónap
A Boldogságóra program októberi témája az optimizmus gyakorlása volt, amelynek célja a
pozitív gondolkodás fejlesztése és a gyermeki szemlélet formálása. A foglalkozás a tervezett
lépések mentén, jó hangulatban és aktív részvétellel valósult meg. A szervezési feladatok –
eszközök bekészítése, szellőztetés, a megfelelő tér biztosítása – időben és gördülékenyen
történtek meg. A motivációs mondóka és mozgás („Kicsi vagyok én…”) segítette a gyermekek
ráhangolódását. A közös mozdulatok és ritmus oldott légkört teremtettek. A relaxációs
gyakorlat („Napimádás”) során a gyermekek képesek voltak elengedni a feszültséget. A
kézfogás és a légzőgyakorlat nyugtató hatású volt. A kezdő ének – Bagdy Bella: Pozitív gyerek
vagyok – lendületes, vidám hangulatot hozott. A mozgásos elemek fokozott figyelmet és
együttműködést igényeltek. A téma bevezetése során Szomorú Szilárd és Boldog Blanka
karakterei segítették a gyermekek érzelmi azonosulását. Az emoji-k használata egyszerű,
játékos módon tette érthetővé a pozitív és negatív érzéseket. A gyermekek aktívan vettek részt
a képek elhelyezésében és az arckifejezések utánzásában. Ezzel fejlődött érzelmi
kifejezőkészségük. A mese bevezetésében Boldog Dóra báb és a „Kerekerdő kalandra hív…”
mondóka teremtett varázslatos hangulatot. A mese – Tódi törpe varázsszemüvege – segített
abban, hogy a gyermekek megértsék: a világot lehet szebben is látni. A varázsszemüveg
mondóka közös gyakorlása örömet okozott. A ritmusos szöveg, a mozdulatok és a fantázia
világa összekapcsolódott. A mese utáni 1 beszélgetésben megfogalmazták, voltak-e már
szomorúak, és ki vigasztalta meg őket. Megértették, hogy a pozitív gondolkodás segíthet a
nehéz helyzeteken való túllendülésben. A feldolgozó tevékenység részeként varázsszemüveg
készült. Az előre kivágott formák díszítése során a gyermekek szabadon kibontakoztathatták
kreativitásukat. A kézműves tevékenység fejlesztette a finommotorikát, türelmet és esztétikai
érzéket. A környezettudatosság szem előtt tartásával újrahasznosított alapanyagokat is
használtunk. A foglalkozás lezárásaként kiszínezték az optimizmus jelképét, és a Boldogságvár második lépcsőfokára helyezték azt. A Boldog Mondóka közös elmondása megerősítette a pozitív élményt. A záró ének (Bagdy Bella: Boldog vagyok) és az önfeledt tánc felszabadult, örömteli légkört teremtett. A foglalkozás során végig érződött az aktív figyelem, a motiváltság és a jókedv. A csoport tagjai bátran fejezték ki érzéseiket és gondolataikat. A pedagógiai célok maradéktalanul teljesültek. Az optimizmus témájának feldolgozása segítette a pozitív szemlélet kialakulását. Fejlődött a gyermekek önreflexiója és érzelmi tudatossága. A mese és a játékos gyakorlatok összhangja erős érzelmi hatást váltott ki. A családok bevonása tovább növelte a téma hatékonyságát. Az otthoni feladat – a varázsgömb megrajzolása – lehetőséget adott a közös családi élmények megélésére. A szülők és gyermekek alkotásai a faliújságra kerültek, így a közösség részévé váltak. A pozitív gondolkodás gyakorlása játékos, élményszerű és életkoruknak megfelelő módon valósult meg. A csoport tagjai közötti kapcsolatok erősödtek. A Boldogságóra program célkitűzései októberben is megvalósultak. A foglalkozás lezárása után a gyermekek derűsen, jókedvűen távoztak. Az optimizmus gyakorlása nemcsak a foglalkozás ideje alatt, hanem a mindennapi életben is megjelenhet majd. A program hozzájárult a pozitív légkör, az elfogadás és az érzelmi biztonság erősítéséhez. A gyermekek fejlődése és érzelmi gazdagodása jól érzékelhető volt. A közösségi élmény megerősítette a csoport összetartását és a pozitív szemlélet fontosságát.

«‹ 50 51 52 53›»
‹