A második boldogságóránk témája „Az optimizmus gyakorlása” volt, amit a 11.F-es csoportommal német órán dolgoztunk fel. Miután egy szórejtvény segítségével megfejtették az óra témáját („Optimismus”), közösen felolvastunk és lefordítottunk néhány idézetet a pozitív gondolkodásról. Az óra további részében a tanulók pármunkában optimista/pozitív szavakat gyűjtöttek, majd néhány mondatot kellett pozitívan befejezniük (pl.: Ma 8 órám van, de…). Végezetül mindenki megalkotta a saját tervezésű optimista pólóját. Minden pólóra rákerült egy-egy bátorító mondat németül (pl.: Fel a fejjel! Gondolkodj pozitívan!).
Ez az óra is jó hangulatban telt, és az óra végére az összes póló ott lógott a táblán lévő „ruhaszárító kötélen”.
Az optimizmus gyakorlása
Az október hónap kiemelkedő témája az optimizmus volt. Az, hogy valaki pesszimista vagy optimista nem velünk született, ezért fontos, hogy beszélgessünk róla, erősítsük a gyerekekben a pozitív gondolkodást. Különböző szituációkon keresztül játszottuk el, hogy viselkedik egy pesszimista, és hogy egy optimista ember. Megbeszéltük, miért jobb a mentális egészségünk érdekében a pozitív életszemlélet.
Minden tanuló elkészítette a saját optimista arcát egy-egy pozitív üzenettel.
Egy testnevelés óra alkalmával csatlakoztunk a Gyalogló hónap eseményhez
A bevezetésben arcmimikával fejezték ki a hangulatukat a gyerekek. Többségében mosolyogtak. A relaxációban közösen ellazítottuk magunkat (Almát szedj, ügyesedj, szőlőt szedj, ügyesedj…) Zenehallgatás következett: Bagdi Bella: Pozitív gyerek vagyok….Előtte felhívtam a figyelmet az elhangzó szavakra. A felidézésnél ügyesen emlékeztek több szóra. Az optimizmus szó fogalmának bevezetésére alkalmaztam a zenében elhangzó szavakat. A feldolgozás szakaszban „Tükörjátékot” játszottunk, melyben csak szép és jó tulajdonságok hangzottak el. Ezután a „Szupererő kártyajáték” reménység, optimizmus erősség képeit vettem elő. Korábban már játszottunk ezzel. Sokat segítettek a gyerekeknek a megértésben a kártya képrészletei. Egyesével elemeztük a képeken látható eseményeket, mi abban a rossz, mi lehet jó abban a rossz dologban. Képessé váltak a látottakat-hallottakat összekapcsolni. Ezután mindenki elmesélt egy saját rossz eseményt a kollégiumi életéből. A varázsszemüveget feltéve a kicsik (1.o.) egy szép dolgot neveztek meg. A nagyobbak (2-4.o.) képesek voltak a dolgok jó oldalának észrevételére. A befejezésben színezték az optimizmus jelet, melyet kiragasztottak a vár második lépcsőfokára.
Az idei tanév második boldogságóráját, már nagyon várták a gyerekek.
A foglalkozást, Bagdi Bella: Pozitív gyerek vagyok című dalával kezdtük, melyre táncoltunk vonatoztunk. majd az irka-firka relaxációs gyakorlattal készültünk fel a mese feldolgozására, ami Tódi törpe varázsszemüvegéről szólt.
A mese felolvasását követően a gyerekek nagyon szépen megfogalmazták érzéseiket a meséről. A táblára felhelyeztem egy nagy rózsaszínű szemüveget és közösen felrajzoltuk a táblára, hogy mit találhatunk a mai napban, ami szép.
Ezután mindenki készített egy saját optimista szemüveget magának és az óraközi szünetben a folyosóra is kimerészkedtünk, felnőttel gyerekek csodálatára.
Az órát dallal, tánccal zártuk.
A gyerekekkel különbséget tettünk az optimista és pesszimista ember között.
Majd a nevetésverseny megalapozta a hangulatot az osztályban.
„Hogyan beszélek magammal?” a második osztályban nehéz megfogalmazni,de jó volt látni, hogy sikerült észrevenniük magukban a jó dolgokat.
A mai boldogságórán igyeketünk rávilágítani a dolgok jó oldalára, s mindezt jó hangulatban.
Az óra elejét egy „irkafirka” gyakorlattal indítottuk, amellyel már önmagában is megnevették egymást a gyerekek mikor megmutatták egymásnak a firkáikat.
………………………………………………………………………………………………….
A szomorú királykisasszony mesét csendesen hallgatták, majd mi is eljátszottuk. Tippeket gyűjtöttünk, hogy miért lehetett szomorú a királykisasszony. Nagyon sokféle dologra gondoltak a gyerekek(meghalt valakije, elveszített valamit, nem volt barátnője…..) Aztán megbeszéltük, hogy hogyan lehetne a különböző okok miatt megvigasztalni.
…………………………………………………………………………………………………………………………….
Hogyan gondolkodik az optimista? A pohár nem félig üres, hanem neki még félig tele van.
Ötletbörzéztünk különböző szituációk esetén, mit tenne az optimista és mit a pesszimista ember.
……………………………………………………………………………………………….
Ki hogy érzi most magát? Rendezzünk egy nevetőversenyt!
…………………………………………………………………………………….
Az óra zárásaként mindenki elkészítette a saját optimista tükörképét!
Nyíregyházi Bem József Általános Iskola
Az optimista gondolkodás már a kis gyerekek estében is nagyon fontos! Meg kell tanítani nekik, hogy értékeljék pozitívan, de építő jelleggel saját tevékenységeiket! Ez a feladat megvalósította, hogy visszaemlékezzenek azokra a dolgokra, amiben fejlődtek. Volt, aki azonnal elkészült a saját ‘Szuper ötös’ feladatával, de olyan is volt, aki átgondolta, melyek azok, amelyek valóban pozitívan befolyásolták a fejlődését.
A szomorú királykisasszony c. mesét olvastuk, páros munkával megpróbálták kitalálni, hogy miért lehetett szomorú királykisasszony, és ötleteket gyűjtöttek, hogy ők hogyan vidítanák fel. Érdekes volt számomra, hogy egyesek számára ismeretlen volt, nem tudtak mondani saját példát, amikor ők vidítottak volna fel valakit, másokon pedig látszott, hogy aktívan gyakorolják, saját példáik voltak. Feladatlapot is oldottunk közösen, amit otthon befejeznek.
Az optimizmus fogalmának a kialakítása volt az óra célja, a nevettető verseny nagyon tetszett a csapatnak, az arckifejezéssel mesélni a hangulatról szintén.. A bohócdoktorokról is meséltem nekik. Ez a téma, az optimista kifejezés is több körüljárást igényelt.