A mai nap játékkal kezdődött: Boldog Blanka segítségével próbálta az egyik csapat felvidítani a Szomorú Szilárd csapatát, majd fordítva.
A „beszélgetőkörben” arról beszélgettünk, hogy ki miért volt szomorú mostanában. Mit látnak a gyerekek szépnek a világban, mi az, amin változtatnának, ha megtehetnék. Tanulságos beszélgetés volt. Ezután dióból kiraktuk közösen az optimizmus jelét.
Boldog Dóra most egyik kedvenc meséjük közül hozott egyet: Bogyó és Babóca Nyári meséjét a Palacsintasütést. A mese után Bagdi Bella dalát hallgatva (Pozitív gyerek vagyok…) elkészítették a gyerekek a varázsszemüvegeket, illetve a varázsgömbbe lerajzolták, amit nagyon szeretnének, hogy valóra váljon.
Az optimizmus gyakorlása
Az 5.B osztály egyik angol csoportjával beszélgettünk a pozitív gondolkodásról, annak fontosságáról, majd megnéztük a videót a fiúról, a vakondról és a rókáról. Utána a tanulók kiemelték egymás jó tulajdonságait, ezzel próbálva erősíteni a társak önértékelését. A megható kisfilm után a Micimackóból is megnéztünk egy részletet, amiben egy nehéz helyzethez sikerül Micimackónak pozitívan hozzáállni. Gyűjtöttünk pozitív tartalmú idézeteket is Micimackótól.
Az optimizmus egy olyan szemléletmód, amely segít a gyerekeknek abban, hogy a nehézségeket lehetőségként, ne pedig akadályként lássák. Ha az iskolában is támogatjuk az optimista gondolkodást, azzal nemcsak a tanulmányi sikerhez járulunk hozzá, hanem a mentális jóllétüket is támogatjuk. Az optimista gyerek bátrabban próbálkozik, kevésbé fél a hibázástól, és megtanulja, hogy minden helyzetben van valami tanulság. Ez a hozzáállás nemcsak a jegyeket javítja, hanem boldogabb, kiegyensúlyozottabb felnőttekké is formálja őket.
Ebben a hónapban tornyot építettünk és dominókígyót , volt mikor hosszabbra, volt mikor rövidebbre sikerült. De minden alkalommal jól szórakoztunk!
Remény, optimizmus gyakorlása
Csoport Mackók 1.a
-Ráhangólódásképpen meghallgattuk Bagdi Bella pozitív gyerek vagyok című dalát.
Ezután beszélgettünk a gyerekekkel arról, hogy mit jelent a pozitív, pozitív gyerek. Milyen új dolgot tanultak, mióta óvodásból iskolás gyerekek lettek. Büszkén mondták el mennyi új betűt, számot és milyen ismeretekhez jutottak az iskolában. Mi segített benne, hogy megtanuld?
-Micimackó idézetét meghallgatták, közös értelmezése.
Hepe után mindig hupa következik, és hupa után mindig hepe jön. És még sohasem fordult elő a világon, hogy hepe után hepe, és hupa után hupa következett volna. Micimackó
-A Boldogságóra munkafüzetben található A szomorú királykisasszony című mese feldolgozása.
-Nyelvtörő gyakorlása Munkafüzet 30. oldal. Kecském kucorog, macskám mocorog, vizslám vicsorog, ürgém ücsörög s vígan vigyorog.
-Színező (mellékelve az elkészült munkák fotón)
Az 1.a Mackó csoport egy boldog, optimista tanórán vett részt ebben a hónapban és nagyon várják a következő foglalkozást.
– Érzelmi ráhangolás: Mondókázás (heti témához kapcsolódó):
„Szervusz,pajtás, kukoricahajtás,
Aki fogja kezemet,öleljen meg engemet!”
Játék: Bekötött szemmel egyvalaki ül középen a széken, a többiek körben állnak. Valaki a
csoporttársakból odalép hozzá és megöleli. A megölelt gyermek tippelhet,hogy ki karolta át őt-csak mozdulat,illat,tapintás alapján.
Ha nem sikerül kitalálni,hogy ki volt,akkor megszólal: „Szeretettel ölellek!”
Tánc, audíció: Bagdi Bella: Pozitív gyerek vagyok
Tapasztalatok: kíváncsiság,egymásrafigyelés, jókedv,sikerélmény
Ebben a hónapban több programot is szerveztem a gyerekeknek a világnapok jegyében. A gyaloglók világnapján túráztunk a Bükkben. A lelki egészség napján szüreti vásárt szerveztem az iskola közösségének, melynek bevétele az alapítványunkat támogatta, az idei tanév gyereknapi programját finanszírozzuk belőle. Az állatok világnapja alkalmából egy madaras óránk is volt. A tantermi órákat mindig relaxációval kezdtük és meditálással zártuk. Készítettünk optimista tükörképet, az Adj egy ötöst! feladatot. Elénekeltük a hónap dalát.
Bezzeg Andrea – Tódi törpe varázsszemüvege című történeten keresztül feldolgozzuk az optimizmus téma körét, majd köre adunk egy tükröt és mindenki elmondja, hogy mi az a dolog, amit szépnek lát magán (tükör játék).
Október témaköre: Az optimizmus gyakorlása
(október 21.)
A 6. órát közös énekléssel kezdtük, majd jött a relaxáció.
A gyerekek teljes mértékben tudtak azonosulni ’A szomorú királykisasszony’ című mese főszereplőjével. Megbeszéltük, hogy hogyan szokták egymást jó kedvre deríteni. Elmondták, hogy ők nem szeretnek rosszkedvű emberek társaságában lenni, mert akkor egy idő után ők is szomorúak lesznek. Nagyon aktívan dolgoztak, sikerült őket már az óra elején motiválni, így sokan jutottak szóhoz az órán. Mivel tetszett a diákjaimnak a történet, ezért érdeklődéssel fogadták a szituációs feladatokat. Az egész órán remekül együttműködtek, senki sem volt kiközösítve, közösen segítették egymást. Az óra közben többször felhívtam a figyelmüket arra, hogy kit, hogyan lehetne bevonni a munkába. Úgy láttam, hogy az órám elérte célját, hiszen a diákjaim megértették a történet tanulságát és ezzel kapcsolatban el is mondták véleményüket.
Készítettünk közösen egy tornyot, amit szépen kidíszítettek.
Az órák után azt vettem észre, hogy gördülékenyebben oldják meg még akár a nehezebb feladatokat is. Kölcsönösen segítették egymást, ami az éppen adódó nehézségek megoldásában is sokat jelentett számukra. Az óráimnak, úgy érzem, hogy pozitív nevelő hatása volt a gyerekek viselkedésére, illetve az önértékelésüket is sikeresen befolyásolta. Optimistábban álltak hozzá a különböző feladatokhoz. A legjobb élményem az volt, hogy boldognak és aktívnak láttam őket a feladatok oldása közben. Sok jutalomkártyát tudtam kiosztani az óra végén.
Meditációval zártuk az órát. Majd elénekeltük ’Bagdi Bella: Pozitív gyerek vagyok’ című dalát. Boldog voltam, mert igazán jó hangulatban teltek az órák.
A hét minden napját „Boldogságórás” napimádással: relaxációs, légzéstechnikai gyakorlatokkal kezdtük, majd a beszélőkörben megfogalmaztuk, hogy milyen az optimista gyermek, milyen napi teendőink lesznek a héten, (Manó Marci tanácsai) hogy boldogok legyünk. Az otthonról hozott plüss Sünit elneveztük Sün Aladárnak, aki megismerkedett Manó Marcival, Boldog Dórával és Mókus Lucával. A meseszőnyegen Aladár találkozott testvérével Sün Balázzsal a mesén keresztül. A mesevégén megbeszéltük, hogy a szereplők közül kinek milyen volt a viselkedése, örömet szereztek-e egymásnak, ki volt a legkedvesebb. Másnapi teendőink a mozgásos feladatok megvalósításán keresztül történt, melyet „Manó Marci” ismert varázslatos mondókájával (hipp, hopp hopp…)folytattuk, a varázslatos szemüvegen át-nyugtató, bátorító szavakat mondogattunk egymásnak, s a már ismert Bagdi B: Boldog vagyok c. dalát énekelgettük, így erősítettük egymás önbizalmát. Következő nap az erdőben utat, házat építettünk termésekből és a sűrűben egy kis sün eltévedt, akit bekötött szemmel, hangadás alapján a gyerekek, „Borostyán Tündér” és „Boldog Dóra” segítségével odavezettek az anyukájához. A héten szerzett élményeket, érzelmeket igyekeztünk többféleképpen megfogalmazni, majd a boldogságtáblánkon (így éreztem magam a héten!) smile-fejek kiválasztásával jelöltük érzéseinket és teljesítettük a második lépcsőfokot.