A feladatot alsós és felsős diákok vegyesen oldották meg. Miszerint rajzban tükrözzék, felnőtt korukban mi szeretnének lenni, vagy ki az olyan hős a számukra, akiről példát véve hasonlóak szeretnének lenni. De az is a feladatuk volt, hogy rajzban örökítsék meg, hogy lehet egymást elfogadni olyannak, amilyen! Hiszen minden ember egyedi, pótolhatatlan, mindenki szerethető!
Az optimizmus gyakorlása
Sánta Erzsébet Általános Iskola
Tiszakarád Magyarország 300 legszegényebb településének egyike. legnagyobb problémánk a tanulóink érdektelensége és a korai iskolaelhagyás. A valóra vált álmok tablójára minden nyolcadikos tanuló készített egy jövőtérképet, amiben megjelölte élete fontos álomásait, és hogy hol szeretne tartani 20 év múlva. Osztályfőnökként nagy örömet okozott, hogy minden tanulóm térképén az első állomás a továbbtanulás volt.
Intézményünk ebben a tanévben is részt vett az országos mozgalomban, a 72 óra kompromisszumok nélkül, Több vagy, ha adsz országos kezdeményezésben! Az én csoportom azt a feladatot kapta, bár nem csak az osztályom alsós tagjai voltak benne, hanem felsőbb évfolyamosok is, hogy mutassanak be optimistán egy-egy élethelyzetet, pl.: mozgássérült , vagy szegényebb diák, vagy táncolni nem tudó elfogadása, önzetlen segítése, de a környezetvédelem optimista szemszögből való megvilágítása is feladatuk volt!
Sánta Erzsébet Általános Iskola
Tódi manó varázsszemüvege és a hozzá tartozó varázsvers!
Egy gitár és sok sok dal, mosoly, szeretet Técsyné Almási Edittől az elsőseimnek Hidasnémetiben a boldogságórán.
Az osztályunk egyik diákja teljesen önállóan oldotta meg a feladatot. Egy másik társa segítségével videóra vetette azt, ahogy az iskolával szembeni Idősek Otthonának lakójával biztosítják egymást abban. hogy szeretik egymást, mert soha nem vagy egyedül! Optimizus- minden rosszban van, valami jó!
Az óra elején egy relaxációs gyakorlat után meghallgattuk és énekeltük a hónap dalát. Az órát egy hahota versennyel folytattuk hahota jóga stílusban. Beszélgettünk a félelmeikről és az azt feloldó megoldásokról. Keresztrejtvény (Megoldás). Lerajzolták azt ami megnevetteti őket, míg én elolvastam nekik a mesét. El is játszottuk ahogy összeragadnak a szereplők. Nagy nevetés volt. Páros munkában megbeszélték, hogy miért volt szomorú a királylány – kerestek rá megoldást is. Pesszimista gondolataikat szemléletváltással optimistává változtattuk egy beszélgetés során. Egy képzeletbeli varázsgömbbe nézve mindenki megleste a saját optimista jövőjét. Az óra vége felé mindenki lerajzolta magát a tükörbe mosolyogva, a keretre megerősítő gondolatok kerültek.
A tanulók saját magukról kiválasztottak egy tetszőleges képet, majd az internet segítségével olyan másik képet kerestek, amiben hisznek, hogy az lesz belőlük felnőttként. Optimistán állt mindenki a feladathoz, tudják, hogy mindent meg kell tenniük a céljaik elérése érdekében, de hisznek abban, hogy teljesülni is fog! Ezekből a képekből egy „tablót” szerkesztettek, ami számukra is nagyon megtetszett, ki is tettük az osztálytermünkbe, hogy minden nap szembesüljenek azzal, mi lesz belőlük felnőttként, és ,hogy mindent meg is tegyenek érte!
Rétsági Általános Iskola Madách Imre Tagintézménye
A sok érdekes, vidám gyakorlaton túl a fogalmak (optimista-pesszimista, pozitív-negatív) tisztázása is elengedhetetlen. Szókártyákkal, mimikai játékokkal erősítettük a különbségeket. A kedvenc a „Mi sül ki ebből? játék lett. Aztán sütöttünk is, igaziból: mézes-zabpelyhes-diós almát…:) A legkedvesebb persze a táncolva dalolás seprűgitárral, zsinórmikrofonnal, „Mert én egy pozitív, pozitív gyerek vagyok!”
Boldogság-rajzóránkon pedig megszületett közös tablónk, Ha naaagy leszek… címmel. Szuper az október!