A téma megbeszélése során önkéntes jelentkezés alapján 2 tanuló írt sikertörténetet.
Mások rajzoltak, illetve prezentációt készítettek.
Az optimizmus gyakorlása
Kalász Suli Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola
Az optimizmus témakörében először a nevetés hangulatjavító hatását tapasztaltuk meg. Furcsán hangzik, de a „magunkra erőltetett vidámság” több gyereknek javított a hangulatán a nevettetési versenyben. A meccs végül döntetlen lett. 🙂
Mesén keresztül kerestük az optimizmus-pesszimizmus jeleit, jótékony, illetve káros hatásait. Kreatívan oldották meg a gyerekek azt a feladatot, amelyben a negatív eseményben kellett megtalálniuk a jót, a reményteli nézőpontot.
Végül elképzelték magukat, mintha 20-30 évvel idősebbek lennének: milyen foglalkozást űznek majd, mi az álmaik állása, amelyben olyan jól éreznék magukat, hogy azáltal kiteljesedett életet élhetnének. Boldogan vetették bele magukat az álmodozásba, majd a rajzolásba. Az elkészült produktum a megvalósult álmaikat tartalmazza. Mivel van róla képük, ezért biztos, hogy képesek is lesznek rá, hogy elérjék az álmaikat. Az biztos, hogy szüleik és tanítóik nagyon drukkolnak majd nekik. 🙂
Optimistán tekintettünk a jövőbe. Belenéztünk a varázsgömbbe. Lerajzolták, „mit látnak”, 30 évesen hogyan fognak élni,
Mivel mi heti 1 boldogságórát tartunk, így számtalan lehetőségünk adódik az optimizmus, az optimista szemlélet kialakítására, gyakorlására, elemzésére. Mindenki kedvence azonban ez az óra volt, ahol a gyerekek megismerhették a reklám nélküli filmet :-D, Misut, a Paripa utca 4. lakóit, na és Pomócsi bácsit, akinek a megannyi akadályba ütköző, mégis mindet legyőző optimizmus, szeretet és kitartás győzedelmeskedésével a legnagyobb boldogságot okozták közösen.
Az adott hónap témáját egy héten keresztül napi 1,5 órában dolgoztuk fel. Összesen a héten 4,5 órát foglalkoztunk az optimizmus gyakorlásával, mivel 3 napon keresztül folytattam a tevékenységeket a rövid hét miatt.
Előző hónapi beszámolómban ezt elfelejtettem részletezni, de a hála témát is egy egész héten át dolgoztuk fel. 5 napon keresztül napi 1-1,5 órát foglalkoztunk a tevékenységekkel, így összesen 6 órát foglalkoztunk a hála témakörével.
A Boldogság várunkat a hónap folyamán még szépen kidíszítettük közösen a gyerekekkel.
Első lépés az volt a hét megkezdésénél, hogy tisztáztuk mit is jelent az optimizmus és a pesszimizmus. A gyerekek számára teljesen ismeretlen volt ez a két fogalom. Annak érdekében, hogy könnyebben megértsék a két szó jelentését meséltem nekik 3 példát ( 1. előttünk van egy nagy szakadék, mit csinál a pesszimista ember és mit csinál az optimistán gondolkodó ember? O.: neki szalad átugorja azt, P: :szomorkodik hogy belefog esni és baja esik, 2. Kerget minket egy vaddisznó, előttünk van egy nagy fa a P:: jahj nem tudok felmászni belém harap a malac, az O.: felmászik a fára és fentről megnézi, hogy milyen aranyos a vadmalac, 3. Belenézek a tükörbe és mit látok? P.: kócos a hajam csúnya vagyok, O.: kicsit kócos a hajam, de így is nagyon szép színe van és jól áll nekem), azért is éreztem úgy, hogy valamilyen kézzel fogható példákon át próbáljam számukra levetíteni mit is jelentenek ezek a kifejezések, mert nagyon nehezen értették meg először őket.
Az első nap egy relaxációs gyakorlattal kezdtünk. B.B: Szép nap című dalát játszottuk el úgy, hogy kis magok voltak, akik a földben bújnak, majd ahogy szólt a dal elkezdtek növekedni és egyre jobban ágaskodtak a Nap felé, majd visszabújtak a földbe és elcsendesedtek. Ezután B.B.: Pozitív gyerek vagyok dalát hallgattuk meg, amire önállóan táncolhattak. Nagyon tetszettek nekik a dalok, többször meg kellett mind a két dalt hallgatnunk.
Ezután a Boldogító erősségek kártyákkal játszottunk. Minden gyermek, aki szeretett volna húzott egy kártyát és megpróbálták kitalálni a fogalmat, ami a kártyán szerepelt. Mindenki elmondhatta, hogy magáénak érzi e az adott fogalmat.
Ezután a Tükörjátékot játszottuk, a gyerekek belenéztek a tükörbe és mindenki elmondott egy értékes tulajdonságát, először nehezen ment, kisebb segítséget kellett adnom, de miután megértették a feladatot gördülékenyen ment a játék. Ezután elmeséltem nekik B.A.: Tódi törpe varázs szemüvege című mesét Boldog Dóra segítségével. Nagy érdeklődéssel hallgatták a mesét, a végén megértették még jobban mi is az optimista gondolkodás lényege, ebben Artúr a Süni segített nekik. A gyerekek elmondták a véleményüket a mesével kapcsolatosan és nagy izgalommal kezdtek neki a saját varázs szemüvegük elkészítésének.
A gyerekek kiválasztották a kedvenc színüket és az alapot kifestették azzal, majd különböző alakzatban és díszekkel kidíszítették azokat. Ezután akinek volt kedve még lehetett színezni is Tódi törpe házát. A gyerekek nagyon beleélték magukat és próbálták minél színesebbre színezni a házikókat, hogy minél boldogabb legyen Tódi és Artúr a sünike.
Második napon újra elmeséltem nekik Tódi meséjét, a gyerekek most már maguktól mondták, hogy milyen pesszimista volt először Artúr és, hogy Tódi segített neki a varázs szemüvegével, hogy optimistán (az ő megfogalmazásukban ) „jól lássa a világot”. A gyerekeknek kiosztottam a megszáradt saját elkészítésű szemüvegeiket. Mindenki nagy örömmel próbálta fel azt. Ezután 2 feladat következett.
Először is mindenki, aki szerette volna felvette a szemüvegét és kiállt a kör közepére és elmesélhetett egy olyan történetet, amikor valami olyan dolog történt vele, ami számára nem volt boldog, de a végén pozitívvá vált, mert ügyesen megoldotta, vagy segítséget kért és így oldották meg. (lásd: Optimista történetek képen)
Ezután mindenki elmondta sorban, hogy ő mi szeretne lenne, ha nagy lesz, hogyan képzeli el a jövőjét, nagyon szellemes ötleteik is voltak (lásd: Majd meg növök én… képen).
Ezután megbeszéltük a gyerekekkel, hogy mik lehetnek a mi értékeink, mi az ami jó bennünk, mi az amiben ők jók. Itt 7 kategóriát gyűjtöttünk össze ( Szépen énekelek, gyorsan tanulok mesét és verset, szeretek mozogni, segítek a szüleimnek, szeretek számolni, szeretek rajzolni, gyorsan barátkozom). Ezután az előre megfestett Értékeim fája rajzra mindenki ráragasztotta a virágját. Mindenki a kedvenc színére színezte ki, majd saját maga dönthette el, hogy ő mi az amiben a legjobb melyik ágra ragasztja a virágját.
Ezután kitöltöttük az értékeim feladatlapot. Minden gyermeket megkértem, hogy válasszon ki 4 olyan értéket, amit úgy érez hogy az övé. Nagyon sokan választották a segítek anyának, szeretek barátkozni, és együtt tudok játszani mással, és a szeretek számolni értéket.
Harmadik napon kicsit érintettünk 2 másik témát is, mint az optimista gondolkodás.
Először is gyertyát gyújtottunk és beszélgettünk november 1. halottak napjáról, aki szerette volna elmesélhette, hogy kit látogatnak meg a temetőben, megerősítettem bennük a tisztelet fogalmát.
Ezután megemlítettük a hallooween szokását is, megbeszéltük hogy ez nem magyar szokás csak Amerikából vettük át, majd hogy a tök faragás lényege régen az elijesztés volt.
Ezután visszatértünk arra, miről is beszélgettünk a héten. Tisztáztuk újra a két fogalmat, illetve hogy mit tanultunk a 3 nap alatt.
Ezután tökös játékokat játszottunk. Kivágtam egy nagy tököt filcből, majd a gyerekek 4 féle arcot tudtak elkészíteni neki boldog, mosolygós, szomorú, mérges. Mindegyik arca mondtunk 2-2 példát mikor érzünk így.
Ezután 2 kisebb filc tököt adtam nekik és ahhoz boldog és szomorú arc részeket. Először kellett csinálniuk egy boldog arcot, majd mellé egy szomorút. Mondtak egy olyan dolgot, amitől boldogok, majd ennek az ellentettjét kellett megfogalmazniuk. (pl.: sok barátom van- kevés barátom van, szeretek énekelni- fáj a torkom nem tudok énekeli, illetve azt is válasznak adták, hogy szeretek énekelni de sajnos nem tudok táncolni, stb.) Ez a feladat sokkal nehezebben ment nekik, mint gondoltam. Ahhoz hogy mitől boldogok sok példát tudtak mondani, de ezeknek megfogalmazni az ellentettjét már nagyon nehezen tudták. Majd volt egy 10 darabos tök kirakó levezetésként, azt is nagyon élvezték gyorsan megoldották közösen a feladatot.
Ezután eljátszottuk a Szomorú Szilárd és Boldog Blanka érzéseit. Két csapatra osztották magukat. Először mind a két csapat bemutatta, milyen ha ő boldog és milyen ha szomorú, ezt nagyon élvezték többször el kellett játszani. Ezután megpróbálták felvidítani egymást. Nagy sikere volt a játéknak. A játék végén felhelyeztük a második jelet a boldogságvárunk második lépcsőfokára.
A nap zárásaként közösen faragtunk egy nagy halloweeni tököt, természetes „boldog tököt” faragtunk, amit kihelyeztünk az öltözőbe, ahol a szülők is meg csodálhatták, hogy milyen boldog a mi csoportunk.
Mezőberényi Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium
A gyerekekkel arról beszélgettünk, hogy vajon milyen lesz a jövőjük, mi lesz a foglalkozásuk, hogyan fognak felnőttként kinézni és milyen lesz a családjuk. A válaszaikat rajzokban is kifejezték és közösen elkészítettük a tablót.
Szent István Általános Iskola Rimóc
Hogyan látom magam 10 év múlva? – optimista nézetben.
Az osztály két diákja párbeszéd formájában adták elő azt, hogy az egyiküknek felesleges volt félni, sikerült a dolgozata, mert ügyes!
Az üzenet: ügyes, erős vagyok, minden sikerül! Merj Optimista lenni, ne engedd,hogy a félelmeid előtérbe kerüljenek!