Az októberi témát, ami az optimizmus gyakorlása volt, mindenképpen szerettem volna másképp megközelíteni, mint az előző tanévben. Így az az ötletem támadt, hogy egy varázstükör lesz a motivációs, figyelemfelkeltő eszközünk. Illetve a dajka néni segítségével készítettünk egy fát, laminált levelekkel, amire a gyerekeknek lehetősége lesz majd vidám(piros) és kék(szomorú) virágokat elhelyezni az óvodai mindennapok során. A Tódi törpének a mesében varázstükre lett, ami nagy hatással volt a gyerekekre. Körbeadtuk a tükröt, belenézhettek és ők is elmondhatták, mi a napjukban, hetükben a pozitív, mindenki kapott egy piros virágot, aminek egyik oldalra rákerül a jele, másik oldalra pedig amit mondott, ő miért vidám. Az elmúlt hetekben tanult mondókákat és énekeket is belecsempésztük a foglalkozásba, aminek a végén jót táncoltunk! Igazán vidáman zártuk a napot!

Nagyon vártam már az optimizmus gyakorlása témakört. Gyermekeim körében többször tapasztaltam, hogy a különböző feladatok elvégzésekor vagy a foglalkozások alkalmával könnyen mondják: „Én ezt nem tudom.” Fontosnak tartottam, hogy óvodásaimat rávilágítsam arra, hogy bármire képesek, és a megvalósuláshoz akaratra, kitartásra és hitre van szükségük. Különösen odafigyeltem arra, hogy a gyerekek a megkezdett tevékenységeket (pl.: öltözködés, társasjátékozás, kirakózás, színezés… stb.) elejétől a végéig teljesítsék, hiszen ezáltal fejlődik önbizalmuk, mely elengedhetetlen a siker eléréséhez és az optimista szemléletmódhoz.

A szülőkkel is sokat beszélgettem arról, hogy bízzanak gyermekükben, higgyenek abban, hogy el tudják végezni a nekik szánt feladatokat. Nem az a jó út, ha mindent megcsinálnak helyettük! Adjanak gyermekeik számára lehetőséget arra, hogy próbálkozzanak! A segítségnyújtás, a bizalom és a biztatás sokat segít abban, hogy a gyerekek kevésbé használják az „Én ezt nem tudom.” mondatot. Nagy örömömre a folyosón elhelyezett értékfa leveleire is sok-sok értékes tulajdonság felkerült.

Úgy gondolom, Bezzeg Andrea „Tódi törpe varázsszemüvege” című meséjén keresztül remekül sikerült megértetni a gyerekekkel az optimizmus lényegét. A történethez tartozó feladatlapokat is megoldottuk, elkészültek az optimista szemüvegeink és Bagdi Bella „Pozitív gyerek vagyok” dalát is sokszor hallgattuk.

Az idei nevelési évben először végeztünk közös meditációt Bagdi Bella dalára. Megható volt látni az apró gyerekeket, ahogy felfedezték belső lényüket és nagyon ügyesen feszítettek és lazítottak. 🙂 Volt, aki megfigyelőként, volt, aki „tapasztalt relaxálóként” vett részt a tevékenységben. Az élmény leírhatatlan volt! Imádtam ezeket az órákat!

Szorgos, optimista baglyocskák
Megkérdeztem a gyermekeket, hogy ki tudja mit jelent az optimizmus és pesszimizmus szó. A gyermekek még nem hallottak róla. Elmondtam nekik, hogy az optimista ember a rosszban is megpróbálja megkeresni a jót, pozitívan éli meg azt, ami vele történik. A pesszimista ember panaszkodik, elégedetlen azzal, ami van, ami történt vele.
A gyermekek körében gyakran tapasztaltam, hogy a különböző feladatok közben, vagy a foglalkozások alkalmával gyakran mondják, hogy „Én ezt nem tudom.” Fontosnak tartom, hogy a gyerekeket rávilágítsam arra, hogy bármire képesek, és a feladatok megvalósuláshoz akaratra, kitartásra és hitre van szükségük. Figyeljünk arra, hogy megerősítéssel a gyerekek önbizalma fejlődjön, mely elengedhetetlen a siker eléréséhez és az optimista szemléletmódhoz.
Fontos, hogy mindenben keressük a jót, azt ami boldoggá tesz, így leszünk pozitív szemléletű optimista emberek.

Optimista baglyocskák
Második alkalommal az optimizmus volt a téma. Megkérdeztem a gyermekeket, hogy ki tudja mit jelent az optimizmus és pesszimizmus szó. A gyermekek még nem hallottak róla. Elmondtam nekik, hogy az optimista ember a rosszban is megpróbálja megkeresni a jót, pozitívan éli meg azt, ami vele történik. A pesszimista ember panaszkodik, elégedetlen azzal, ami van, ami történt vele.
A gyermekek körében gyakran tapasztaltam, hogy a különböző feladatok végzésekor vagy a foglalkozások alkalmával gyakran mondják, hogy „Én ezt nem tudom.” Fontosnak tartom, hogy a gyerekeket rávilágítsam arra, hogy bármire képesek, és a feladatok megvalósuláshoz akaratra, kitartásra és hitre van szükségük. Odafigyelünk arra, hogy megerősítéssel a gyerekek önbizalma fejlődjön, mely elengedhetetlen a siker eléréséhez és az optimista szemléletmódhoz.
Relaxáltunk, majd elmeséltem a gyerekeknek Bezzeg Anna „Tódi Törpe Varázsszemüvege” című mesét, mely történeten keresztül sikerült megértetni velük az optimizmus lényegét. A történethez tartozó feladatlapokat is megoldottuk, és elkészültek az optimista szemüvegeinket, amin keresztül megláthatták a gyerekek a jót a körülöttük élőkben. Elmeséltünk egy személyes történetet, amikor rossz történt velünk. Feltettük a varázsszemüveget és megláttuk, nekünk mi a jó a rosszban. A gyermekek is elmondtak egy-egy velük megtörtént dolgot és a varázsszemüvegen keresztül meglátták a jót a történetükben. Lerajzolták a vidám és szomorú arcukat. Megkérdeztem tőlük mikor vidámak és mikor szomorúak? Vidámak akkor, amikor játszhatnak a barátjukkal, elmennek kirándulni, anyával játékot vásárolnak, stb. Akkor szomorúak, ha apa nincs otthon, ha unatkoznak (ezt három gyermek is mondta). Megkérdeztem, hogy mitől lenne vidámabb? És mit kellene tenni, hogy ne unatkozzon otthon?
A tükör játékot nagyon élvezték a gyerekek.
Fontos, hogy mindenben keressük azt ami jó és boldoggá tesz, így leszünk optimista emberek.

Vidámság percei

Varázs szemüveg

Van nekem egy szemüvegem,
ha felteszem azt,
Szebbé válik minden benne, amit megmutat!