Pozitív gondolkodás erősítése.
Az optimizmus gyakorlása
Sánta Erzsébet Általános Iskola
Az optimizmus és pesszimizmus fogalmak magyarázata. Az optimista szemlélet erősítése
Az optimizmus gyakorlása
A hónap témáját mesefeldolgozással vezettem be. A szomorú királykisasszony című mese jól illeszkedett a magyar irodalom tananyagához. Ez azért is fontos számomra, mert nincs órarendi lehetőségem a boldogságórák tartására, mindig más tanóra terhére tartom ezeket a foglalkozásokat. Így aztán a mese kapcsán beszélgettünk a szomorúságról, vigasztalásról és páros munkában nagyszerű és igen elgondolkodtató ötleteik támadtak a gyerekeknek arról, hogy miért is szomorú a királykisasszony, s hogy tudnák megvigasztalni. A közös megbeszélés során azt a következtetést vontuk le, hogy maga a tény, hogy valaki meghallgat, és törődik velünk, már vigaszt nyújthat. Azt is megfigyeltük, hogy aki segíteni próbált a szomorúságon, mindig valamilyen pozitív gondolattal tette ezt meg.
Ekkor próbáltuk ki a Pozitivity társasjáték „Csak pozitívan!” kártyáit, melyek segítségével gyakoroltuk a negatív gondolatok átformálását.
A negatív gondolatok átalakításához mindenki kapott egy szilikon karkötőt, amelyet a rossz érzést keltő gondolataink megjelenésekor átrakunk a másik csuklónkra, és közben megpróbáljuk a gondolatunkat is jó irányba terelni, pozitívvá formálni.
Hasonló céllal készítettünk a hónap folyamán vicces „pozitív szemüveget”, mellyel a jó gondolatokat varázsolhatjuk magunk elé.
Kaptak laminált kártyákon, pozitív megerősítő gondolatokat is. Ezeket ki a tolltartójában hordozza, ki pedig könyvjelzőnek használja.
Telitalálat volt a hónap dala. Óriási sikere volt az osztályban, nagyon szívesen éneklik együtt, hogy: Pozitív gyerek vagyok, gyakran leckeírás, vagy más tevékenység közben is. Valaki elkezdi, aztán együtt skandálják. Nagyon jó ezt látni és hallani.
Egy kisfiú azonban tudatosan mindig elferdítette a szöveget, de nem avatkoztam közbe, kíváncsi voltam, hogy mit ér el a viselkedésével. Az osztály többi tagját annyira magával ragadta a zene lendülete, hogy nem törődtek vele, majd olyan egyöntetűen fejezték ki, hogy nem tetszik nekik ez a „vicceskedés”, hogy meglepődött az osztály „bohóca” és nem próbálkozott többet, majd nagy lelkesedéssel gyártotta az optimista szemüveget, pedig a barkácsolás nem az erőssége.
Optimistán várjuk a novembert és az új témát!
Jármi-Papos-Őr Általános Iskola Őri Bibó István Tagintézménye
Az optimizmus hónapjában sokat beszélgettünk arról a gyermekekkel, hogy milyen is lehet egy optimista ember. Megkérdeztem őket, hogy ha bejönne hozzánk két azonos korú ember, de az egyik optimista, a másik pesszimista lenne, vajon felismernék-e csak ránézés alapján, hogy ki melyik csoportba sorolható? Véleményük szerint könnyű felismerni és beazonosítani őket, mert a pesszimista biztosan nem mosolyogna, nem lenne érdeklődő és kedves, ellentétben a másikkal, aki bájosan beszélgetne és derűs hangulatot teremtene maga körül.
Két csoportra osztottam a foglakozáson az osztályt és arra kértem, hogy próbálják megnevettetni a másik csoport tagjait.
Nem is ment olyan könnyen ez a feladat. Leginkább olyan jeleneteket mutattak be a gyerekek, ahol valaki megbotlik, elesik, nekiesik valaminek. Volt olyan gyerek, aki tánccal próbálta megnevettetni társait. Ezután arra kértem, hogy egyikőjük kezdjen el nevetni, s figyeljük meg mi történik. Mint tudjuk, a jókedv ragadós, másokra is hatással van, kedves, jóízű nevetések, hahotázások csendültek fel termünk falai között. Az órán a csoportos feladatok után, egy kis egyéni munka következett, ahol mindenki elképzelhette, és lerajzolhatta, hogy hogyan képzeli el optimális esetben a jövőjét, mit szeretne elérni, megvalósítani 10-20 év múlva. Sok gyerek a vágyott foglalkozást jelenítette meg, míg mások jövőbeli szeretett családjuk körében képzelték el saját magukat. A munka közben és után többször meghallgattuk a hónap dalát. Már többen voltak, akik kívülről énekelték, ezt a kedves, fülbemászó vagány dallamot. Nagyon jól érezték magukat, örültek a lehetőségnek…:)
Jármi-Papos-Őr Általános Iskola Őri Bibó István Tagintézménye
Először beszélgettünk az optimizmus elméleti hátterétől: értelmeztük az optimista és a pesszimista szó jelentése közti különbséget, konkrét iskolai példákkal alátámasztva. Beszélgettünk az osztályközösségről, a tanulmányi és viselkedésbéli helyzetről: a gyerekek is tapasztalják, átélik, hogy a kamaszkorba érve kicsit felfordul az életük, passzívvá, közömbössé, befelé fordulóvá válnak. Próbáltam pozitív példákat, eseteket elmesélni neki, amiből erőt, motivációt meríthetnek. A felső tagozatos tanári kézikönyvből felolvastam nekik „A lakatlan sziget” című történetet, és megbeszéltük a tanulságát.
Majd kiválasztottuk a „Valóra vált álmok tablója” feladatot: házi dolgozatként fogalmazást írtak „Így élek 20 év múlva” címmel, amit egy közös tablóra szerkesztve kiraktunk a tanterembe. Nagyon érdekes és izgalmas célok, vágyak fogalmazódtak meg, amit aztán mindenki nagy érdeklődéssel olvasgatott. Kívánom, hogy ezek a célok valóra váljanak, és mindenki boldog, elégedett életet éljen!
Reggeli körben a lazító gyakorlatok végzése után belenéztünk a varázstükrünkbe és elmondtuk egy-egy látható és egy-egy tükörben nem látható jó tulajdonságunkat.
Utána olyan meséket idéztünk föl, gyűjtöttünk össze, amelyek rosszul kezdődtek, de jól értek véget. A gyerekek elég sokat találtak, pl. A három csibe, a kismalac és a farkasok, Piroska és a farkas, A kiskakas gyémánt félkrajcárja, A három pillangó… Aztán saját történeteket mondtak el, amelyek velük történtek meg, és a rossz kezdet ellenére jó véget értek:
Mentünk a Nénjéhez kocsival, és Apa vezetett. A rendőr bácsi megállított. És féltem, hogy mi lesz? Megbüntet? Papírokat kért apától, és Apa odaadta. A rendőr bácsi megnézte. Visszaadta. Azt mondta, mehetünk, és nem büntetett meg! Mert az Apukám jól vezetett!
Én szomorú voltam, mert nem voltam első soha, mikor fölkeltünk. Ruben mindig előbb kész lett, és Anna is! És mondtam Anyának, hogy mindig megelőznek! De Anya mondta, hogy segít, és legyőzzük őket! És hazamentünk, és gyakoroltunk! Öltöztem, és Anya mérte az órával. És aztán tegnap első lettem!
Az úgy volt, hogy Anya szólt, hogy hol a fülbevalóm? És nem volt meg! Nagyon szomorú voltam, meg minden. Anya is megijedt. Ketten kerestük. Sokáig. Aztán átmentem Szabihoz. Felmásztam a fára, és amikor lemásztam róla, a fűben megtaláltam, mert csillogott! Anya is örült!
A történetek után lerajzoltuk, mit csinálunk mikor boldogok vagyunk. Az egyik kislány sok lufival szállt az égig, a másik repülővel, a harmadik a családjával kirándulni indult, egy másik báli ruhában táncolt. a kisebbek optimista szemüveget színeztek, hogy azon majd átnézve meglássák a jót.
Végül együtt fölraktuk a boldog vár második lépcsőfokára az optimizmus jelét.
Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola
Október- optimizmus
Ebben a hónapban amellett, hogy a Valóra vált álmok tablóját készítettük el, a boldogságórák témái több ponton is csatlakoztak a magyar irodalom órák anyagához. Kihasználtuk ezeket a lehetőségeket, hogy minél jobban elmélyítsük a rugalmas és valóságon alapuló optimizmus készségét. Olvasásból október elején jutottunk el a kötelező olvasmányunk végére. Idén Lázár Ervin: Szegény Dzsoni és Árnika című művét olvastuk. A regény nagyon sok tanulságot és fontos gondolatot fogalmazott meg, melyeket az összefoglaló órán összegyűjtöttünk, átbeszéltünk. Ezek a megfogalmazott gondolatok kiválóan illeszkedtek a boldogság órák tematikájához. Az összegyűjtött gondolatok a következők voltak:
• Milyen a szeretet? Mint a varázslat és nemcsak a mesében, hanem a valóságban is.
• Ha valaki megszeret valakit, akkor törődnie kell vele, felelősséggel tartozik érte.
• Ha mindenkinek bajt meg bánatot okozunk, az nagyon rossz lehet.
• Ha valaki nagyon akar valamit, talán tényleg meg tudja csinálni.
• Nincs játék szabályok nélkül.
• Mindenkinek van valamihez tehetsége.
Nagy örömömre a gyerekek nagyon szerették a művet, jól megfogalmazták a mondanivalóját és szívesen olvasták. (Füzetmunkákból mellékeltem képeket.)
Ezen kívül fogalmazás órán elbeszélő fogalmazást írtunk arról, hogy kiből mi lesz húsz év múlva, mit fog elérni, ha kitartóan tesz érte. Hogy képzelik el, álmodják meg a jövőjüket? Megfelelő előkészítés után, a jobbak közül válogatva, a következő munkák születtek: (Néhányról fénykép is készült, de volt, amelyik nehezen olvasható képen, ezért leírtam őket.)
A megálmodott jövő
Szerintem ez a fogalmazás nagyon érdekes lesz. Húsz év múlva már biztosan a mezőgazdaságban fogok dolgozni.
Nagyon szeretek dolgozni. Apának és anyának sokat fogok segíteni. Anyukámnak a házban, apának az épület körül. A feleségem barna hajú lesz. Kettő gyermekem lesz, az egyik fiú, a másik lány. A fiút és a kislányt nem tudom, hogy fogják hívni, majd ketten eldöntjük.
A húsz év bizony hosszú idő, addig még minden változhat. H. B.
Húsz év múlva
Húsz év múlva 31 éves leszek. Az életemben az ideig sok mindent szeretnék elérni.
Falun, családi házban fogok lakni. A foglalkozásom sminkes lesz. Saját stúdióban fogok dolgozni. Lesz férjem, aki szintén saját vállalkozásban tevékenykedik. Lesz egy kislányom. Őt szófogadásra, tiszteletre és a másik ember megbecsülésére fogom tanítani. Családunkban az egymás iránti szeretet, öröm és jókedv tölti ki életünket. Szabadidőmben fejlesztem szakmai tudásom. Szeretném, ha lenne egy kutyám, akivel sokat foglalkoznék.
Az életemben nagyon fontos a családom jóléte. Szeretném a munkámat magas szinten ellátni. Úgy élni és dolgozni, hogy mindig jókedvű lehessek. M.P.
A megálmodott jövő
Én régebben és mostanában is azon gondolkodtam, hogy milyen lesz a jövő? Hogy fog alakulni az egész?
Én mindig azt szerettem volna, hogy húsz év múlva legyen egy férjem. A munkámat is kitaláltam, állatvédő leszek, mert nagyon szeretem az állatokat. Én a családomat úgy képzelem el, hogy lesz három gyerekem, egy cicám és egy kutyám. Egy szép házban fogunk költözni, attól függ, hogy mennyi pénzünk lesz. Amikor ezek teljesülnek, munka meg a többi, akkor nekem nem a pénz fog számítani, hanem hogy a családommal lehessek. Majd a szüleinkhez is sokszor elmegyünk.
Nagyon-nagyon remélem, hogy sikerülni fog. A jövőt senki sem tudja, mert az egy nagy titok.
K. L.
A megálmodott jövő
20 év múlva 2039-et fogunk írni és én 30 éves leszek.
A család nagy szerepet fog játszani az életemben. Lesznek nehéz, szomorú, vidám pillanatok is. Én a kézilabdát szeretném folytatni, de a normális munkám ügyvéd lesz. El szeretném érni, hogy normális család, lakás, munka és körülmények között éljünk. Én faluban szeretnék élni. Egy szép családi, kertes házban. Lesz egy férjem, aki segítőkész, eszes, szerető, nem beképzelt és vicces szeretném, hogy legyen. Lesz egy kislányom és egy kisfiam. Arra fogom őket tanítani, hogy segítsenek a másiknak, tanuljanak a hibáikból, ne bántsák egymást, becsüljék meg azt, amilyük van. A családom élete jó lesz. Szeretjük majd egymást, bíztatjuk egymást, segítünk a másikon. Szabadidőmben olvasok, sütünk, játszunk, megyünk ide-oda. Lesz millió fontos dolog az életemben, de a legfontosabb lesz számomra a család, a gyerekek, a munka, a sport.
Nem tudom, így lesz-e, ahogy elképzeltem, de mindent megteszek azért, hogy így történjen.
H. E.
Az én szép megálmodott jövőm
2039-et fogunk írni, amikor 29 éves leszek és bár 20 év nagyon hosszú idő, azért álmodom néha arról, hogy milyen lesz az életem.
Úgy vélem, hogy az egyetem elvégzése után informatikusként fogok dolgozni. Álmomban önálló vállalkozást irányítok. Ez a vállalkozás sikeresen és jól fog működni. Abban bízom, hogy e remek álom valóra válik és a családom jól fog élni. Feleségemmel és gyerekeimmel egy nagy családi házban fogunk lakni Kaposváron. A fiamat arra fogom tanítani, hogy szépen írjon és pontosan olvasson. Szabadidőmben biciklizni megyek a családommal, mert fontos a családdal töltött idő. Remélem, sikerre viszem a programfejlesztést, amivel az XBOX még jobban fog funkcionálni.
Remélem, hogy az álmom valóra válik, hiszen én mindent megteszek ennek érdekében.
K. B.
A megálmodott jövő
Hogy mi leszek, ha nagy leszek? Olyan messze van még, de én szívesen álmodozok róla.
Minden vágyam, hogy hatalmas farmom legyen, ahol rengeteg lovat tarthatok. Imádom őket. Terveim szerint főiskolát fogok végezni és állatorvos leszek. Férjhez megyek, ikergyermekeim lesznek, anyukám és apukám is velünk fog élni, hogy mindenben segíthessük egymást. Gyermekeimet arra fogom nevelni, hogy szeressék az állatokat. Szabadidőmben utazni, kirándulni fogunk. Szeretném, ha sok szép helyet látnánk a világban.
Tudom, hogy mindezt elérjem, sokat kell tanulnom és dolgoznom, de az álmaim soha nem adom fel. R. R.
A megálmodott jövő
Sokat gondolkodtam, hogy mi lesz velem 20 év múlva.
29 éves leszek, alapítok egy családot. Férjhez megyek és lesz két gyermekem, egy fiú és egy lány. Alex és Dorottya lesz a nevük. Pécsre költözök. Az állatkertben fogok dolgozni, ahol én leszek az állatetető. Ezen kívül vigyázok rájuk és gondozom őket. A munkám a hobbim, ezért szabadidőmben segítek a családomnak, biciklizek, pihenek, kirándulok, takarítok és játszom a gyerekeimmel.
Fontos lesz számomra az egészség és az öröm szerzése másoknak. Boldog és szép életem lesz. K. F.
A jövő sztárja
Hogy képzelem el a jövőmet 20 év múlva? Nagyon hosszú idő ez, de attól még tudom, hogy mi leszek. Sőt teljesen biztos vagyok benne. Disney sztár.
Ha elvégzem az iskolát és az angol nyelvvizsgát is letettem, Hollywoodba költözöm, hogy új életet kezdjek. 30 évesen, remélem, sztárként mindenki ismerni fogja a nevemet: Cameron Jenifer. Férjem lesz, de gyerekem nem, mivel túl sok lesz a dolgom. Például gyakorolni az éneklést, táncot, mozdulatokat és így tovább. A szabadidőmben is fogom gyakorolni, amit kell, de a férjemmel is fogok kirándulni, mozizni, meg még amit kitalálunk. Lesz még egy cuki, puha bundás zsebkutyusom és gazdag leszek.
Meg fogok tenni mindent, hogy az életem úgy alakuljon, ahogy megálmodtam.
G. B.
A megálmodott jövő
Óvodás koromban kezdtek a robotok érdekelni. Úgy tervezem, robotmérnök leszek, bízom benne, hogy sikerülni fog.
Sok robotot fogok építeni. Többek között a robotpénztár 9000-est, ami segíteni fogja az áruházakat. Persze robottervezőként más robotokat is fogok tervezni. Még robotos könyveim is vannak és meséket is nézek.
Amióta megismertem a robotokat ez lett a végzetem. Remélem, hogy sikerülni fog!
N. M.
A megálmodott jövő
Én, amikor felnövök, rendőr szeretnék lenni.
Azt tervezem, hogy lesz két kisbabám, az egyik lány, a másik fiú. Az igaz, hogy sokat kell majd dolgoznom, de legalább szeretem azt a szakmát. Sokan azt mondják, hogy az ilyen munka nem lányoknak való, de nekem tetszik és ez így is marad. Ebben a munkában az tetszik a legjobban, hogy segíthetek másoknak is, meg az is fontos, hogy a gyermekeim jó példát tanuljanak tőlem. De majd húsz év múlva kiderül. Remélem, a férjem is kedves lesz velem meg a gyerekeinkkel.
Én ilyennek képzelem el az életem, de ezt még nem lehet tudni, hogy alakul. Szerintem minden úgy fog teljesülni, ahogy szeretném. P. Z.
Az én jövőm
20 év hosszú idő, annyi minden történhet velem, hogy odáig tervezni lehetetlen. Mégis néha azért álmodozom róla. 20 év múlva pontosan 30 éves leszek.
Kislány korom óta érdekel a divat, ezért az a vágyam, hogy divattervező legyek. Álmom, hogy Párizsban nyithassak egy üzletet, ahol saját tervezésű ruháimat is árulhatnám, és már az első sikeres kollekcióm után híres divattervező lehetek. 30 éves koromra már családot is szeretnék. Remélem, olyan férjem lesz, aki megbízható és mindig hűséges lesz hozzám. Nagyon fog szeretni engem és a közös gyerekeinket, mert két gyereket szeretnék szülni, egy kisfiút és egy kislányt. Őket arra szeretném tanítani, hogy mindig őszinték legyenek, és tiszteletet mutassanak mások iránt. Az életemet Magyarországon képzelem el, de a munkám miatt szeretnék sokat utazgatni. Legszívesebben Kaposmérőben laknék a családommal egy szép otthonos házban. Szabadidőmben sok közös programot szeretnék, kirándulnánk, rendezvényekre járnánk. Mindig nagyon boldogok lennénk.
Az életemben a legfontosabb mindig is a családom lesz, de emellett szeretnék a munkámban is sikeres lenni. Sok mindent hozhat a jövő, de bízom benne, hogy álmaimat valóra tudom váltani.
S. N.
A megálmodott jövő
Néha azon gondolkodom, mivel fogok foglalkozni felnőtt koromban. Szívesen foglalkozom sok mindennel, de amit a legjobban kedvelek, a ruhatervezés.
Kisiskolás koromban kaptam ajándékba egy divattervező füzetet. Ezt szívesen lapozgattam, mert szép képek voltak benne. Először ezek segítségével, majd önállóan kezdtem el ruhákat tervezni. Idén születésnapom alkalmából anya meglepett a Top Modell című újsággal. Ez a kreatív magazin szép ruhákat mutat be. Rajziskola is van benne, ami megtanít arra, hogyan kell ruhákat rajzolni. Ha nagy leszek, divattervező szeretnék lenni. Figyelmet fordítok az öltözködésemre. Minden este tanulás után előkészítem a másnapi ruháimat. Ügyelek a színek és a minták összhangjára.
Igyekszem sokat tanulni, hogy a célomat megvalósítsam. Sz. Cs.
A megálmodott jövő
20 év hosszú idő, annyi minden történhet velem, hogy odáig tervezni lehetetlen. Még is néha álmodozom róla.
Divattervező vagy lovasoktató leszek. Szerintem lesz férjem, remélem megbízható és kedves lesz. Szeretnék gyereket, de csak egyet. Arra szeretném őt tanítani, hogy segítsen az embereken, legyen szorgalmas, legyen illendő másokkal, ne beszéljen csúnyán. Remélem, jó körülmények között fogunk élni. A szabadidőmben igyekszem több időt tölteni a családommal.
Remélem, hasonlóan fognak alakulni a dolgok. Régebben azt mondta nekem valaki, hogy: Amit nagyon szeretnénk, azt el is tudjuk érni. B.-SZ. K.
Ezek mellett természetesen elkészült A megálmodott jövő tablója is a gyerekek rajzaiból.
Nyíregyházi Bem József Általános Iskola
A kisgyermekek álmai a legszebb jövőbeli optimista tervek!
Az 1.c ÁLOM Tablója is ezt az állítást igazolja: SZÍNESEK, BÁTRAK, KEDVESEK és VIDÁMAK!