A gyerekekkel eljátszottuk, hogy a különböző érzéseket, hogyan tudjuk kifejezni az arcunkkal, a testtartásunkkal. Kértem őket legyenek vidámak, szomorúak, mérgesek, csodálkozóak,ijedtek. Megbeszéltük, melyik érzés jó, ha úgy érezzük magunkat, és melyik rossz. Megtanultuk Bartos Erika: Tükör című versét, ami segítségével szintén az érzelmek kifejezését gyakorolhattuk. Meghallgatták „Tódi törpe varázsszemüvege” című mesét, megtanultuk a benne lévő mondókát, és megbeszéltük a gyerekekkel, hogy érdemes rávezetni a szemünket arra, hogy észrevegyük a jó dolgokat.
Eljátszottuk, hogy szomorúak vagyunk és a gyerekek különböző módszerekkel próbálták egymást felvidítani, például simogatás, „Mi a baj? „Hogy érzed magad?” kérdések, ölelés, mosolygás – a játék során sikerült minden gyermeket felvidítani .
A Szeretet-körünkben körbeküldtünk egy ölelést, és minden gyermek kapott egy-egy simogatást és szép gondolatot a társától, hogy mit is szeret benne.
Készítettünk mosolygós arcokat is.
A gyerekekkel a mindennapokban is próbálunk sokat beszélgetni arról, hogy jó dolog, ha megvizsgálunk több oldalról egy-egy szituációt, és próbálunk pozitív szemlélettel megoldani egy-egy problémát. Minden reggel mosollyal és öleléssel köszöntjük egymást.

Tódi törpe történetének meghallgatását követően a gyerekek elkészíthették saját varázsszemüvegeiket. Az egyik gyermekkel szomorú dolog történt és az egyik kisfiú adta a fotó ötletét miszerint „Rakjuk egybe a sok varázsszemüveget és úgy nagyobb lesz a varázsereje és xy is vidámabb lesz! A szemüvegek segítségével (varázserejével) sikerült a mosoly elővarázsolása. Megható, hogy micsoda empátia van ezekben a kicsi gyerekekben és örülök hogy részese lehettem a pillanatnak.
A szemüveg segítségével mindenki megtalálhatta a szépet és jót!

A témát Szomorú Szilárd és Boldog Blanka megismerésével indítottuk. Elénekeltük a felajánlott éneket és megismertük a Tódi Törpe varázsszemüvege c. mesét. Elkészítettük a saját varázsszemüvegünket, majd mondókáztunk.

Az októberi témát, ami az optimizmus gyakorlása volt, mindenképpen szerettem volna másképp megközelíteni, mint az előző tanévben. Így az az ötletem támadt, hogy egy varázstükör lesz a motivációs, figyelemfelkeltő eszközünk. Illetve a dajka néni segítségével készítettünk egy fát, laminált levelekkel, amire a gyerekeknek lehetősége lesz majd vidám(piros) és kék(szomorú) virágokat elhelyezni az óvodai mindennapok során. A Tódi törpének a mesében varázstükre lett, ami nagy hatással volt a gyerekekre. Körbeadtuk a tükröt, belenézhettek és ők is elmondhatták, mi a napjukban, hetükben a pozitív, mindenki kapott egy piros virágot, aminek egyik oldalra rákerül a jele, másik oldalra pedig amit mondott, ő miért vidám. Az elmúlt hetekben tanult mondókákat és énekeket is belecsempésztük a foglalkozásba, aminek a végén jót táncoltunk! Igazán vidáman zártuk a napot!