Nem lehet elég idő szánni az optimista látásmód kialakítására. Az osztály többségéről elmondható, hogy próbál pozitívan állni a dolgokhoz, de azért jelen van a pesszimizmus is. Első lépésként az apró jó dolgokra figyelünk, és próbáljuk minden reggel ezzel indítani a napot: “Miért is lesz jó ez a nap…”:)
Az optimizmus gyakorlása
Alapvetően egy vidám kis társaság vagyunk, nem nagyon szoktunk csüggedni. A foglalkozás keretén belül pedig nagyon élveztük, hogy az optimizmus szemüvegének segítségével még ügyesebben megtalálhatjuk a dolgokban a jót. Nagyon élveztük a feladatot.
Havi boldogságóránkat október 15-én az Ölelés világnapján tartottuk meg. Közös tornával indítottunk, majd beszélgettünk az optimizmusról, az ölelés jótékony hatásáról, megtanultuk a pozitív és a kitartás mondókát. A pozitív gyerek vagyok dal meghallgatásakor a gyerekek táncra perdültek, ölelkeztek. Mindannyian megtapasztaltuk milyen jó érzés, amikor a ráirányítjuk a figyelmünket egymásra és felszabadultak tudunk lenni. Ezután elkészítettük optimista szemüvegünket, amit felvéve majd mindig pozitívan tudunk szemlélődni és meglátjuk a ,,rosszban is a jót” . A szemüvegek jól sikerültek, sokat nevettek egymáson.
A varázsige memorizálásával zárult az óránk.
Van nekem egy szemüvegem, ha felteszem azt,
Szebbé válik minden benne, amit megmutat.
Az osztállyal sétát tettünk az őszi természetben. Megfigyeltük, hogyan hat ránk a kék ég, színpompás levelek, kellemes időjárás. A sétát követően párban elmondták egymásnak azt a három jó, pozitív dolgot, amit éreztek. Később – osztályszinten – egymással is megosztottuk.
Az optimizmus gyakorlását minden reggel már a köszönésünkbe belefoglaltuk. Szép napunk lesz, mert nem fog esni az eső. Ma izgalmas napunk lesz, mert sokat fogunk bábozni.Jó nap lesz mert itt lesznek a barátaim. stb
Szeretetkörben köszöntöttük egymást és egy varázskorona segítségével igyekeztünk a problémákra megoldást találni. Aki kitalálta a megoldást arra került a korona, hogy elmondhassa a többieknek. Pl: Elromlott az autónk… Nem baj akkor gyalog mehetek óvodában és gyűjtök őszi faleveleket. 2. A múlt héten beteg voltam… Olyan jó volt anyával több időt tölteni..
Megtanultuk a Tódi törpe szebben látó mondókáját. Készítettünk tököcskéket, sünit ami mindenkinek jól sikerült.
Elmeséltem Tódi törpe varázsszemüvegje című mesét. A gyermekek megértették a mese üzenetét.
Végezetül egy nagy dobolással zártuk a hónapot, mert dobolni, zenélni is mindenki megtanul, aki sokat gyakorol.
A napközis csoportban az új témát (Az optimizmus gyakorlása) kis beszélgetéssel kezdtük, majd az alsósoknak szóló dalt hallgattuk meg, amelyet szívesen énekeltek később is. Nagy örömmel készítették a varázs szemüvegeket, melyet felvéve a rossz dolgokat jónak látták. Tettünk benne egy rövid optimista sétát, mely során mindenki megjegyezte, hogy milyen szép színekben pompázik a játszótér melletti facsoport. Optimista köszönési módok közül az ölelést választották. Nagyon lelkesen ölelték egymást.
Ráhangoló kezdő relaxációs gyakorlatnak a „Napimádás” gyakorlatot választottam. A légző gyakorlat segítségével kifújtuk magunkból a feszültséget, a rosszkedvet, a szomorúságot. Ezt követően az „Add tovább a mosolyt” kapcsolatteremtő játékkal folytattuk. Itt fontos volt az egymásra való odafigyelés, a kapcsolódás és a pozitív érzések átadása-jelen esetben mosoly formájában. A játék után kíváncsi voltam a gyermekek érzéseire-melyet örömmel osztottak meg 🙂 . A közös játékot egy derűlátó mese követett, melynek alapját Lukács Elvira : A varázsbonbon című meséje adta. A mi történetünkben az optimista Boldog Blanka próbált Szomorú Szilárd borúlátásán segíteni, amely végülis egy varázsbonbon segítségével sikerült. A gyerekek megértették a mese üzenetét. Meg tudták nevezni a mese optimista és pesszimista (borúlátó) szereplőjét. Megértették, hogy bizony jó dolog az, ha valaki segít leküzdenünk az akadályokat, bátorít, és mellettünk van. A Szupererő kártya segítségével beszélgettünk az Optimizmusról, a Reményről , mint Szuperképességről, pl: hogy gondolkodik az optimista/pesszimista ha pl esik az eső, vagy újból reggel van és föl kell ébredni. Majd a Derűs Dóra és Borús Dani bábok segítségével hangulatváltós játékot játszottunk. A játék végén megtanultuk az optimista jógaszemüveg összeillesztését, mely nagyon tetszett a gyermekeknek.
„Mutató és hüvelykujjam összeillesztem, az így kapott karikát az orromra biggyesztem. Ujjaim felfelé állnak, nyoma sincs a búbánatnak.
Tevékenység zárásaként a gyermekek tetszés szerint készítették el színezéssel az optimista szemüveget, vagy a varázsbonbont. A foglalkozás során a gyermekek kérésére, több alkalommal hallgattuk meg a hónap dalát Bagdi Bella : Pozitív gyerek vagyok című zene számát.
Októberben ismét sor került a Boldogságnapra, melynek témája ezúttal az optimuzmus volt.
A gyerekeket minden téren, minden esetben a pozitivitásra tanítjuk, igyekszünk felkészíteni őket arra, hogy bár érhet csalódás az életben, mindig állj pozitívan a dolgokhoz. A délelőtt folyamán a kis kezek egy hatalmas pohártornyot építettek, mely időnként ledőlt, majd tovább épült. Megbeszéltük, hogy történhetnek velünk szomorú dolgok, összedőlhet a hőn áhított torony, melyen olyan szorgalmasan dolgoztunk, mégis mindig újra lehet kezdeni. Nagyon élvezték a feladatot, hihetetlenül kitartóak voltak.
Mozgásfejlesztés terén a „természetjárást” választottuk, melyet egy képzeletbeli természetben tettünk meg csoportunkban. Magasra nyújtóztunk, hogy elérjük a legmagasabb fákat, majd mélyre hajolva gombát szedtünk. Minden feladathoz tevékenységet kötöttünk, mellyel élvezetesebbé tettük a mozgást.Reméljük a következő hónap boldogságnapja is ilyen lelkesen telik majd.
AZ OPTIMIZMUS GYAKORLÁSA
A tevékenységünk címe: „Érezd jól magad”.
A foglalkozás menete:
Októberben az optimizmus gyakorlását ismertettük a gyerekekkel.
A tevékenységünket reggeli köszönéssel kezdtük. A gyerekek kis tenyerükbe varázsoltak egy puszit, ölelést vagy pacsit és mindenki átadott egy-egy köszönési formát valamelyik társának. ĺgy vidámabban kezdődhetett a napunk.
Megbeszéltük a gyerekekkel, hogy vannak rossz napok is, amikor valami szomorú dolog történik, ilyenkor jó ha megpróbálunk pozitívan (mosoly) gondolkodni.
Ezt követően elkészítettük a varázsszemüveget, hogy meglássuk a rossz dolgokban is a jót és elmondtuk a „varázsigét” is: „Van nekem egy szemüvegem, / ha felteszem azt, / Szebbé válik minden benne, / amit megmutat!”
Végezetül azt tanácsoltuk a gyerekeknek, hogy rajzoljanak egy vidám arcocskát a kézfejükre, hogy mosolygósok legyenek az egész nap folyamán.
Szeretettel,
a gyerekek és az óvó nénik: Holló Éva Andrea és Sógor Melinda Ágota
Tódi törpe szebben látó mondókájával elutaztunk egy mezőre, ahol mindenki elmondhatta magáról, hogy miben jó, ki segített neki megnyugodni szomorúságában. Tükörjáték során gyakoroltuk a testünk részeit, fejlődött önbizalmuk. Néhányan már önábrázolásra is képesek voltak. Szabad játék során mindenkinek elkészítettem az értékfáját, melyet örömmel vittek haza a mosolygós gesztenyefigurákkal együtt. Az optimizmus jelét ábrázoló kislabdát körbeadogatva-gurítva naponta ismételgettük a neveket, jeleket. Új beszoktatós gyermekeink is érezhették a feléjük irányuló szeretetünket, befogadásunkat.Vendégünk volt Sün Artúr, Szomorú Szilárd és Boldog Blanka is. Többször mozogtunk B.B.:Ha boldog vagy, mutasd meg mindenkinek c. dalra. A szülőknek fogadóórát tartottunk, majd leírhatták egy varázsgömbbe mindazt, aminek a megvalósulásában reménykednek.