A Boldogságórák nálunk több napon át valósulnak meg. Első nap a mosoly nemzetközi napján volt. Megtanultuk Aranyosi Ervin: Mosoly ajánló című versét: Ha mosolyom felragyog, / Máris vidámabb vagyok./ Hát ti kicsik és nagyok,/ Ti is mosolyogjatok! A vers többszöri elmondása után körbeadtunk egy mosolyt: akire néztem mosolyogva, az a pajtására nézett mosolyogva, így adtuk tovább vidáman mosolyogva, kacagva.
Következő nap Tódi törpe varázs szemüvegéről szóló mesét meséltem el a mese sarokban. utána mindenki elkészíthette a saját varázs szemüvegét, amin át vidámabbnak, szebbnek, színesebbnek láthatta a világot.
Ének foglalkozáson az: Ez a világ olyan kerek… című mondókát tanultuk meg (a vége: ez a világ gyönyörű!) és a Kertem alatt… kezdetű dalt, aminek a végén megölelik egymást a gyerekek.
Ölelős napot is tartottunk az ölelés világnapja alkalmából. A Pozitív gyerek vagyok című dalra táncoltunk, majd , mikor elhallgatott a zene, mindenki megölelt valakit.
Ábrázoló foglalkozáson „Amikor boldog vagyok” címmel rajzolta meg mindenki saját magát.
Reggeli körökben akinek gurítottam a labdát, annak a gyereknek jó tulajdonságait kellett fölsorolniuk a többieknek. Jó volt látni, ahogy mosolyognak azok, akikről éppen beszélünk. Nagyon szerették ezt a játékot, több napon át kérték. Mindig meg szoktam kérdezni a végén, hogy van olyan, aki még nem volt. Egyszer az egyikük azt mondta: Te Ildi néni! És akkor sorolták: aranyos, kedves, szép, mint egy királylány… én pedig boldog voltam!
Utolsó nap a „Boldog ember inge” című mesét meséltem el, egy ingre ragasztva a rajzokat. Nagy sikere volt! Sok boldogságot gyűjtöttünk !
Az optimizmus gyakorlása
Beszámoló
Boldogságóra: 2. Az optimizmus gyakorlása
Az óra időpontja: 2024. október
Résztvevők: 4. osztály
Az optimizmus témájával folyamatosan foglalkoztunk a hónap során. Beszélgettünk arról, hogy a pozitív gondolatok boldogabbá tesznek bennünket, ha valamit elrontottunk helyre tudjuk hozni. Mindig törekedjünk arra, hogy a pozitív dolgokat vegyük észre. Az állatokvilágnapja alkalmából érdekes feladatokat kaptak a gyerekek, melyekből sok információt szerezhettek. Kedvenc plussállatkájukat is elhozhatták aznap az iskolába. Elkészítettük az optimista szemüveget, melyet feltettek, s elmondhatták a gondolataikat. Mit tudnak tenni annak érdekében, hogy optimistábbak legyenek. Ha nem tudnak valamit egyedül megoldani, kérjenek segítséget. A tanulmányi munkájuk során is legyenek optimistábbak, ne adják fel, hanem szorgalommal jobbra törekedjenek! Mottónk lett: Mindent el tudunk érni csak akarni kell.
Szakosné Biczó Marianna (tanítónő, Pókaszepetki Festetics Kristóf Általános Iskola)
Téma: Optimizmus gyakorlása
“Ha nap nap után ügyelünk rá, hogy pozitívan fogalmazzunk, és határozottanderűs és jóindulatú hangulatban legyünk, nemcsak a bensőnket alakítjuk át,de a körülöttünk lévők életét is.” Raphaëlle Giordano
Korcsoport: 3-4 évesek
Cél: Optimista szemlélet kialakítása, formálása. Fedezzék fel, hogy a világ sok lehetőséget nyújt számukra. Minden akadály legyen kihívás a megoldásra.
Lássuk szépnek a körülöttünk lévő dolgokat, fedezzük fel azokat. Miket látunk szépnek, minek tudunk örülni? Hogyan tudnánk szebbé tenni azokat a dolgokat amik elszomorítanak.
Élményszerzés biztosítása, rácsodálkozás, önbizalom növelése.
Közösségi nevelés, az együtt játszás, mozgás örömének megéreztetése,
képzelet, fantázia fejlesztése mesemondással, belső képi világ megjelenítése.
Előzmény: Optimista séta. Közös sétálás közben figyelünk a körülöttünk lévő jóra, szépre, vagy viccesre. Majd meséljék el otthon családjuknak hogy mi mindent láttak.
Reggeli szabadjátékidőben a vizuális asztalnál szemüveg sablonokat színezünk és díszítünk. Varázsgömb készítése. Varázsgömb sablonra rajzolják kívánságukat bele a gyerekek
Bevezetés: Mozgásos gyakorlatok
A téma ráhangolódása, a gyerekek figyelmének és testének aktiválása.
„Irkafirka”, „Körbe -körbe karikába”, „Égig érő fa vagyok”
Táncos mozgás: Bagdi Bella: Pozitív gyerek vagyok a Világomban minden rendben van dalának meghallgatása, kézen fogva körbe járunk.
Motiváció: Boldog Dóra csengettyűje szól: Kerek erdő kalandra hív …..
Mese bemutatása: „ Tódi törpe” mese élményszerű bemutatása bábokkal
Beszélgetőkör:
Ti szeretnétek ilyen szemüveget gyerekek? Mikor vennétek fel azt, mondjatok rá példát!
Kinek készítenél egy ilyen csoda szemüveget? Miért? Hogyan tudunk segíteni ha szomorú a pajtásunk?
Tükörjáték- Nézz bele és mond el mi az ami szép, jó benne. (pozitív tulajdonságok)
Tanuljuk meg mi is Tódi törpe Szebben látó mondókáját! – mozgással kisérve.
Vegyük elő a készített szemüvegjeinket és próbáljuk is ki azt!
“Minden nehéz volt, mielőtt könnyűvé vált.”
Beszélgess a gyerekekkel olyan helyzetekről, amikor valami új dolgot tanultak, és az első próbálkozások után úgy érezték, hogy ez nekik nem fog sikerülni. Mindenki osszon meg egy ilyen élményt a többiekkel. Ha nehezebben megy az önálló megosztás, felkínálok ötleteket: Tegye fela kezét az, akire igaz az állítás… pl: Amikor először kellett egyedül felöltöznöm, azt hittem, hogy sosem fog sikerülni. Ma már ügyesen és egyedül öltözködöm. Érdemes megszólítani azokat, akik a második állításnál jelentkeznek: Mi segített abban, hogy jól menjen? Mikor érezted, hogy egyre könnyebben megy? További ötletek: Megfogni a ceruzát/krétát és rajzolni a papírra. Úgy színezni, hogy a vonalon belül maradjon. Hajtani magam a hintán
Szomorú Szilárd és Boldog Blanka játékának eljátszása
A csoport két részre osztva, egymással szemben állnak egyes sorban, egyik sor szomorú (Szilárd barátai), másik vidám (Blanka barátai)
Feladat :
Blanka barátai nevettessék meg Szilárd barátait! (ha sikerül, szerepcsere)
Színezzétek ki az optimizmus jelét, amit fel is ragasztunk az óriás puzzle fűzérünkre !
Rajzos, kézműves tevékenységek közben Bagdi Bella személyiség fejlesztő dalainak meghallgatása. Ha boldog vagy…. c. dal
Módszer: szabadjátékból indított motiválás, ráhangolodás, beszélgetés, irodalmi élménynyújtás, bemutatás, dramatizálás, pozitív megerősítés, értékelés
Eszköz: rajzlap, ragasztó, mintalyukasztó, színes ceruza, bábok, bluetooth hangszóró
Forrás:
Bagdi Bella – Prof. Dr. Bagdy Emőke – Tabajdi Éva: Boldogságóra kézikönyv 3-6 éveseknek 65 old.Bagdi Bella Boldogságóra készségfejlesztő, kifestő és színező munkafüzet. 10, 12 old.
Lefekvéskor, alvás előtt, minden gyermek elmondhatja egy reményét, vágyát! Az óvó néni pedig beszórja varázsporral minden gyermeket, hogy teljesüljön a vágya!
Az optimizmus gyakorlása áthatotta az egész hónapunkat, több napon áttartó tevékenységek voltak, nagyon sok mindent valósítottunk meg a gyerekekkel a tervemből. Boldogvárunk második ablakát kinyithattuk közösen. A gyerekek jól érezték magukat, sokan bekapcsolódtak a Boldogságórába. Örömmel töltött el hogy az októberi hónap többi napjain is igényelték a dalok éneklését, táncolását, kézműveskedést.
Meixner Ildikó EGYMI Mohács Oldi Tagintézmény
A kis csoportommal Tódi törpe mesevilágába érkeztünk, majd varázs-szemüveget készítettünk, amin keresztül csak csupa-csupa jó dolgot láttunk meg. Megláttuk, amikor az egyikőjük visszatette a játékot a polcra, míg másikuk a padján tett rendet. Szépen öltözött valaki, míg más ügyesen dolgozott… csupa-csupa apró, mindennapos dolog, amit lehet, hogy amúgy észre sem veszünk. Természetesen ezzel a varázs-szemüveggel sokkal-sokkal könnyebb meglátni ezeket a dolgokat. Útravalóul azt a feladatot kapták, hogy otthon is nézzenek körül ezzel a szemüveggel, a szüleik jóságát, tetteit is vegyék észre. Kicsi, 1-2-3. osztályos, értelmileg akadályozott tanulóinkkal Boldog Blanka és Szomorú Szilárd tanított meg optimista köszönéseket! Öleléssel és pacsival fogadjuk egymást minden reggel.
Optimista köszönés: taps, forgás, ölelés
Foglalkozást segítő relaxáció: Égig érő fa vagyok…
Mesére hívó mondóka: Erdő, erdő, meseerdő…
Mese: Tódi törpe varázsszemüvege
Tódi törpe szebben látó mondókájának megtanulása
Vizuális tevékenység: optimista szemüveg készítése: színezés, vágás, ragasztás
Zene + mozgás: Pozitív gyerek vagyok énekre
Kezdésnek a gyerekek kaptak tőlem egy történetet egy barátomról, aki nagyon nehéz, szeretettelen környezetből indult, és önpusztító életet élt remény, kilátások és önbizalom nélkül. Harminckét éves korában azután mélypontra került, és utána, az életét átgondolva, elkezdte megvalósítani az álmait. Most már viszonylag boldog, stabil és elégedett életet él.
Aztán elmeséltem nekik, hogy ez az ember én vagyok. Nagyot néztek, meglepődtek, úgy éreztem, meg is illetődtek. Nem jobban tőlem, ugyanis a történetem összegzése elérzékenyített: elsírtam magam, egyszerre a fájdalomtól és az örömtől. Utána elmondtam nekik, hogy miért sírtam, és azt, hogy nincs az a mélység, amiből ne lehetne kimászni.
Azért vállaltam ezt a történetet, mert úgy hiszem, hogy az önismeret útján az egyik legfontosabb dolog a hitelesség. Másrészt azt gondolom, hogy ha őszinteséget várok, akkor nekem is őszintének kell lennem. Úgy látom, nem élnek vissza a bizalmammal, és ezért nagyon hálás vagyok a gyerekeknek.
Ezek után beszélgettünk arról, hogy mi kell a sikerhez? Megbeszéltük, hogy a hit, a munka és a türelem szükséges a hosszú távú sikerhez. Leírtuk, hogy kinek mi az egyik álma, és mire van szükség ahhoz, hogy megvalósítsuk.
Bevittem egy növénynek az ágát, és megbeszéltük, hogy megpróbáljuk közösen kicsíráztatni és nevelni. Az osztály egyből befogadta a növényt, akit egy gyors szavazás után elneveztek Sanyikának. Sanyika mindenkitől kapott jókívánságot, amit egy papírlapra írva elhelyeztünk alatta, hogy nyerjen belőle erőt. Sanyika a hit, a remény és az optimizmus szimbóluma, akit közösen gondozunk. Nagyon aranyosak voltak a gyerekek, ahogy hurcolták egyik teremből a másikba.
A későbbiek során az álmok megvalósításával foglalkoztunk. Beszélgettünk arról, ki mit szeret csinálni, hogyan cselekszik az ember, ha valamit szeret csinálni, és hogyan, ha valamit csak muszáj. Beszélgettünk annak a fontosságáról, hogy akarjunk tanulni, arról, hogy a tévedés a tanulás része, valamint arról, hogy kinek ki és miért a példaképe.
Közben Sanyikának elhullottak a levelei, és már arról beszélgettünk, hogy elveszíthetjük őt, de ez is az élet része, nem sikerülhet minden. Ezt követően viszont észrevettük, hogy néhány apró, zöld hajtás már megjelent az ágon, így bízunk abban, hogy Sanyika a levelei elengedése révén új életre kel, megerősödik és szárba szökken.
❤Boldogságóra❤ – Optimista október
Tódi törpe varázsszeművege című meséje után a gyerekekkel megbeszéltük, hogy szàmukra mi a szép az életben, és vajon más is szépnek látja- e azt?
Majd mivel a két hetes projektünk témája a ” Sün- dörgők ” voltak, így egy kicsit beszêlgettünk egy kis kedves állatkáról is, a SÜN- ről, mely a mese szereplője volt.
A mesékben a nem szeretem állatok közé sorolják, hiszen nagyon szúrós és éppen ezért senki se szereti megölelni, nem szeretnek vele jàtszani.
Azonban ha egy kicsit megfigyeljük a 🦔 – t akkor làthatjuk, hogy ő sajàt magát megtudja védeni ha veszélyt érez. 🙂 Az állatik közül kitűnik ezzel az egyedülálló képességével.
A gyerekekkel átbeszéltük a süni példáján keresztül, hogy attól mert nem mindenben vagyunk a legjobbak, legügyesebbek, attól még mi is szerethetőek vagyunk.❤
Kedves szavakkal szólunk a másikhoz vagy odafigyelünk egymásra, akkor már szerethetővé válhatunk a másik gyerek, ember számàra.
Elkészítettük közösen a csoportunk Süni Samuját is, melyet a csoportunk ajtaján làthattok.
Az októberi boldogságórás tevékenységünket Zantleitner Laura Zoknik című meséjére építettük, mellyel a Szitakötő folyóirat őszi számában találkozhattunk.
Az óra első részében párban dolgoztak a gyerekek, zokni-barátként (kabátokban elrejtett fél pár zoknik párosítása):
-Alapérzelmeket ábrázoló arckifejezéseket rajzoltak bele üres arcocskákba (szomorú, vidám, haragos, meglepett…). – Szomorúságot ábrázoló Dixit kártyák közül választottak. Ki kellett találniuk, mi okozza a szomorúságot és hogyan lehetne felvidítani a kártyán szereplő élőlényeket.
A mese kapcsán megbeszéltük, kinek milyen helyzetek okozhatnak/okoztak már a múltban kellemetlen érzéseket és ki/mi lehet az, ami segít/segített megoldást találni a szomorúság feloldására.
Bemutattam a saját varázsszemüvegemet, melyen nem lehet átlátni, hiszen a fejemben/lelkemben van az érzés, amit lerajzolt élethelyzetem okoz nekem (költözés).
Megmutattam az optimistaszemüveg-keretet is, amit ha felteszek, pozitívan látom a dolgokat.
A gyerekek is elkészítették a saját varázs- és optimista szemüvegüket.
Közösen süteményt keszitettünk. Mindenki kivette a részét a munkából. Mielőtt a sütőből kivettük volna a süteményünket, feltettük a szemüveget. Bíztunk benne, hogy még azon gyerekek számára is ízletes lesz a sütemény, akik azt állították, hogy valamelyik hozzávalót nem szeretik. Szerencsére nagy sikert aratott.
Hogy miért is jó megértetni a gyerekekkel, mi is az az optimizmus? Mindenkinek van, hogy bal lábbal kel fel,és rosszul indul a napja, mégis szeretném nekik megmutatni, hogy attól a nap hátralévő része még lehet jó. A beszélgetőkörben körbe adtam egy szomorú és a boldog arcot. Azt kértem a gyerekektől, hogy emeljék fel azt az arcot, ahogyan érzik magukat. Meghallgattuk egymást és igyekeztem vidámmá varázsolni azokat a gyermekeket is, akik szomorú arcot mutattak fel. Elénekeltük a hónap dalát, majd készítettünk optimista szemüveget. Elmondták mit látnak benne. Elmeséltem nekik a Tódi törpe varázsszemüvege c. mesét, ezt követően megbeszéltük a mese mondanivalóját. Az optimizmus gyakorlásaként a családokkal együtt gyűjtést szerveztünk egy állatmenhelynek,és reméltük, hogy elegendő élelem gyűlik össze számukra. Felülmúlták a gondolatainkat. Rengeteg táp és jutalomfalat gyűlt össze, emellett felajánlott egy kutyaházat az egyik család.
Az optimizmus gyakorlása témát körüljártuk.
Több alkalommal elbeszélgettünk a gyerekekkel arról, hogy milyen sokat jelent a mindennapi nehéz helyzetek kezelésében a pozitív hozzáállás.
El is készítettük az OPTIMISTA SZEMÜVEGET, melyet mindenki a saját kedvelt színeivel színezett ki. Ezt feltettük és sétáltunk egyet a természetben.
A KIS HERCEG egyik gyönyörű gondolatát memoriterként megtanultuk:
„Az teszi széppé a sivatagot, hogy valahol egy kutat rejt.”
(Exupery)