2025. október 17-én tartottuk meg az októberi boldogságóránkat, amelynek központi témája az optimizmus, azaz a pozitív szemlélet elsajátítása volt. Az óra célja az volt, hogy a tanulók felismerjék: még a nehéz helyzetekben is találhatnak valami jót, és gondolkodásmódjuk közvetlen hatással van a hangulatukra, emberi kapcsolataikra, valamint az iskolai és életbeli sikerélményeikre.
Ráhangolódás – Mi az optimizmus?
Az óra közös beszélgetéssel indult, ahol a gyerekek megoszthatták, mit jelent számukra az optimizmus. A beszélgetés során olyan kérdéseket jártunk körbe, mint például: miért jó, ha valaki pozitívan szemléli az életet, és miben különbözik egy optimista ember egy pesszimistától. A tanulók aktívan bekapcsolódtak, és többen személyes történeteiket is megosztották arról, hogyan segítette őket a pozitív hozzáállás egy-egy nehezebb helyzetben. Már ekkor látszott, hogy sokan közülük értik, miért fontos az optimista gondolkodás.
Csoportos helyzetgyakorlat – A jó oldal keresése
A foglalkozás következő részében 4 fős csoportokat alakítottunk ki. Minden csoport kapott egy-egy kérdéskártyát, rajta különböző, mindennapi élethelyzetekkel. A gyerekek feladata az volt, hogy ezeket a helyzeteket optimista szemszögből értelmezzék, vagyis megtalálják bennük a „jót”. Az egyik példa az volt, hogy „Elrontottam a dolgozatomat”, amelyre egy csoport így reagált: „Legalább tudom, mit kell még gyakorolnom.”
A gyakorlat során élénk párbeszéd alakult ki a csoportokon belül, és a közös megosztásnál is rengeteg kreatív, elgondolkodtató válasz született. A feladat nemcsak a pozitív gondolkodást fejlesztette, hanem az empátiát és az egymásra való odafigyelést is.
Lezárás – Optimista üzenetdoboz
Az óra végén körbeadtunk egy „optimista üzenetdobozt”, amelyből mindenki húzhatott egy-egy pozitív gondolatot. Az idézetek között szerepelt például:
• „Minden napban van valami jó.”
• „Ha mosolyogsz, a világ is visszamosolyog rád.”
• „Nem baj, ha nem sikerül, a lényeg, hogy megpróbáltam.”
Ez a rész különösen kedvelt volt a gyerekek körében, hiszen mindenki személyesen is kapott egy kis „lelki útravalót”.
Összegzés – Mit viszek magammal?
Az órát egy közös visszatekintéssel zártuk, ahol minden tanuló megoszthatta, mit tanult az optimizmusról. A válaszokból egyértelműen kiderült, hogy megértették: a pozitív gondolkodás nem a problémák tagadását jelenti, hanem azt, hogy nehézségek között is lehet jót találni, és érdemes a megoldásokra koncentrálni.
Tapasztalatok, értékelés
A boldogságóra rendkívül jól sikerült. A gyerekek aktívan és nyitottan vettek részt minden feladatban, és örömmel osztották meg véleményüket, élményeiket. A csoportmunka során megtapasztalták, hogy ugyanarra a helyzetre többféle nézőpontból is lehet tekinteni, és hogy az optimista hozzáállás nemcsak a saját lelkiállapotukra van hatással, hanem a környezetükre is.
Összességében egy tartalmas, élményekkel teli óra volt, amely segítette a gyerekeket abban, hogy tudatosabban forduljanak a pozitív gondolkodás felé, és felismerjék annak erejét a mindennapokban.

Az optimista/pesszimista jelentése gondot okozott. Játékos feladatokkal megértették a jelentését.
Az óra végén mindenki úgy tartotta magáról, hogy ő optimista ember.

Mindenki húzott egy pozitív idézetet, ezeket felírtuk egy lapra, végül egy félig teli poharat rajzoltunk mellé.

Beszélgettünk arról, mi is az optimizmus, mi a különbség az optimista és a pesszimista szemlélet között. Elolvastuk, megbeszéltük a munkafüzetben és a könyvben is megtalálható történetet, majd összeszedtünk pozitív gondolatokat, és kimindattuk őket az optimista szörnyecskéinkkel.