Esős október lévén nagyon könnyen lehetett az optimizmusról beszélgetni.
A beszélgetőkör előtt hangulatjelek alá tették a neveiket.
Beszélgetőkör keretében megkezdett mondatokkal tereltem a beszélgetést a kívánt cél felé.
Szeretem az esőt, mert…..
Szeretem az őszt, mert….
Szeretek iskolába járni, mert….
Később megkértem őket, hogy rajzoljanak szivárványt, ahogyan ők látják. Míg rajzoltak, óvatosan rákérdeztem, hogy van-e az életükben olyan történet, amely rosszul indult, de mára úgy érzik, jóvá lett.
Az egyik kislány ekkor elmesélte, hogy tavaly elköltözött az apukája, és ő napokig sírt utána. Nagyon nehezen tette túl magát rajta, sokat szomorkodott, de mostanra megnyugodott, és az apukája új élete is tetszik neki, szereti, és nagyon várja hogy találkozzanak. Mi felnőttek nem tudtuk száraz szemmel végighallgatni.
A szivárványok gyönyörűek lettek, kiállítás után mindenki hazavitte a családjának.
A beszélgetőkör végén a hangulatjelek mind a helyükre kerültek. 🙂
Az optimizmus gyakorlása
Kölcsey Ferenc Általános Iskola Nyírlövői Tagiskola
A gyerekek elképzelték, milyen életet, pályát szeretnének 20 év múlva elérni.
Budapesti Egyesített Középiskolai Kollégium
Az optimizmus gyakorlása
Helyszín: Budapesti Egyesített Középiskolai Kollégium, M. 19-es épület (1. emelet, I/2-es tanulószoba)
Téma: Az optimizmus gyakorlása
Módszer: drámapedagógiai módszerek (mesefeldolgozás, közös mesélés, belső hang, történetváltozatok)
Cél: A kollégisták ismerjék fel és gyakorolják a pozitív gondolkodás lényegét: a kockázatvállalást, a pozitívumok meglátását és az átkeretezést.
Jelenlévők: 12 fő
Az optimizmus definiálása után az Ambrus királyfi című magyar népmese drámapedagógiai módszerekkel történő feldolgozása következett az optimista és pesszimista, a kockázatvállaló és a kockázatkerülő hozzáállás bemutatására. A foglalkozáson részt vevő diákok két csapatot alkotva elsősorban a „belső hang” módszert alkalmazva jelenítették meg a főszereplő (az optimista Győző királyfi és a pesszimista Laci királyfi) gondolatait, és tippelték meg, mit tenne az adott helyzetben hősük.
Ezután két rövid történet (egy kínai tanmese és egy buddhista legenda) alapján kipróbáltuk a pozitívumok meglátása és az átkeretezés technikáját, majd a foglalkozást egy rövid zárókörrel zártuk.
Ráhangoló relaxációt követően az elméleti hátteret tekintettük át. Megbeszéltük, hogy milyen is az optimista ember. Visszatekintettünk, hogy az elmúlt évek folyamán milyen játékos gyakorlatokat végeztünk az optimizmus témán belül. Az októberi évszakok-projekt keretében ízelítőt adtunk az iskola felsős tanulói számára a boldogságórákból, táncoltunk a hónap dalára. Elkészítettük a „Valóra vált álmok” tablónkat.
Jármi-Papos-Őr Általános Iskola
Az optimizmus gyakorlása
Az optimisták a problémákkal szembenéznek és nem adják fel.
Mit jelent az optimizmus? Milyen az optimista ember?
Mi az optimizmus ellentéte?
Optimizmus: Optimista az olyan ember, aki azt gondolja az emberekről, a világról, hogy az jó. Hisz abban, hogy a dolgok bármilyenek is legyenek, majd jóra fordulnak. Az optimizmus egy pozitív életszemlélete a világnak.
Pesszimizmus: A pesszimista ember abban hisz, hogy a dolgok alapvetően rosszak és rosszra fordulnak. A pesszimizmus negatív életszemlélete a világnak.
Meghatároztuk a fogalmakat. Szituációs játékkal dramatizáltuk A lakatlan sziget című történetet. A példázat és a saját tapasztat alapján a tanulók választottak maguknak tulajdonságot. Ez egy optimista osztály!
Egyházasgergei Napraforgó Óvoda
Megismertük Tódi Törpe történetét. A gyerekek mindennap kérték, hogy meséljük el a mesét.
Az óra menete:
1. A szomorú királykisasszony- mesefeldolgozás
2. Keresztrejtvény
3. Nevetésverseny
4. Önarckép (optimista, pesszimista)
A gyerekekkel közösen megtanultuk és énekeltük az optimizmus dalát. Ez jó ráhangolódást jelentett a témára. Értelmeztük a szót, majd derűsen, pozitív töltetű mondatokkal gyakoroltuk az optimizmust.
Mindezt a továbbiakban is beépítjük a mindennapjainkba.
Az órát a hónap dalának ( Világomban minden rendben van) közös éneklésével kezdtük. Ezt követően az optimizmus fogalmának meghatározására került sor kötetlen beszélgetés formájában. Elolvastuk a gyerekekkel A lakatlan sziget című történetet, majd szituációs játék keretében dramatizáltuk .
Megbeszéltük, hogy a világot láthatjuk optimistán és pesszimistán is. A legjobb út mindig az, ha optimistán bánunk az életünkben megjelenő problémákkal.
A gyerekek ezután pozitív megerősítő kártyáikat készítették el, melyre saját optimista gondolataikat írták. A kártyákat közös tablóra tűztük.
Az órát meditációval és a hónap dalának ismételt eléneklésével zártuk.
Szeged és Térsége Eötvös József Gimnázium , Általános Iskola Weöres Sándor Általános Iskola
Beszélgettünk az optimizmusról; tudják-e mi jelent. Kik az optimista emberek és kik a pesszimisták, mi jellemzi őket. Mesét hallgattunk és pozitívan gondolkodtunk, és elkészültek rajzaink is.