Az első boldogovis foglalkozàst tartottam. Így ötvöztem a hàlagyakorlatot,és az optimizmust.
Érdeklődve figyelték,majd a bemelegítő,relaxàló feladatok után,a tükör előtt,mondták el a tàrsaikról a jellemzőket!
Beszéltünk a hàlàról,a feladatok megoldásáról. Készítettünk szemüvegeket, feladatokat. Jutalom sem maradt el,illetve az ölelés.
Az optimizmus gyakorlása
Az optimizmus gyakorlása 1. osztályban, a 3-6 éveseknek szóló kézikönyv alapján.
Bagdi Bella: Pozitív gyerek vagyok c. dalával indítottuk októberi boldogságóránkat, majd kellemesen ellazultunk a „Meglengetem a karom, pedig nem akarom” relaxációval. Mivel 3.osztályos gyerekek még nem feltétlenül értik az optimista, pesszimista szavak jelentésének, így tisztáztuk azokat. Ezután megbeszéltük ki érzi magát optimistának, ki pesszimistának. Majd különböző helyzeteket értékeltünk optimista, illetve pesszimista szemszögből. Pl.: „Nem sikerült a matekdolgozatom”, vagy „A barátom nem jött este,pedig megígérte.” Kratív feladatként optimista szemüveget készítettük, amelyet a gyerekek kedvük szerint kidiszíthettek. Elmondtam a gyerkőcöknek, hogy ez egy varázsszemüveg, amelyet, ha felhúznak, meglátják a rossz dolgokban a jót. A gyerekek olyan eseteket meséltek el, amelyben valami rossz dolog történt velük. Feltették az optimista szemüveget, melynek segítségével „jóra fordították” azt, illetve „meglátták” a helyzet jó oldalát. Ezt meg is osztották társaikkal. Zárásként mindenki megfogalmazott egy optimista mondatot. Nagyon tanulságos óra volt.
Októberben az optimizmus témával foglalkoztunk. A gyerekekkel megbeszéltük, hogy milyen az mikor valaki optimista. Először elkészítettük az optimizmus jelképét, egy mosolygó arcot.
Utána lefeküdtünk a szőnyegre és meghallgattuk Bagdi Bella Pozitív gyerek vagyok című zenéjét.
Ezután megbeszéltük, hogy kinek mi az erőssége és mi az ami bánatot okoz neki és megoldást próbáltunk keresni rá. Utána elkészítettük az optimista szemüvegünket és megnéztük az udvaron milyen szépségeket látunk benne.
A végén mivel ilyen érdeklődőek voltak kaptak tőlem egy virágot, amit az udvaron el is helyeztünk. Ez a mi boldogság virágunk.
Az optimizmus gyakorlására optimista szemüvegeket gyártottunk. Jó és humoros dolgokat lestünk meg egy-egy kirándulás, séta során. Fényképezőt készítettünk melybe vicces, humoros képeket ragasztottunk. Az egyik vicces kép témáját az iskola falára is elkészítettük.
Örömmel vettünk részt iskolánk Vendel napi forgatagában. Ahol számos kihívás várt ránk.
Tanulmányi kirándulásunkon jó érzéssel töltött el minket a kincskeresés, a lovaskocsikázás, az általunk készített lángos elfogyasztása. A retro iskolában palatáblára írtunk és lúdtoll is került a kezünkbe. Az optimista szemüvegekkel jártuk végig az Ölelés Világnapján a lakótelepet. A szemüvegekkel táncoltuk és énekeltük végig a hónap dalát.
Gyakoroltuk az optimista ébredést. Otthon és az iskolában is. Az őszi szünet előtti utolsó napot pizsamában töltöttük. Egy felfújhatós vendégágyat vetettünk meg. Amikor csak tehettük belevetettük magunkat és pihentünk. Megbeszéltük ki az aki könnyen ébred és már a nap első pillanatától vidáman telnek pillanatai, s ki az, aki nehezen veti bele magát a napi rutinba. Javaslatokat adtunk egymásnak, mitől lehet ezeket a reggeli feszült pillanatokat elkerülni. Hogyan válhat optimistává napunk.
Eljátszottuk az Ez fantasztikus játékot is. Apró bosszúságainkban is próbáltuk megtalálni a jót. Megtanultuk a remény, optimizmus erősségmondókát, a kitartás erősségmondókát is.
Kitartásunk próbatételéhez labitintusból próbáltunk kijutni, magas tornyokat építettünk építőkockákból és papír dobozokból valamint farkasszemezést játszottunk. Egy –egy nehéz dolgozat előtt légzésrelaxációt végeztünk, közben lufit fújtunk. Rájöttünk, hogy a kitartással képesek vagyunk befejezni, azt, amit elkezdtünk, akkor is, ha az elején nehéznek tűnik. Azt is megbeszéltük, hogy a szorgalom és a türelem ebben nagyon segít.
Elmeséltük egymásnak egy-egy sikerünket, s azt is, hogy ehhez mi mindenre volt szükségünk.
A hónap végére mindenki teli tüdővel énekelte: pozitív, pozitív gyerek vagyok, bármikor bármire képes vagyok. S ezt gomolyan is gondoltuk.
A gyerekek választottak szemüveget és mindenki az ízlése szerint dekorálta. Megtanulták a varázsigét és a szemüveget használva elmondták a történetüket. A végén minden jóra fordult.
Októberben az optimizmus témával foglalkoztunk. Ez az alkalom különleges volt, mert a Mentálhigiénés világnappal kötöttük össze, ami az óvodai programunknak fő része, így minden csoportban ezen a napon megvalósultak a Boldogságóra foglalkozások.
Aznap reggel lágy zenével és gyertyafénnyel vártuk a szülőket és a gyerekeket. Majd távozásukkor meleg kávét/teát és motivációs üzeneteket kaptak.
A gyerekekkel a délelőtt folyamán Bagdi Bella zenéit hallgattuk és táncoltunk rá.
Majd tízórainál vicces szendvicseket készítettünk és az ünnepi asztalnál fogyasztották el.
A foglalkozást a relaxációs gyakorlattal kezdtük. Az almát szedj, ügyesedj… nevű gyakorlat jól átmozgatta a gyerekeket.
Majd meghallgattuk a Bagdi Bella: Pozitív gyerek vagyok c. dal, ami annyira tetszett a gyerekeknek, hogy összekapaszkodva hallgatták a dalt.
Közben megérkezett hozzánk Boldog Dóra is, akinek a gyerekek nagyon örültek. Eljátszottuk közösen a Szomorú és boldog játékot. Ezután elmeséltem nekik a Tódi törpe varázsszemüvege c. mesét. A mese után feltettem nekik pár kérdést és örömmel láttam, hogy megértették a mese mondanivalóját, és megint nagyon jó gondolataik voltak.
Eljátszottuk, hogy milyen az, ha feltesszük a varázsszemüveget, ez annyira tetszett nekik, hogy a nap folyamán maguktól is mondták, hogy most felveszik a varázsszemüveget. Ez jó módszer volt arra is, hogy egy-egy problémahelyzetet másképp oldjunk meg (dacos reakciónál, szomorúság miatt síró gyermeknél, empatikus hozzáállás segítésénél).
Ezután közösen elkészítettük a Boldogság- virágunkat, amikre ráírtam a gyerekek által mondott mondatokat (” Akkor vagyok boldog, ha közösen főzünk, sütünk anyával”, Akkor vagyok boldog, ha együtt játszunk a szüleimmel.”).
A gyerekekkel pedig megbeszéltük a végén, hogy tanítsák meg a szüleiknek a varázsszemüveg használatát.
Sziasztok!
Ezt a hónapot az optimizmus és a kitartás jegyében töltöttük. Igyekeztünk minden órából szánni időt gyakorlatra, kisfilmre, beszámolóra. Az optimista bemelegítés után nagyon jól váltogatták a szerepeket, hogy épp ki az optimista/pesszimista. Jól szórakoztunk az életszerű „beszélgetéseken”. Néha megleptek, hogy akár egy halál esetre is tudtak pozitív reakciót adni. Megnéztük a hónap filmjét és utána vetítettem nekik Amyről videókat, ahogyan a dancing with the stars-ban szerepel. A következő órákra ők hoztak hasonló példákat különböző paralimpinokokról. Nagy büszkeséggel töltött el ez!
Szeretettel használtuk az erősség mentor kártyákat.
Főként a „mi folyik itt?” tetszett nekik, de az erősségpantomim is okozott vidám pillanatokat.
Egyik alkalommal pedig megpróbáltuk az óra anyagát (épp angol keringőt táncoltunk) is optimistán illetve pesszimistán előadni.
Nagy izgalommal várjuk az új tankönyvet! Egy új csoda kerül a kezünkbe jövő hónapban 🫶
A gyerekeknek egy körbeszélgetés alkalmával elmeséltem Az optimista kisbéka c. mesét, majd ennek kapcsán megbeszéltük mit jelenthet a szó, hogy optimizmus, majd arra próbáltunk rájönni konkrét példákon keresztül, hogy az ő életükben mi az amit pozítvabban lehet időnként szemlélni. ezután elkészítettük varázsszemüvegünket, majd végigsétáltunk a falu főutcáján és igyelztünk meglátni mindenben a szépet és a pozitívat. Az optimista köszönés a következő lett: „Az élet csupa szépség és mi vidám óvodások vagyunk.” Amikor visszajöttünk a sétáról közösen megbeszéltük milyen apró csodákat fedeztünk fel a szemüvegünkön keresztül és meghallgattuk a témához kapcsolódó „Pozitív gyerek vagyok” c. Bagdi Bella dalt.
Októberben a 9.A. osztállyal a hónap témáját, az optimizmust dolgoztuk fel, a kitartás erősségével együtt. Az órát beszélgetéssel indítottuk: miért fontos az optimizmus, mi a különbség a túlzott és a túl kevés optimizmus között. Hogyan kapcsolódik az optimizmushoz a kitartás? Miért fontos erősség a kitartás? A tanulók megfogalmazták, hogy a nehézségek leküzdésében, és a konfliktusok kezelésében is sokat jelent az optimista hozzáállás. A nagyobb céljaik eléréshez nem csak optimizmusra van szükségük, hanem kitartásra is, hiszen rengeteg nehézség, buktató van azon az úton, amin haladnak. Példaként hozták fel a szakma megszerzését, a kapcsolatok fenntartását, a közösségek fennmaradását, ahol elengedhetetlen az optimista és kitartó hozzáállás.
Az órán megnéztük a kitartásról szóló kisfilmet, valamint mindenki elkészítette saját optimista szemüvegét.