A hónap témáját meditációs gyakorlatokkal dolgoztuk fel. Próbáltunk rá koncentrálni mi tesz bennünket boldoggá. Feldolgoztuk A szomorú királykisasszony című mesét is, amit el is játszottunk a gyerekekkel. 🙂 Nagyon élvezték. Aztán elkészítettük a „tükörképünket”, melyen azt kértem a gyerekektől, hogy sugározzon róluk, hogy mennyire boldogok. Kértem tőlük, hogy ha rossz a kedvük mindig nézzenek rá a plakátra, amit készítettünk és kitettük a termünk falára. 🙂
Az optimizmus gyakorlása
Sugovica Sportiskolai Általános Iskola Kiscsávolyi telephelye
Optimista pólót készített az 5.d osztály
A gyerekeknek és felnőtteknek a jelenlegi helyzetben nem mindig könnyű megtalálniuk a pozitívumokat. Nagyon sokszor szomorkodtak az eső miatt is a gyerekek. Igyekeztünk ebben is megtalálni a csodát. A pocsolyát színesebbé varázsoltuk és a gumicsizma tökéletes egy szürke, esős napon is, hogy tudjunk játszani a szabadban.
Az optimista gondolkozás „elültetését” kis virágmagok elültetésével szemléltettük. Minden gyermek hozott virágmagot, a saját kis optimista magocskáját, amit egy hatalmas kaspóba elültettünk. Reméljük előbújnak majd a magocskából a növények tavasszal.
A bemelegítő feladatban mindenkinek el kellett mondania magáról egy pozitív tulajdonságot és mutatni hozzá egy mozdulatot, majd a mellette lévőnek meg kellett ismételnie és hozzátennie a sajátját míg a kör be nem zárul. A optimizmus gyakorlására egy nyitott színházat terveztünk, amelyben először egy pesszimista hozzáállást kellett eljátszani az adott témához, majd megállítva a történetet ki kellett javítani optimistára minden rossz gondolatot. A gyerekeknek nehéz volt olyan szavakat használni, ami csak pozitív, hiszen a mindennapi életben sajnos megszokták, hogy sok mindenhez negatívan állnak hozzá. Felnyitottuk a szemüket hogyan is lehet pozitívabban gondolkozni és nyilatkozni.
A gyerekek nagyon szeretik a drámajátékot, mindig kihívást jelent nekik megoldani egy-egy feladatot. Most az volt a feladatuk, hogy játszanak el egy olyan történetet, ami pesszimistán indult, de megoldották a problémát és a végén optimista lett a történet. Ismét énekelve, táncolva és pantomimmel kellett eljátszani a csapatoknak a történeteket. Az első csapat megjelenített egy olyan történetet, ahol egy fiú bajba kerül, de nem foglalkoznak vele, csak néhány gyereknek jut eszébe odamenni és segíteni. A második történetben nem tanultak az egyik órára, és mindenki egyest kapott, de utána kaptak lehetőséget javításra és meg lett az ötös, a harmadik csapat egy kiközösítést jelenített meg, amit végül sikerül rendezni. Mindenki nagyon ügyes volt, fontos volt a csapatmunka, amit kitűnően megoldottak.
Ki neveti el magát? játékkal grimaszolva csalták el egymás csapatából az embereket a kis elsősök is 🙂 Majd pesszimista mondatokat kellett átváltoztatniuk optimista mondatokká. Rájöttek, hogy milyen sűrűn használnak olyan mondatokat, amivel lemondanak valamiről inkább, minthogy tegyenek érte valamit. A pedagógus társam olyan pesszimista volt „gyerekként”, hogy oda is mentek hozzá megölelni, amikor azt mondta, hogy vele senki sem focizik 🙂
Az optimizmus hónapját csupa mosollyal kezdtük. Az első feladat az volt, hogy grimaszokkal kellett egymást megnevettetni és elcsalni egymás csapatától. Voltak igen komoly arcúak, akiket nem lehetett megnevettetni 🙂
Megbeszéltük mennyire fontos pozitív gyereknek lenni, ezért ezt elmondtuk sok fajta stílusban. Az órát lezárva énekeltünk, zenéltünk majd meditáltunk.
Szikszai György Református Óvoda és Általános Iskola Örömsziget Óvodája
Az októberi hónap témája az optimizmus volt. Az első héten felelevenítettük ” Tódi törpe varázsszemüvegének” történetét, amely több gyermekre is, a ráismerés örömével hatott. A mese végén a kicsik kérték, hogy lehet -e varázs-szemüvegeket készíteni, amelyre természetesen lehetőséget biztosítottam. A vizuális tevékenység közben meghallgattuk Bagdi Bella: Pozitív gyerek vagyok című dalát, amire néhány kislány vidáman táncolgatott.
A második héten a Petőfi -parkba sétáltunk el, ahol a természet kincseit gyűjtögettük, miközben rácsodálkozhattunk az őszi természet sokszínűségére, mely minden gyermek számára esztétikai élményt biztosított. Így amellett, hogy ismereteiket bővítettük a közvetlen tapasztalatszerzéssel, a szép iránti érzéküket is fejlesztettük.
A harmadik héten a Maros-partra tettünk kirándulást,ahol a part menti kiserdőben, igyekeztünk felfedezni Tódi törpe lakhelyét. Sajnos azt nem találtuk meg, de az erdő őszi varázsa, a madarak éneke, az avarban elbújt bogarak felfedezése, és a Lombkorona-sétány 20 méteres magasságban tett sétája, elvarázsolta a gyerekeket. A szabad, nagy térben végzett futó- és fogójátékok, bizalomjátékok és a különböző kincsek gyűjtése, tovább fokozta a természettel való pozitív kötődésüket, erősítette a közösséghez tartozásukat.
Az utolsó héten a Halloween-t ünnepeltük , ahol tököt faragtunk, szellemekkel díszítettük a csoportszobát, rémisztő jelmezekbe bújtunk, játékos feladatokat végeztünk, táncoltunk, és a halottak napjához kapcsolódóan, ebben a szomorkás időszakban is megtaláltuk a pozitív, optimista lehetőségeket.