Az óra elején egy naptárat hoztam a gyerekeknek, amely optimizmusra biztató mondatot, motivációt tartalmazott. Ezt a mondatot választottuk a hónap jelmondatának. Megbeszéltük, hogy mit jelent az optimizmus. Saját életünkből vett példákkal is szemléltettük. Meghallgattuk a hónap dalát. Maros Krisztina: Milyen színű a boldogság? című csendes könyvének segítségével csodálkoztunk rá a boldogság ízére, színeire, illatára. Megmutattam optimista esernyőmet, amely szomorú, esős őszi napokon is felvidít mindenkit. Velünk is ez történt! Mindezekből inspirációt kaptak a nebulók, hogy elkészítsék saját optimista esernyőiket. Az esernyőkre optimista jeleket, képeket pingáltak a gyerekek. Színes, vidám lett tőlük a hónapunk!
Az optimizmus gyakorlása
Második hónap témája: Az optimizmus gyakorlása. Ezt a fogalmat egy kicsit nehéz volt a gyerekekkel érzékeltetni.
A téma feldolgozását “A pozitív gyerek vagyok” kezdetű dal meghallgatásával kezdtük. A dalt a hónap folyamán többször is hallgattuk, különböző mozgásformákkal, mozdulatsorokkal kísérve.
A választható feladatok közül az „Optimista esernyőt” készítettük el. A tevékenység közben énekeltünk (Esik az eső…), verset mondtunk (Most az utca…), mondókáztunk (Csepp, csepp, csepereg…). Majd eljátszottuk a „Trópusi eső” játékot. Ez nagyon tetszett a gyerekeknek, ezért többször is kérték a hónap során. Az esernyős célbadobás mindenki számára nagy élmény volt. A téma lezárását a “Repül a madár, szárnyalva száll, mert szabad madár” relaxációs gyakorlattal fejeztük be.
A mai rohanó világunkban is nagy szüksége van a gyerekeknek a pozitív visszajelzésre. az önbizalom erősítésére. Ez a foglalkozás rávilágított arra is, hogy igénylik is a tanulók ezt a fajta odafigyelést, megerősítést. Így alakíthatják szemléletmódjukat is optimistábbá.
Ebben a hónapban az optimista szemlélet kialakítását erősítettük a gyerekekben. Megbeszéltük, mi is az az optimizmus, hogy nem a problémákat, a nehéz helyzeteket kell tagadni, hanem arra törekedni, hogy a legjobbat hozzuk ki belőle. Az optimizmus gyakorlása közben, sokat visszacsatoltunk a hálához is, sok közös vonást találtunk, hiszen a lényeg, meglássuk, meglássák a helyzetek, dolgok jó oldalát.
„ A boldogság kulcsa: engedni, hogy minden helyzet az legyen, ami, ahelyett, amiről azt gondoljuk hogy lenni kellene.” ( Hale)Nagy felelősségünk nekünk pedagógusoknak, hogy az iskolába bekerülő kisgyermek találkozzon az optimizmus lényegével, és cselekvőképesség érzésével. Célunk volt ebben a hónapban megtanítani a „gyermekeiknek” a rugalmas és valóságon alapuló optimizmus készségét .
A téma bevezetéséhez eső felhőt készítettünk. A felhő is mosolygott, és megbeszéltük az esőt sem szeretik az emberek, pedig lehetne „táncolni” is közben. Aztán beszélgető körben beszélgettünk arról, őket ki tudja jobb kedvre deríteni és hogyan.
Ebben a hónapban a napjainkat a kis hangulat polippal kezdtük, ki hogyan érkezett aznap. Boldogan esetleg szomorúan.
Óvodáskorban és még kisiskolás korban is, az a cél, hogy a gyerekek tartsanak ki, a kihívások során és győzzék le az akadályokat. Ezt a kis „Mézengúzok” megtették, legyőzték az akadályokat és közben félelmeiket is, egy testnevelésórán házi grundbirkózó bajnokságot rendeztünk. Meg küzdöttek egymással és volt olyan kis tanuló aki saját magával is.
Rajzban is megjelenítettük az optimizmust. Egy szomorú eseményt kellett átváltoztatni pozitívvá. Gyönyörű rajzok születtek. Így nemcsak szóban vizuálisan is látták a különbséget a gyerekek.
Feltettük a HAPPY varázsszemüveget és átkereteztük a történeteket. Beláttuk közösen, sokszor csak azon múlnak a dolgok, milyen szemüvegen keresztül nézzünk rájuk.
Pozitív, pozitív gyerek vagyok, bármikor, bármire képes vagyok: hangzott osztálytermükben egész hónapban. Megkapta mindenki a névre szóló szívecskéjét, hiszen JOBB VELÜK A VILÁG!
Szent Gellért Katolikus Általános Iskola és Gimnázium
A gyerekek a segédanyag felhasználásával elkészítették optimista esernyőjüket.
Ez a témabevezetés is Bagdi Bella relaxációs gyakorlatával kezdődött. „Fújó szélként” minden sérelmünket, rossz érzésünket kiadtuk magunkból. Elmélyültünk az érzelmek kifejezésében. Örömteli pillanatok születtek egy-egy szomorú arckifejezés vidámmá varázsalásakor. Elénekeltük közösen Bagdi Bella: Pozitív gyerek vagyok című dalát, mely szemmel láthatóan hozzájárult a gyermekek önbizalmának növeléséhez. Elkészítettük a mesében szereplő egyéni varász szemüvegeinket, melyen keresztül bármi lehetséges,bármi láthatóvá vált számukra. Rengetek sikerélményben részesülhettek.
Érsekcsanádi Napköziotthonos Óvoda
Süni csoport
Az első foglalkozáson a relaxációs gyakorlat (Hervad már a virágom, éled már a virágom) után beszélgettünk arról, mitől élednek fel a virágok. Éppen esős idő volt, rögtön a saját esőbotunk körbeadásával folytattuk a játékot (tavaly készítettük, közösen festettük rizzsel töltöttük) próbálgattuk a hangját: ha gyorsan fordítjuk át, „nagy eső, zuhé”, ha lassan fordítjuk lágy, csendes eső hangot ad. A következő feladat a mozdulatok körbeadása volt, a „Trópusi eső” hangját utánoztuk. Ez egy kicsit nehézkesen ment, mert a kiscsoportosok is velünk játszottak, de a második körben már jobban értették a játék lényegét. A végén a kisütő napocskát jelképeztük nagy, széles mozdulattal, és mosollyal.
A beszélgetős körben találgattuk, mit jelenthet az a szó, hogy „optimizmus”. Rövid magyarázat után elmesélhették, történt-e már valami rossz, félelmetes, kellemetlen dolog, ami aztán jóra fordult, vagy már nem is olyan félelmetes, rossz, ahogy visszatekintünk rá.
Nagyon találónak érzem az „Optimista esernyő” feladatban megfogalmazott mondatot: „ Az optimizmus olyan, mint egy esernyő. Megvéd bennünket a szomorú, aggódó gondolatoktól.”
Ennek segítségével a gyerekek is könnyebben megértették az optimizmus lényegét.
Elkészítették optimista esernyőjüket – újjal pettyezték, közben Bagdi Bella Pozitív gyerek vagyok című dala szólt..
A következő foglalkozáson visszatértünk az esernyő témához. A fejük fölött összekulcsolt kezük volt az esernyő, kék karikák a csoportban szétszórva a pocsolyák. Amíg a zene szólt – Alma együttes Zivatar lány – sétálhattak, táncolhattak, ugrándozhattak a pocsolyák körül, amikor a zene elhallgatott, beleugrottak a karikába/pocsolyába.
Sétáink során sok szép falevelet, ágacskát, termést gyűjtöttünk, ezeket használtuk fel az Átváltoztatás c. feladathoz. De készítettünk „képeket, mandalákat” terményekből is, melyeket a gyerekek morzsoltak, fejtegettek. Közben arról beszélgettünk, hogy az optimizmus is átváltoztatja a szomorú, szorongó gondolatainkat.
Kópé Klub
A nagycsoportosokkal a relaxációs gyakorlat után ellentétpárokat kerestünk. Ezután elmondhatták, milyen kellemetlen, feszültséget, félelmet okozó dolog történt velük, amiben mégis volt valami jó, vagy jóra fordult. De azt is elmondhatták, ha nem volt jó kicsengése a történetnek, hogyan lehetett volna megnyugtató a vége.
Nekik is idéztem az „Optimista esernyő” feladatban megfogalmazott mondatot: „ Az optimizmus olyan, mint egy esernyő. Megvéd bennünket a szomorú, aggódó gondolatoktól.”
Velük is eljátszottuk a pocsolyás játékot (lsd. Süni csoport), majd kiszínezhették saját optimista esernyőjüket, miközben Bagdi Bella Pozitív gyerek vagyok c. dala szólt.