Az őszről beszélgettünk, a természet adta kincsekről: készítettünk szőlőt dugónyomdával; almafát almalenyomatokkal, ujjnyomatokkal; morzsoltunk kukoricát, készítettünk csuhébabát; játszottunk autókkal közlekedést; katicabogár ujjbábbal énekeltünk…

Az optimizmus hónapja a csoportomban
Az első hónap sikerén felbuzdulva örömmel vágtam bele az optimizmus hónapjába. A szomszéd csoportból kölcsön kértem a már ott használt Pozitíviti játékot. A gyerekek örömmel fogadták, szívesen játszanak vele. Nekem is nagyon sok jó élményt nyújtott a használata. Tervezem idén a játék beszerzését. A „pozitív gyerek vagyok” című dalt a korábbiakhoz hasonlóan jól fogadták a gyerekek. Szívesen táncoltak rá, többször kérték az ismétlését. A mese elmondása közben a kolléganőm kivágta az előző délután megtervezett varázs szemüvegeket, amelyeket a hét folyamán el is készítettünk a gyerekekkel. A „Szomorú Szilárd” és a „Boldog Blanka” (mi így neveztük el) síkbábokat a csoportban készítettem el. Annyira megtetszett a gyerekeknek, hogy majdnem mindenki csinált belőle magának egyet-egyet és természetesen kérték, hogy hadd vihessék haza. Az elkészült alkotásokkal kis csoportokban önállóan báboztak, nagyon jó történeteket találtak ki, engem is meghívtak „bábelőadásukra”. Ennek a tevékenységnek a hatása a hónap során szinte minden alkotómunkájukban megjelent. Bármilyen rajzot is készítettek a mosolygós és/vagy szomorú arc elmaradhatatlanul rajta volt. Úgy érzem a programnak már most is sok előnyös hatása van. A csoportban kevesebb lett a panaszkodás. A gyerekek szívesebben jönnek az óvodába. Jobban meg tudják fogalmazni egyéni kívánságaikat. Sokkal türelmesebbek egymással. Észreveszik és megerősítik egymásban és önmagukban is az erősségeiket. Észrevételeiket, tapasztalataikat képesek szavakkal is kifejezni, ami az én pedagógiai munkámat is nagyban megkönnyíti. A hálafából megalkottuk a pozitív tulajdonságok fáját. Egyelőre hat pozitív tulajdonságra fókuszáltunk úm.: 1. „Szépen énekelek!”;2. „Tudok egyedül öltözni!”; 3. „Sok mesét ismerek!”; 4. „Szépen rajzolok!”,5.” Ügyes napos vagyok!”; 6. „Mindig elpakolok magam után!”. A fára a gyerekek miniatűr jeleit raktuk fel közösen. Örömmel láttam, hogy nagyon szívesen értékelték egymás jó tulajdonságait. Sok gyereknek nem volt kellő önbizalma, de nagyon jól motiválták, buzdították egymást. Ebben a hónapban sok szülőtől is kaptam rengeteg pozitív visszajelzést. Egyre többen mondják, hogy a gyerekek alig várják, hogy jöhessenek reggelente az óvodába. Visszatérve a szemüvegre. Az elmúlt hónap elején sokat esett az eső. Amire minden gyerek szemüvege elkészült, addigra pedig kisütött a nap. Ezt a gyerekek többsége a csoportunkban a varázsszemüveg hatásának tulajdonította. A foglalkozás végére tervezett „Tükördal” is nagyon tetszett a gyerekeknek. Hónap végére sikerült a második lépcsőfokot is „megmásznunk” Az optimizmus jele is felkerült a Boldogságvárunk megfelelő helyére.

Boldogság óránkat relaxációval kezdtük, majd Bagdi Bella Pozitív gyerek vagyok c. dalára táncoltak önfeledten a gyerekek. A tánc végén két csoportot alakítottunk és örömmel játszották a Szomorú Szilárd és Boldog Blanka játékot a gyerekek, amelyet sok-sok nevetés és vidámság kísért. A mesegyertya meggyújtása után elmeséltem a Tódi törpe varázsszemüvege c. mesét. Majd mindenki a saját varázsgömbjébe rajzolta azt, amire vágyik. Az óvoda udvarán előzőleg gyönyörű őszi faleveleket gyűjtöttünk, ezeket adták oda a gyerekek egymásnak néhány kedves szó kíséretében. Egy igazán vidám és optimista délelőttöt zártunk.

Ebben a hónapban, a boldogságóra témájában, a sólyom elkészítését valósítottuk meg a csoportommal. A gyerekek már egész kicsi koruktól kezdve nagyon szeretik, ha a kézlenyomatukból, vagy a körberajzolt és kivágott tenyérformájukkal alkotunk valamit. A madár testrészeinek összeragasztása közben beszélgettünk arról, hogy milyen jóság van bennük. Kapóra jött, hogy az elmúlt napokban, többen mesélték, hogy miket szoktak otthon rosszalkodni, és ezért milyen büntit kapnak. Sajnos nagyon kevés jó tulajdonság, jó tett jutott eszükbe saját magukkal kapcsolatban. Persze én segítettem. Rengeteg jó tulajdonságot, jó cselekedetet tudtam nekik felsorolni; ezeket később vissza is kérdeztem. Ekkor már látszott a boldogság, a büszkeség az arcocskájukon, a mosolyukban. A „varázssolyom” segített.

A foglalkozás vázlata:
1- Relaxáció-nyújtózkodás(Prof.Dr. Bagdy Emőke)
2-Mese:Szamaras mese a kitartásról
Forrás: https://lelkielet.co.hu/tanulsagos/2016/05/24/szamaras-tortenet-a-kitartasrol.html
ismeretlen szerző, Fotó:pexels.com
3-Beszélgetőkör: Hogyan érezte magát a szamár!
Mit érzünk, ha nem valósul meg valami, vagy nem tehetünk meg valamit, ha bajban vagyunk. (szomorúság, düh,…)
Hogy érezte magát a szamár, amikor kimászott?
Mit érzünk, ha sikerül megvalósítani kitartással , azt amiről azt gondoltuk nem lehet.(öröm, büszkeség,…)
Érzelmeket kifejező képek elhelyezése a teremben a beszélgetés közben.
4-Párosítás mozgásos helyválasztó játékkal utánzó mozgással menj (szökdelés, mászás,…), ahhoz a képhez , amit érzel,
ha örülsz, szomorú vagy,…nem sikerül megépíteni a tornyot, sikerült egyedül felvenni a zoknit,…
5-A csoportunknak olyan tevékenységet választottunk, amit nehezen vagy nem tudunk megoldani, de optimistán, arra törekszünk, hogy kitartással megfogjuk csinálni
-A nadrágomat a száránál fogva húzom le, hogy ne forduljon ki
-Felhúzom a cipzárt
Az öltözőben táblát helyezünk el, ahol jelezzük kinek sikerült már elérni.
6-Üzenet a beteg csoporttársunknak, akinek kitartóan kell az orvosi utasításokat betartani gyógyulása érdekében.
Szív alakú plakátunkra kiszínezett Optimista Manót ragasztottak a gyerekek, aki optimista szemüvegen át látja a világot.
Bátorító üzeneteiket az óvó néni felírta a plakátra, hogy szülei felolvashassák.
Közben a háttárben a Pozitív gyerek vagyok, Világomban minden rendben van dalok szóltak Bagdi Bella CD-jéről

Az őszi szünet idején lecsökkent a csoportunk létszáma. Úgy döntöttem, hogy néhány gyerekkel is megvalósítom a megtervezett foglalkozást. Elsőként relaxációs gyakorlatokat végeztettem. Aztán „smiley” arcokkal játszottunk, az egyik szomorú, a másik örömteli volt. Kiszínezték a mosolygós arcot és végül táncolhattak „Bagdi Bella: Boldog vagyok” kezdetű dalára.

Boldogság óránkat relaxálással kezdtük, szívtuk a friss levegőt, majd lassan fújtuk ki a levegőt és minden olyat kiengedtünk ami bánt, ami miatt szomorúak vagyunk. Világomban minden rendben van című CD- ről a Pozitív gyerek vagyok c. zenét hallgattuk. Nagy örömmel gyújtöttük az őszi leveleket, élveztük a jó időt. Egy egy falevélnél megbeszéltük, hogy ki volt az aki megnevettette a többieket. Sok vidám természetű gyermek is van a csoportban, aki a mosolyával, tekintetével, kedvességével is felvidítja, megnevetteti a többieket.A Tódi törpe varázsszemüvege c. mesét ismét elmondtam.Közösen mondogattuk a Tódi Törpe Szebben látó mondókáját.