Beszélgettünk arról, hogy mit jelent az a szó, hogy optimizmus.
Az optimizmus gyakorlása témán belül az Optimista Gyaloglók feladatot választottuk.
Balatonfüreden tanulnak a gyerekek. Ez a város minden évszakban gyönyörű. Könnyű volt olyan dolgot észrevenni, meglátni, mely jó érzéssel tölt el bennünket.
Az optimizmus gyakorlása
A Boldogságóra program 2. hónapjának témája az optimizmus gyakorlása. A gyerekek már nagyon várták, hogy Boldog Dóra ismét hozzon nekik valami játékot, mesét, zenét. A múlt heti témánk kapcsán színekkel, anyagokkal foglalkoztunk és akkor merült fel bennünk, hogy Dóra számára készítsünk egy ülőalkalmatosságot. Filc anyagból mindenki kiválasztotta az ő kedvenc színét, majd kis négyzeteket vágtunk, összeragasztottuk és végül kis hintát alkottunk belőle. A mesét már ebben csücsülve indította el Dóra.
Szomorú Szilárd és Boldog Dóra játékánál érdekes volt látni, ahogy egymást is figyelik a gyerekek, utánozzák egymás gesztusait. A játék után hallgattuk meg Bagdi Bella: Pozitív gyerek vagyok című dalát, nem is egyszer, mert olyan nagy vidámság kerekedett, hogy a legtöbben táncra perdültek. Az is kiderült, hogy két ovisunknál otthon is hallgatják Bagdi Bella dalait.
Az optimizmus szót nem ismerték a gyerekek. Több „esetet” felsorolva értették meg a lényegét, majd már ők is tudtak az életükből példát mondani. Az optimista szemüveg nagy sikert aratott. Elkészítésénél több formát kínáltunk fel, és a színes kartonokból is mindenki maga választott. Vágás után filccel kedvükre díszíthették.
Maga az optimizmus szó magyarázata kissé nehézkes első évfolyamon, de sikerrel vettem az akadályt. Célom az volt, hogy a gyermekek egy bizonyos dolgot, helyzetet, szituációt hogyan tudják más szemszögből nézni, mint azok, akik pesszimistán gondolkodnak. Ahhoz próbáltam segítségek nyújtani, hogy pozitívan tudják kezelni a problémákat, kialakítsak bennük egy olyan gondolkodásmódot, hogy a nehéz helyzeteket is próbálják a saját jóllétük érdekében a javukra fordítsák.
Az órára készítettem egy ppt bemutatót, mely alapján színes képek segítségével magyaráztam el nekik, hogy mi az optimizmus és a pesszimizmus. Mikor tisztában lettek a két fogalommal egy szituációs játékkal folytattuk, amely ppt megtalálható a ppt-ben. A mindennapi életből válogattam helyzeteket és megbeszéltük, hogy mit tesz az optimista és a pesszimista. Például: Lekésed a buszt…A tanulóknak nagyon jó ötleteik voltak, íme néhány példa:
– Pesszimista: sír, dühös, mérges, földhöz vágja magát, káromkodik
– Optimista: Leül egy padra és élvezi a napsütést, megvárja a következő buszt, pihen, iszik egy kávét, üdítőt, szétnéz a környéken…
Az óra folytatásaként felolvastam nekik Tódi törpe varázsszemüvege című mesét, amelyet tátott szájjal hallgattak végig. Átbeszéltük a történetet, szinte beleélték magukat az elhangzottakba.
Ezután tartottunk egy kis szünetet, mert szép napos idő volt és ki akartuk használni a napsütést, hiszen ezért is hálásak lehetünk. A feladat az volt, hogy ha vége a szünetnek, akkor mindenki menjen be a mosdóba és a legboldogabb mosolyával nézze meg magát a tükörben. Majd a Munkafüzet 11. oldalán található feladat alapján készített feladatlap alapján le kellett rajzolniuk, ahogyan a tükörben az imént látták magukat. Az alkotómunka közben többször meghallgattuk Bagdi Bella: Pozitív gyermek vagyok, ami olyan fülbemászó, hogy a gyerekek alkotás közben dúdolgatták. Mivel az őszi szünetre készültünk a gyerekek az óra zárásaként megkapták „Tódi törpe varázsszemüvegét’’, amit otthon kedvükre ki tudnak színezni, nem is hittem volna, hogy ekkora örömöt fogok okozni nekik, ezzel a kis papírszemüveggel. Kértem őket, hogy ha valami akadályba ütköznek vegyék fel és gondoljanak a mai órán „ tanultakra”.
A mosolygós rajzok ki fognak kerülni a Boldogságfalunkra és, ha valakit szomorúnak látok, odavezetem, hogy nézze meg a vidám önmagát. Mi így csináltunk „citromból limonádét” a Rózsahegyi Kálmán Általános Iskola 1.b osztályában.
Mészárosné Braun Szilvia
Maga az optimizmus szó magyarázata kissé nehézkes első évfolyamon, de sikerrel vettem az akadályt. Célom az volt, hogy a gyermekek egy bizonyos dolgot, helyzetet, szituációt hogyan tudják más szemszögből nézni, mint azok, akik pesszimistán gondolkodnak. Ahhoz próbáltam segítségek nyújtani, hogy pozitívan tudják kezelni a problémákat, kialakítsak bennük egy olyan gondolkodásmódot, hogy a nehéz helyzeteket is próbálják a saját jóllétük érdekében a javukra fordítsák.
Az órára készítettem egy ppt bemutatót, mely alapján színes képek segítségével magyaráztam el nekik, hogy mi az optimizmus és a pesszimizmus. Mikor tisztában lettek a két fogalommal egy szituációs játékkal folytattuk, amely ppt megtalálható a ppt-ben. A mindennapi életből válogattam helyzeteket és megbeszéltük, hogy mit tesz az optimista és a pesszimista. Például: Lekésed a buszt…A tanulóknak nagyon jó ötleteik voltak, íme néhány példa:
– Pesszimista: sír, dühös, mérges, földhöz vágja magát, káromkodik
– Optimista: Leül egy padra és élvezi a napsütést, megvárja a következő buszt, pihen, iszik egy kávét, üdítőt, szétnéz a környéken…
Az óra folytatásaként felolvastam nekik Tódi törpe varázsszemüvege című mesét, amelyet tátott szájjal hallgattak végig. Átbeszéltük a történetet, szinte beleélték magukat az elhangzottakba.
Ezután tartottunk egy kis szünetet, mert szép napos idő volt és ki akartuk használni a napsütést, hiszen ezért is hálásak lehetünk. A feladat az volt, hogy ha vége a szünetnek, akkor mindenki menjen be a mosdóba és a legboldogabb mosolyával nézze meg magát a tükörben. Majd a Munkafüzet 11. oldalán található feladat alapján készített feladatlap alapján le kellett rajzolniuk, ahogyan a tükörben az imént látták magukat. Az alkotómunka közben többször meghallgattuk Bagdi Bella: Pozitív gyermek vagyok, ami olyan fülbemászó, hogy a gyerekek alkotás közben dúdolgatták. Mivel az őszi szünetre készültünk a gyerekek az óra zárásaként megkapták „Tódi törpe varázsszemüvegét’’, amit otthon kedvükre ki tudnak színezni, nem is hittem volna, hogy ekkora örömöt fogok okozni nekik, ezzel a kis papírszemüveggel. Kértem őket, hogy ha valami akadályba ütköznek vegyék fel és gondoljanak a mai órán „ tanultakra”.
A mosolygós rajzok ki fognak kerülni a Boldogságfalunkra és, ha valakit szomorúnak látok, odavezetem, hogy nézze meg a vidám önmagát. Mi így csináltunk „citromból limonádét” a Rózsahegyi Kálmán Általános Iskola 1.b osztályában.
Mészárosné Braun Szilvia
Maga az optimizmus szó magyarázata kissé nehézkes első évfolyamon, de sikerrel vettem az akadályt. Célom az volt, hogy a gyermekek egy bizonyos dolgot, helyzetet, szituációt hogyan tudják más szemszögből nézni, mint azok, akik pesszimistán gondolkodnak. Ahhoz próbáltam segítségek nyújtani, hogy pozitívan tudják kezelni a problémákat, kialakítsak bennük egy olyan gondolkodásmódot, hogy a nehéz helyzeteket is próbálják a saját jóllétük érdekében a javukra fordítsák.
Az órára készítettem egy ppt bemutatót, mely alapján színes képek segítségével magyaráztam el nekik, hogy mi az optimizmus és a pesszimizmus. Mikor tisztában lettek a két fogalommal egy szituációs játékkal folytattuk, amely ppt megtalálható a ppt-ben. A mindennapi életből válogattam helyzeteket és megbeszéltük, hogy mit tesz az optimista és a pesszimista. Például: Lekésed a buszt…A tanulóknak nagyon jó ötleteik voltak, íme néhány példa:
– Pesszimista: sír, dühös, mérges, földhöz vágja magát, káromkodik
– Optimista: Leül egy padra és élvezi a napsütést, megvárja a következő buszt, pihen, iszik egy kávét, üdítőt, szétnéz a környéken…
Az óra folytatásaként felolvastam nekik Tódi törpe varázsszemüvege című mesét, amelyet tátott szájjal hallgattak végig. Átbeszéltük a történetet, szinte beleélték magukat az elhangzottakba.
Ezután tartottunk egy kis szünetet, mert szép napos idő volt és ki akartuk használni a napsütést, hiszen ezért is hálásak lehetünk. A feladat az volt, hogy ha vége a szünetnek, akkor mindenki menjen be a mosdóba és a legboldogabb mosolyával nézze meg magát a tükörben. Majd a Munkafüzet 11. oldalán található feladat alapján készített feladatlap alapján le kellett rajzolniuk, ahogyan a tükörben az imént látták magukat. Az alkotómunka közben többször meghallgattuk Bagdi Bella: Pozitív gyermek vagyok, ami olyan fülbemászó, hogy a gyerekek alkotás közben dúdolgatták. Mivel az őszi szünetre készültünk a gyerekek az óra zárásaként megkapták „Tódi törpe varázsszemüvegét’’, amit otthon kedvükre ki tudnak színezni, nem is hittem volna, hogy ekkora örömöt fogok okozni nekik, ezzel a kis papírszemüveggel. Kértem őket, hogy ha valami akadályba ütköznek vegyék fel és gondoljanak a mai órán „ tanultakra”.
A mosolygós rajzok ki fognak kerülni a Boldogságfalunkra és, ha valakit szomorúnak látok, odavezetem, hogy nézze meg a vidám önmagát. Mi így csináltunk „citromból limonádét” a Rózsahegyi Kálmán Általános Iskola 1.b osztályában.
Mészárosné Braun Szilvia
Nagykárolyi 1-es számú Napköziotthkon / Grădinița cu Program Prelungit nr. 1 Carei
A gyerekekkel kiszíneztük az általuk választott optimista szemüveget, majd ezt a szemüveget kivágtuk és összeragasztottuk. A szemüveg elkészítését követően a gyerekek felidéztek olyan negatív eseményeket, amelyeket velük történtek meg, majd felvették a szemüveget és megpróbálták meglátni a helyzetek jó oldalát is.
Ahogy Prof. Dr. Bagdy Emőke írja egyik könyvében, hogy az optimizmus a hangulati élet derűje”. Ezen az órán a derűnek, a jókedvnek nagyon fontos immunrendszer erősítő szerepe volt. Ezt a témát nagyon fontosnak tartom a gyerekek életében, fontos, hogy mindent pozitívan szemléljenek, mindenben találják meg a jót. Próbálják meg a rossz, nehéz helyzetben is meglátni a jó dolgokat. Ezt a pozitív szemléletet szerettem volna átadni tanítványaimnak is.
Palya Bea: Szaladnak a madarak a tetőn c. zeneszámára két kört alkottunk és egymás hátát megmasszíroztuk, így teremtettünk derűs hangulatot, már az óra elején. Megbeszéltük az optimizmus és a pesszimizmus jelentését. Aztán mindenki elkészítette a saját varászszemüvegét, és megtanultuk hozzá a varázsigét is: Van nekem egy szemüvegem, ha felteszem azt, szebbé válik minden benne, amit megmutat! Varászszemüveggel a szemükön képzeletbeli sétára indultank ahol mindenki szebbnek, jobbnak látta a világot.
Bagdi Bella Pozitív mondóka és a Pozitív gyerek vagyok dalai után ismét játszottunk, két csoportot alkotva hol a nevetésnek adtuk át magunkat, hol a szomorúságnak. A vidám gyerekek próbálták felvidítani a borúsakat.
Optimista válaszok születtek, kellemetlen helyzetekre.
A tanóra végén ismét a játéké volt a főszerep mezítláb pakoltuk el az építőjátékokat.
Bagdi Bella Pozitív gyerek vagyok című dala adta az ötletet a gyerekek számára, megalkották az osztály optimista köszönését.
Jármi-Papos-Őr Általános Iskola Őri Bibó István Tagintézménye
A hónap témája az optimizmus gyakorlása volt. Ahhoz, hogy tanulóink örömmel, jókedvűen vegyenek részt a dolgos hétköznapokon, magunkat is pozitív hozzáállásra, hangnemre, hangulatra kell „tekernünk.” A gyerekek örömmel nyitnak az újdonságokra, ha nyitott személyiségként tevékenykedünk mi is köztük. Kis elsőseimmel könnyű volt az optimista szemléletet megvalósítani. Segített ebben bennünket a pozitív szemüveg elkészítése és viselése valamint egy hatalmas táncos, éneklős vonatozás, amivel elindultunk egy jókedvűbb, vidámabb hónap felé. 🙂
Napoleon szóhasználatából kiindulva: ” Az a szó,hogy lehetetlen, nem szerepel a szótáramba!”úgy gondolom, hogy az óvodai élet egyik legalapvetőbb feladatai közé tartozik kialakítani, megalapozni az optimizmus fogalmát, elmélyülni benne, érvényesíteni.
Az optimizmus gyakorlása érdekében többször is hallgattuk Bagdi Bella: Pozitív gyerek vagyok című dalát, miközben elkészítettük a csoport Optimista szemüvegét, belekukkantottunk a mindent is szépnek, elfogadónak látó kaleidoszkopunkba és nagy örömmel, lelkesedéssel készítettük el a csoport Varázspárna-kuckóját ,ahol bármikor „elbújhatunk”, elcsendesedhetünk, megpihenhetünk, kipanaszolhatjuk magunkat, megoldásokat találhatunk egy -egy felmerülő problémára.
A hetünket vídám hangulatban zártuk, a csoport hangszert ragadott a kezébe és örömmel buliztak a „Jól érzem magam boogie „című Bella dalra:).
Az optimizmus hónapjában is örömmel köszöntötték és ölelték át Boldog Dórát a gyerekek. Az „Almát szedj ügyesedj, szőlőt szedj ügyesedj” relaxációval készültünk fel a második „erőpróbánkra”, majd a Pozitív gyerek vagyok című dal hallatán vidám táncra perdültünk. A téma bevezetésében Szomorú Szilárd és Boldog Blanka segítettek, jót játszottunk velük és kipróbáltuk, átéltük az érzelmeket. A hónap meséjét (Tódi törpe varázs szemüvege) meghallgatták a gyerekek, közben ők is felvehették kipróbálni a varázs szemüveget és elmondtuk a varázsmondókát is. Ezt követően picit beszélgettünk és Boldog Dóra kérésére varázsgömbbe rajzolta le mindenki, min változtatna a világban. Zárásként egy kis tükröt is körbe adtak egymásnak a gyerekek és mindenki elmondhatta Ő miben a legjobb. Ez volt csak az igazi „erőpróba”! -Úgy gondolom, hogy többször is elő fogjuk venni ezt a kis tükröt még a jövőben, mert sokat adott ez a gyakorlat a gyerekeknek. Végül a Boldogság várunk második lépcsőfokát is megrajzoltuk és kifesthették a gyerekek.