Az óra elején megbeszéltük az optimizmus, pesszimizmus fogalmát és miért kell mindig pozitívan gondolkodni, mindenben meglátni a jót. Idézeteket is olvastam fel nekik a témával kapcsolatban, valamint meghallgatták A lakatlan szigeten című kis történetet. Ezután két feladatot kaptak a gyerekek:
1. feladat: A munkafüzet 28. oldalán a svéd bölcsesség összerakása.
2. feladat: Egy kis jegyzetlapra felírni egy pozitív gondolatot vagy lerajzolni valami jó dolgot.
A 2. feladat jegyzeteiből tablót készítettünk, amit ki is tettünk az osztálytermünkben.
Az optimizmus gyakorlása
Az optimizmus gyakorlása sok vidám pillanatot okozott az osztálynak. Két foglalkozásban valósítottuk meg.
Az első foglalkozáson a ráhangolódás után egy kis fogalombörzét tartottunk, ahol összegyűjtöttük az optimizmusról eddig szerzett tudásunkat. Ez a foglalkozás nagyon fontos, mert így egymásnak adják át a ” tudásukat”. Ezután következett a pozitív- kirakó. Mondatokat daraboltam fel és a diákoknak kellett értelmes mondattá alakítaniuk. Ezeket a mondatokat színes papírra írták fel és felkerültek az optimista faliújságra, ahová a saját optimista mondataikat is felragasztottuk.
A második foglalkozáson mindenki felírta azt a problémáját, ami a legjobban foglalkoztatja, majd kézről kézre adogadttuk. Jelzésre megállt az adogatás és a kezünkben levő problémára kellett optimista megjegyzést írni. Rámutattam arra, hogy külső szemlélőként egészen más megvilágításba kerül egy- egy probléma. Nagyon jó és frappáns bíztatásokat írtunk egymásnak. A vidámság garantált volt, mivel színes és vicces szemüvegekben mondtuk el optimista megjegyzéseinket.
„Mitől jó egy nap? Attól, hogy képesek vagyunk meglátni a jót.
Hogy örülni tudunk. És attól, hogy holnap is lesz egy nap.Lehet, hogy még jobb, mint a mai.” (Janikovszky Éva)
Az október hónap témája az optimizmus volt.
A foglalkozás elején eljátszottuk a
Hogy vagy? c. játékot.
A gyerekekkel kibontottuk az optimizmus szó fogalmát, megfejtettük, hogy az optimista ember minden helyzetben a legjobbat keresi.
Elmeséltük: A szomorú királykisasszony c. mesét. Majd megbeszéltük, hogyan lehetett megvigasztalni őt. Példákat kerestünk a megvigasztalásához.
Megbeszéltük az optimizmus ellentétes szavát- pesszimizmus.
Hogyan gondolkodunk optimistán és pesszimistán? Mi a jó megközelítés? Hogyan tudjuk mások szomorúságát elűzni? Hogyan tudunk másoknak segíteni, ha rossz a kedvük?
Közös feladat:
Elkészítettük a varázsszemüvegeinket,ahogyan optimistán, derűlátóan látjuk a világot.
A közös munkálkodás közben meghallgattuk a hónap dalát.
Befejezésül kipróbáltuk a szépséges optimista varázsszemüvegeket.
Mindenki mondhatott zárásként egy pozitív, optimista mondatot.
Edit néni és a Némethesek bizakodó kis csoportja
Optimista Benő manó, aki optikus, ajándékba hozta nekünk a pozitívan látó varázsszemüveget. Mindenki kapott egyet, amit saját ízlése szerint színezhetett ki. Ki is próbáltuk, és működött.😊Ha bármilyen helyzetben szükségünk van rá, csak említenem kell, hogy most tegyük fel Benő manó szemüvegét és rögtön tudják, hogyan helyes cselekedniük.😊
Jármi-Papos-Őr Általános Iskola
Az optimizmus gyakorlása
Az optimisták a problémákkal szembenéznek és nem adják fel.
Mit jelent az optimizmus? Milyen az optimista ember?
Mi az optimizmus ellentéte?
Optimizmus: Optimista az olyan ember, aki azt gondolja az emberekről, a világról, hogy az jó. Hisz abban, hogy a dolgok bármilyenek is legyenek, majd jóra fordulnak. Az optimizmus egy pozitív életszemlélete a világnak.
Pesszimizmus: A pesszimista ember abban hisz, hogy a dolgok alapvetően rosszak és rosszra fordulnak. A pesszimizmus negatív életszemlélete a világnak.
Meghatároztuk a fogalmakat. Szituációs játékkal dramatizáltuk A lakatlan sziget című történetet. A példázat és a saját tapasztat alapján a tanulók választottak maguknak tulajdonságot. Bemutatták az optimista és a pesszimista ember kontrasztját. Ez egy optimista osztály!
A bevezető beszélgetésben összefoglaltuk, hogy kinek mit jelent az optimizmus. Ezt követően megnéztük Tali Sharot 18 perces döbbenetes TED előadását 2012-ből, majd beszélgettünk a következő mondatról: „Így az optimizmus megváltoztatja a szubjektív valóságot. Az, hogy mit várunk a világtól, befolyásolja, hogy hogyan látjuk. De megváltoztatja az objektív valóságot is. Úgy működik, mint az önbeteljesítő jóslat.” Végül játszottunk egy kártyajátékot. Mindenki húzott egy kártyát, amire nem éppen optimista mondat kezdő szókapcsolatok voltak felírva, és mindenkinek úgy kellett kiegészíteni, hogy optimista állítássá váljon.
Szervezés:
Játék: Mesterségem címere: Szűcs
Beszélgetés: mivel foglalkozik a szűcs? Milyen szerszámokat használ? stb.
Ráhangolás:
Elvarázsolom varázskendővel a gyerekeket meseországba, ahol mesemécsest gyújtunk és mesehívogató mondókákkal, dalokkal hívjuk a mesét.
A téma kifejtése:
Hallgassuk meg: A mesebeli kis szűcs történetét!
Interaktívan résztveszünk a közös mesélésben, elmondják a gyerekek a véleményüket, észrevételeiket a történettel kapcsolatban.
Játék: Optimista köszönés: Összetett csoport köszönés kitalálása különböző ötletek alapján. Teremben séta Bagdi Bella: Pozitív gyerek vagyok c. dalára, a dal megállításakor a köszönés ismétlése, gyakorlása.
Lezárás: Az erdei állatoknak kuckó építés egyéni ötletek alapján
OPTIMIZMUS: bizakodás a javulásban, derűlátás. Jobb jövőben bizakodó életfelfogás, szemlélet. Bizonyosság az elkövetkező sikerben, az egyén és közösség fejlődésébe vetett törhetetlen hit. Az optimizmus nem csupán egy belső tulajdonság, hanem egy aktív hozzáállás az élethez, ami tanulható.
Optimizmus nélkül nem lehet tartós sikert elérni. Ha egy ember a nehézségek ellenére is megőrzi az optimizmusát, akkor elmondható róla, hogy egészséges a lelke.
Neked mit jelent ez a szó: optimizmus?
Márk: Optimizmus embernek tartom magam próbálok pozitívan gondolkodni.
Bence: Aki bízik abban, hogy a rossz után valami jó jön, az optimista.
Eszter: Mindig próbálok optimista maradni, amikor csak lehet.
Fanni: Nem mindig vagyok optimista csak néha.
Karina: Az az optimista ember, aki jókat gondol magáról, és tudja azt, hogy ha nem is egyből, de egy idő múlva el fogja érni a sikereit.
Dzsenifer: ÉN nem mindig vagyok optimista.
Virág: Én nem mindig érezem, hogy optimista vagyok, de amikor a jóra gondolok, akkor igen.
Attila: Pozitívan gondolkodni és a jót keresni a dolgokban.
Szabolcs: A rosszban is a jót látni.
Az életünkben bekövetkező változásokra és kihívásokra adott reakciónk nagymértékben meghatározza életminőségünket és sikereinket. Az optimista emberek inkább a jót látják a dolgokban, és a pozitív lehetőségeket keresik a nehéz helyzetekben is. Jó kapcsolati rendszerük van, mivel az optimista emberek általában pozitív és támogató hozzáállással fordulnak mások felé.
Az optimizmus valójában nem azt jelenti, hogy az ember mindig csak jó dolgokat lát, és sosem találkozik nehézségekkel vagy csalódásokkal. Az optimisták is képesek elszomorodni vagy szembesülni kihívásokkal, de inkább a pozitív oldalát látják a dolgoknak, és ez segíthet nekik a nehéz időszakok átvészelésében. Aki optimista, az kevesebbet aggódik, ezáltal pedig kevesebbet stresszel, ami jót tesz az egészségnek. Az optimizmus pozitív hatással lehet az immunrendszerre és az általános fizikai egészségre is. Az optimizmus olyan hajtóerőt, ami motivációt adhat a célok eléréséhez, ugyanis az optimista emberek nagyon kitartóak és nagyon hisznek saját képességeikben, ami segíti őket a hosszú távú eredményeik elérésében. Az optimizmus segíthet az új ötletek generálásában és a kreativitásban. Azok az emberek, akik pozitívan állnak a jövőhöz, könnyebben találnak kreatív megoldásokat. Az optimizmus nem egy pillanatnyi döntés eredménye, hanem egy hosszútávú szemlélet és életmód eredménye.
Az optimizmus nemcsak a jelen, hanem a jövő formálásának is kulcsa, és ha tudatosan és következetesen fejlesztjük, hosszú távon pozitív változásokat hozhat az életünkben.
Ágoston Beáta.