Másik osztály is megpróbálkozott a boldogság babávval. Nagyon tetszett az , hogy mindjárt mondták , hogy a szíve hiányzik a babának.Az nélkul nem lehet kifesteni- ez volt a válaszuk.
Az optimizmus gyakorlása
Boldogságóra keretin belül a pozitivitás témakörével foglalkoztunk bővebben. Igyekeztünk a gyermekekben felkelteni a pozitív szemléltmódot, hogy meglássák mindenben a szépet. Ebben segítségükre van a saját készítésű varázsszemüvegük ami abba segít nekik ha egy picit is szomorkodnak valami miatt, felveszik a szemüveget és egyből szebbé válik benne a világ. ugyanis minden rosszban van valami jó.
Reflexió az októberi Boldogságórás foglalkozásról
A foglalkozás témája : Az optimizmus gyakorlása
A foglalkozás vezetője: Gyenge-Kovács Judit
Ideje: 2024.10.25.
Helyszín: Városközponti Óvoda, 7624. Pécs, Budai Nagy Antal u. 5.
A csoport gyermekei nagyon nyitottak a Boldogságórás foglalkozás témái iránt. Így volt ez ma is, amikor előkészültem a mai délelőtt tevékenységeihez, már izgatottan figyeltek, hogy mi fog történni.
A csoport Katica bábjával , Boldog Dórával hívtam játékba a gyerekeket, mégpedig úgy, hogy meg kellett keresniük, egy szemmel kereső játékkal, hogy hova bújt el Boldog Dóra! Majd néhány relaxációs gyakorlattal igyekeztem a foglalkozásra hangolni a gyerekeket. Emlékeztek Boldog Dórára, így örömmel jöttek hívására, és aktívan vettek részt a bevezető játékban. Egy kellemes lágy zenére, sétáltunk, és amikor a Boldog Dóra magasba emelkedett, minden kisgyermeknek meg kellett ölelnie valakit , aki éppen szembe sétált vele az „Őszi erdőben”. A játék után elmeséltem nekik saját történetemet, hogy amikor egy bánat ért, hogy próbáltam másként gondolkodni, szemlélni a történteket, és mi segített át azon, hogy újra boldog és kiegyensúlyozott legyek. Plüss katicánkat segítségül hívva, súgós játékot játszva, beszélgetni kezdtünk, hogy ki miért, miben kérne segítséget, hogy pozitívabban lássa, ha valami rossz történt vele. Egyéni gondolatok megfogalmazása után, általam a katica báb a fülükbe súgta, hogy lássák pozitívan a történteket.
Nagyon jó kis beszélgetés kerekedet. Majd ezután elmeséltem nekik Tódi törpe varázsszemüvegének történetét, majd mi is elkészítettük a saját varázsszemüvegünket.
A szemüvegek elkészítése után, mindenki kiszínezte saját Boldogság smile-ját, és sorban felragasztottuk a Boldogság várához vezető lépcső második fokára.
Ezután egy Boldog és egy Szomorú smile segítségével, két csoportra osztva, egymással szembe állítottam a gyermekeket és mindig más-és más kisgyermek mutathatta fel utánam, a két figurát társaiknak. Akik a Boldog smilet látták, nekik meg kellett nevettetni a szemben álló szomorú társaikat, hogy mosolyt csaljanak az arcukra. Nagyon élvezték, párszor terveztem csak eljátszani, de addig kellett játszanunk, míg mindenki sorra nem került.
Levezető játékként még relaxáltunk és az őszi erdőben sétálva, táncoltunk, és öleléssel kifejezhették érzéseiket, miután mindenkit Boldoggá varázsoltunk.
A program lezárásaként megkértem őket, hogy az általam elkészített táblára tegyék fel a jelüket a tábla széléről, ahhoz az érzelmet kifejező archoz, ahogyan érezték magukat a tevékenység alatt.
Minden jel a Boldog, Mosolygós archoz került, ami újra pozitív megerősítésként szolgált, hogy ma is minden kisgyermek jól érezte magát.
A foglalkozás célja az volt, hogy a gyerekek megtanulják a nehéz helyzetekben is meglátni a lehetőségeket és az élethez való hozzáállásuk hogyan befolyásolja boldogságukat. „Pozitív gyerek vagyok” című dal meghallgatásával kezdődött, amely lendületes és vidám hangulatot teremtett. Elolvastunk egy mesét a pozitív gondolkozásról. A történet tanulsága, hogy a rossznak tűnő dolgokban is megláthatjuk a jót, és ezáltal boldogabbá válhatunk. A gyerekekkel megbeszéltük a szavak jelentését, majd példákon keresztül ismerkedtek meg az optimista és pesszimista hozzáállás közötti különbségekkel. A tanóra végén elkészítették a saját optimista szemüvegüket.
Az osztály fájára faleveleket tettünk, melyekre optimista gondolatok sokaságát írták az osztály tanulói.
Miért érezzük jól magunkat ebben az őszi hónapban?
A közösségépítés minden gondolat alapja.
Az optimizmus gyakorlása (október)
A téma apropójaként elemeztük az optimista, valamint a pesszimista gondolkodást.
Miért kell törekedni arra, hogy a pozitív gondolatok kerítsenek hatalmukba?
Kifejtettük, hogy az optimisták könnyebben alkalmazkodnak a változó körülményekhez és gyorsabban túlteszik magukat a nehézségeken. Jobb mentális egészség jellemzi őket. Az egészséges optimizmus a valóság felismerésével és a problémák kezelésével párosul, nem pedig azok elkerülésével. Valamint taglaltuk a pesszimizmus hátrányait is.
A témával kapcsolatban keresztrejtvényt fejtettünk és produktumot készítettünk. Bagdi Bella Pozitív gyerek vagyok című dalát énekeltük és táncoltunk.
Egy emlékezetes órát töltöttünk el.
Csengeriné Fekete Ibolya
BOLDOGSÁGÓRA OKTÓBER: OPTIMIZMUS HÓNAPJA
BEVEZETÉS:
„A felhők fölött mindig süt a nap! Igen tudom, néha ezt nehéz elhinni, mert már annyi felhő van az életed égboltján, hogy reményét sem látod még egy kis napsugárnak sem. Hidd el, ilyenkor Isten munkálkodik. Ő ott van a felhők fölött és hatalmas kezével pont azon van, hogy a felhők, az esőcseppek szivárvánnyá váljanak.”
A gyerekekkel megbeszéltük mit jelent a fenti idézet, milyen érzések vannak bennük, mikor egy- egy nehéz helyzettel, szituációval találják szembe magukat. Megbeszéltük, hogy mit tudunk tenni, amikor nagyon nehéz dologgal szembesülünk.
Szinonimákat kerestünk a remény szóhoz. pl.: hit , bizalom, bizakodás, jóhiszeműség….
A gyerekek nagyon kreatívak, és együtt működőek voltak.
Megbeszéltük, hogy nagyon fontos, hogy KIRE vagy mire építjük a bizalmunkat, hitünket, reménységünket.
Közösen elénekeltük a Homokra házadat ne helyezd ….. című gyerekéneket.
Idézetek a reménységről, ezeket is közösen megbeszéltük: „Csak Istennél csendesül el lelkem, tőle kapok reménységet. Csak az Ő az én kősziklám és szabadítóm, erős váram, nem ingadozom.” Zsoltárok 62: 6-7.
Megbeszéltük a Noé bárkája című történetet. A legnagyobb reménytelenségben is mindig van remény. A történetben a remény szimbóluma a szivárvány, ami arra emlékeztet, hogy soha nem szabad feladni a reményt.
Feladat: fejezd be a megkezdett mondatot, hogy optimista, reménykeltő gondolataid legyenek.
Szivárvány színezése: a színekbe bele írták a gyerekek miben reménykednek, miben, Kiben bíznak.
Megbeszéltük, hogy nem elég csak reménykedni, a dolgok megvalósulásáért tenni is kell.
„A legjobbra számítok a jövőben, és mindent megteszek azért, hogy ez be is következzen.”
Közös dal: Élet van te benned, erő van te benned….
Meghallgattuk a Világomban minden rendben van című dalt, majd beszélgettünk a pesszimista és az optimista szó jelentéséről. Készítettünk egy félig teli és egy félig üres poharat. Mindenki kapott egy mondatot , a pesszimista gondolatokat a félig üres, az optimistákat a félig teli pohárba kellett a tanulóknak tenniük. Amikor valamennyi a megfelelő pohárba került, a pesszimista gondolatokat kiborítottuk, és úgy módosítottuk őket, hogy pozitív tartalmú mondatok legyenek belőlük. Ezután egy kirakó segítségével csoportokat alkottunk, kiscsoportos munka következett. A gyerekek kiegészítettek egy hiányos szöveget, a történet Opti Miskáról és Pesszi Miskáról szólt. Amikor készen voltak, bemutatták egymásnak a történetet. Ezután minden csoport kapott 5 szót, ezek segítségével kellett pozitív tartalmú rövid történetet alkotniuk. A foglalkozást meditációval zártuk.
Összeszedtük a pesszimista és optimista emberek jellemzőit. Szituációs játékokat játszottunk majd kitöltöttük és értékeltük a tesztet. A játékok kapcsán rengeteget beszélgettünk, nem csak az optimizmusról hanem minden másról is. Nagyon összekovácsolják ezek az órák ezt a csoportot, sokat megtudnak egymásról, ami egyébként nem jönne felszínre.