Foglalkozás indításaként a „ Körbe-körbe-karikába relaxációs gyakorlattal indítottam, bevezetéseként a mosolygós és szomorú gesztenyefigurák segítségével beszélgettünk az optimizmus jelentéséről, valamint az ellentétéről. A téma feldolgozása „Tódi törpe varázsszemüvege” című meséjével történt, amit Boldog Dóri mondókájával indítottam.
Kérdéseket tettem fel a gyermekeknek, amelyekre egyesével válaszoltak:
Milyen lehetett a varázsszemüvegben látott világ?
Mi segít megnyugodni, ha szomorú vagy?
Mi okoz nektek boldogságot, örömöt? Mitől vagytok szomorúak ?
A beszélgetés során a gyermekek elmondták, hogy mi az, amire nagyon vágynak. A játékok mellett megfogalmazták, hogy szeretnének több időt, közös programot tölteni a szüleikkel, és két olyan gyermek is volt, akik szeretnék, ha a szüleik újra szerelmesek lennének egymásba.
Elkészítettük a saját varázsszemüvegünket, majd Bagdi Bella: „Pozitív gyerek vagyok” című dalára táncoltunk a gyermekekkel.
Az optimizmus gyakorlása
Lengyel Laura Óvoda Napsugár Tagóvoda
Almás kertben jártunk és már az indulás is örömtől sugárzó arccal indult. Láttunk targoncát is és az alma szedés ebben a roskadozó fákkal teli kertben fantasztikus hangulatban telt. Sokat énekeltünk, verseltünk. Volt, aki megoldotta, hogyan tudunk sok almát szedni egyszerre. Volt egy kislány, aki nem érte el a magasan lévő almát, így ugrott érte.
Lengyel Laura Óvoda Napsugár Tagóvoda
Almás kertben jártunk a gyerekekkel és kihasználva a természet szépségét, ajándékát boldogan énekeltünk. Külön öröm volt fáról szedni a finom gyümölcsöt.
Az almáskertben jártunk és nagyon jól éreztük magunkat. Énekeltünk, sokat szaladgáltunk és boldogan szedtük a fáról az almát. Természetesen a kóstolás sem maradhatott el.
Foglalkozást kezdő, ráhangoló relaxáció:
„Napra forgó a napraforgó”
Foglalkozást kezdő ének:
Bagdi Bella „Pozitív gyerek vagyok” című dalának meghallgatása. Szabad mozgás a zenére.
A téma bevezetése:
Szomorú Szilárd és Boldog Blanka
A csoportok két csapatra osztottam. Felmutattam nekik egy szomorú és egy boldog emotikont. A csapatoknak a feléjük néző bábnak megfelelően kellett viselkedni. Feladat: a boldog csapat vidítsa fel a szomorút.
A téma feldolgozása:
Előlibbent Boldog Dóra, aki rákezdett a kis mondókájára, a gyerekek már tudták is, hogy egy mese következik.
Mese:
Bezzeg Andrea: Tódi törpe varázsszemüvege
Beszélgetés a meséről:
– Kik a mese szereplői?
– Mitől látta Tódi szebbnek a világot?
– Milyen lehet a szemüvegben látott világ?
Játék:
– Van egy varázsszemüvegünk. Felvettem. Megkértem az egyik gyermeket, hogy mondjon egy rossz dolgot, eseményt, stb. Hogy látom én a szemüvegen át?
– Ugyanezt játszottuk, csak a szemüveg most egy gyermeknél volt… Addig játszottuk, amíg mindenki sorra nem került.
Varázsszemüveg készítése
A téma lezárása:
Az optimizmus szimbólumának színezése.
Bevezetés:
– „Amikor azt hittem, nem fog menni, de mégis sikerült…” – történetmegosztás.
Fő rész:
• „Még” kártyák: „Nem tudom… → Még nem tudom.”
• Labirintusjáték: állomások nehézségekkel, megoldások keresése ( kártyás szerepjáték)
• Vitakör: „Miért fontosabb a kitartás, mint a tehetség?”
Zárás:
– Írj levelet egy jövőbeli „elkeseredett” önmagadnak – biztatás, emlékeztetők.
A gyerekekkel közös alkotótevékenység során optimista szemüveget készítettünk, mely segített abban, hogyan lássák meg a jót még a nehéz helyzetekben is.
A foglalkozás előkészületeként többféle papírszemüveget készítettem elő, hogy a gyerekek kedvükre választhassanak és saját ízlésük szerint díszíthessék fel. Ezen kívül készítettem egy saját optimista szemüveget is, amit bemutattam a gyerekeknek a beszélgetés elején. Elmeséltem nekik egy történetet, melyet elbűvölten figyeltek, majd ők is nekiláttak a saját varázsszemüvegük elkészítésének. Kiválasztották a nekik tetsző keretet, majd rajzoltak rá szíveket, virágokat – mindenki a saját egyéniségét tükrözte vissza a szemüvegén keresztül.
Miután elkészültek a szemüvegek, a gyerekek felpróbálták őket, és sokan el is meséltek egy-egy történetet, ahol valami kellemetlen történt velük, de aztán megpróbálták meglátni benne a jót – ahogy a „varázsszemüveg” mutatta.
A tevékenység végén közösen megtanultuk a szemüveghez tartozó varázsigét is.
A foglalkozás elején közösen beszélgettünk arról, mit jelent optimistának lenni, és hogyan segíthet a pozitív gondolkodás a mindennapokban. A gyerekek saját élményeiket is megosztották olyan helyzetekről, amikor egy nehéz pillanatban igyekeztek a jó oldalát nézni a dolgoknak. Ezután színes plakátokat készítettünk „Pozitív gondolatok” címmel, amelyekre biztató mondatokat, kedves üzeneteket és vidám rajzokat ragasztottunk. A foglalkozás végén mindenki megosztotta a saját kis „optimista üzenetét”, és megbeszéltük, hogyan tudjuk ezeket a gondolatokat a hétköznapokban is alkalmazni. A hangulat végig vidám és támogató volt, a gyerekek lelkesen vettek részt a közös munkában.
Bevezetés: „Mi lehet jó egy esős napon?” – ötletgyűjtés.
Tevékenységek:
• Fejlődési szemlélet: „Ezt még nem tudom…” – rajz: ma – holnap.
• Optimizmus: „Üzenj a jövőbeli önmagadnak!” – biztató levél.
• Remény: Képzelt jövő – „Ha bármi lehetnél…”
• Kitartás: Gombolyagjáték – add tovább, mikor épp fel akartad adni, de nem tetted.
Zárás: „Ma bátor voltam, mert…”
3. Társas kapcsolatok ápolása
Cél: A barátság, empátia és együttműködés fejlesztése.
Eszközök: Páros kártyák, nagy papír, ragasztó
Felépítés:
• Bevezetés (5 perc): Miért fontosak a jó kapcsolatok?
• Fő rész (25 perc): 2. Optimista életszemlélet
Cél: A pozitív gondolkodás erősítése, jövőbe vetett hit fejlesztése.
Eszközök: Poszterlapok, filcek
Felépítés:
o Bevezető játék (5 perc): „Mi volt ma a legjobb dolog, ami történt?”
o Fő rész (25 perc): Negatív mondatok átfogalmazása pozitívba (pl. „Elrontottam a dolgozatot” -> „Most már tudom, mire kell figyelnem”). Csoportos poszterkészítés „Pozitív mondatok falára”.
o Megosztás (10 perc): Egy-egy mondat bemutatása, visszajelzések.
o Levezetés (5 perc): „Mai optimista üzenetem saját magamnak…”
Páros gyakorlat: „Ismerd meg a másikat” – kérdések segítségével beszélgetnek. Utána rajzolnak közösen egy „barátság-fát”, amelyre felírják, mi erősíti a kapcsolatokat.
• Megosztás (10 perc): Melyik kapcsolatépítő tulajdonságot érzik legfontosabbnak?
• Levezetés (5 perc): „Ma kinek mondok valami kedveset?” – körmegosztás.