Október 15-én Az ölelés világnapján beváltottuk az Ölelés kuponokat, megöleltük barátainkat, tanárainkat, vagy azt, akinek szüksége volt egy ölelésre.
Az optimizmus gyakorlása
Az összekeveredett szavakból egy svéd bölcsességet rakta ki a gyerekek az optimizmus jegyében.
Megvitattuk az optimizmus fogalmát. Ezt követően mindenki írt saját magáról egy optimista tulajdonságot. 🙂
Beszélgettünk az optimista gondolkodás előnyeiről az életünkben. Hogyan tudjuk az elsőre kudarcnak tűnő dolgokban megtalálni a pozitív tanulságot és a továbblépés lehetőségét. Megfejtettük a táblázatban elrejtett svéd bölcsességeket és értelmeztük is őket.
Az optimista szemlélet alakításához a természet szépségének megláttatásában, megóvásában tűztem ki célul az idei tanévben.
Helyi sajátosságokat figyelembe véve településünk ligetében figyeltük meg a növény és állatvilágot. Optimista szemlélettel fedeztük fel a természet szépségét, rácsodálkozva az apró élőlények keresésére. Barangoltunk a ligetben melyet varázserdőnek neveztünk el. Felelevenítettük Tódi törpe Varázsszemüveg című meséjét. Szituációs játékban drammatizálva eljátszottuk a mese történetét. Az oviba visszaérkezve az előzőleg elkészített varázsszemüvegeket feltéve minden gyermeknek lehetőséget biztosítottam, hogy megossza pozitív élményét mely megfogalmazódott benne a ligeti séta során.
Boldogságóra
Októberben az optimizmus, a kitartás és a remény témakörét dolgoztuk fel a Boldogságóra keretében, amelyet a Halloween játékos elemeivel ötvöztünk, hogy a gyerekek számára élményszerűbbé és motiválóbbá tegyük a tanulási folyamatot.
A feldolgozott mese – Úgysemegy manó története – remek lehetőséget adott arra, hogy a gyerekek azonosuljanak a főhős fejlődésével, felismerjék a saját „úgysem megy” gondolataikat, és megtapasztalják, hogyan alakíthatóak át pozitív, bátorító üzenetekké. A mese feldolgozását beszélgetés és közös alkotás követte: a gyerekek elkészítették saját „manóportréjukat”, amelyekből létrehoztuk A bátor manók galériáját.
A gyakorlati részben „Manópróba” állomásokat teljesítettek, ahol a játékos kihívások (cipőkötő-próba, seprűlovaglás, célbaütés boszorkányseprűvel) az önállóságot, a kitartást és az egymás iránti biztatást erősítették. A feladatokhoz pozitív megerősítés és apró jutalmak (cukorkák) társultak.
Az együttműködés, a bátorítás és a közös sikerélmény hatására nőtt az önbizalmuk és a pozitív önértékelésük.
A hónap gondolata:
A siker titka csupán az elhatározásban rejlik:
elhatározod, mit akarsz elérni, majd napról naprakitartóan teszel is érte, még akkor is, ha úgy tűnik, hogy nem fog sikerülni.🥰
Október, az optimizmus gyakorlásának hónapja, így a kitűzött célom az volt, hogy a gyerekek tanulják meg észrevenni a jót a különböző helyzetekben. Közben fejlődjön önbizalmuk és kudarctűrő képességük, erősödjön az egymás iránti empátiájuk; legyenek képesek együttműködni úgy, hogy közben derűs, jó hangulatban töltik a csoportban a mindennapjaikat.
Mindezt változatos tevékenységek segítségével igyekeztem megélni, és megtanítani.
A felkínált tevékenységek közül sokat megvalósítottunk a hónap során. Relaxációként „A haragom kifújom…” és a „Domborítok, mint egy cica…” kezdetű gyakorlatokat végeztük el.
Aztán Úgysemegy és Debizony meséjén keresztül megtanultuk, hogy kitartással és bizakodással elérhetjük céljainkat. Sokszor emlegettük a manócskák történetét, amikor a hétköznapok során nehézségekbe ütköztünk pl. öltözködésnél, egy-egy tevékenység, vagy új feladat során. A folyamatos biztatás, a bátorító mondatok – a „Meg tudod csinálni!”, „Nem baj, ha nem sikerült, próbáld meg újra!”, „Ügyes voltál, hogy nem adtad fel!” –, a pozitív megerősítés sem maradt el. Gyakran meghallgattuk a hónap dalát is.
A lelki egészség napján sokat beszélgettünk a barátságról, a boldogságról. A beszélgetés végén mindenki elmondott egy jó dolgot, ami aznap történt vele, vagy aminek örült. A gyerekek kifejezték érzelmeiket: „Örülök, hogy ma együtt játszhattunk.”„Boldog vagyok, mert anya reggel megölelt.”
A varázsgömbbe mindenki lerajzolhatta mindazt, amire vágyik, vagy amit nagyon szeretne! Így kerültek a gömbökbe vágyott kisállatok, kirándulás, mentőautó sofőrrel, nagy ház, vagy épp egy angyal.
Az udvaron megcsodáltuk a változatos őszi időjárást. Nap mint nap gereblyéztük a frissen hullott faleveleket, melyekből Gesztenye-gusztit fűztünk, az eső elől beszaladtunk a kis házba, ahol énekkel csalogattuk elő a napot, vagy éppen a pocsolyákban játszottunk!
Részt vettünk a Világ Gyalogló (HÓ)Napon a Boldog Óvodák és Iskolák közösségével! Történelmi emléksétára indultunk a 23-ai nemzeti ünnepünket megelőző napon. Az emléksétával a célunk az volt, hogy a gyerekek megismerjék városunk történelmi múltját, fontosabb nevezetességeit és kulturális örökségét. A séta során felkeressük a város legjelentősebb épületeit, emlékműveit és tereit, miközben betekintést nyertek a helyi történelem fontos eseményeibe és személyiségeinek életébe. A program lehetőséget teremtett arra, hogy fejlessze a gyerekek helyismeretét, ismereteit és erősítse identitásukat.
Az október havi boldogságóránk témája az optimizmus gyakorlása volt. Először is beszélgető kört alakítottunk, amiben átgondoltuk, mi is az az optimizmus és milyen az optimista ember, valamint néhány optimizmusra késztető idézetet is elolvastunk együtt. Ismertettem a gyerekekkel Martin Seligman optimizmusról szóló kutatásának eredményét, valamint a Pygmalion-effektust is megismerték, amely kapcsán érdekes gondolatokat osztottak meg egymással a diákok. Abban mindenki egyetértett, hogy az optimista gondolkodás fontos, és jót tehetünk vele önmagunk számára. Ezt követően, hogy az optimista gondolkodást „gyakoroljuk”, a gyerekek csoportokra oszlottak, majd minden csoport kapott négy rossz hangvételű hírt, amelyet át kellett dolgozniuk pozitív hangvételűvé (pl.: Egész héten borongós, esős idő várható. Hétvégén egész napos áramkimaradás lesz a városban.), majd, mintha híradós műsorvezetők lennének, elő kellett adniuk azt. A feladat megoldását, majd különösen az előadásokat jó kedv és sok nevetés kísérte.
“Mosolyogj a jövőbe, és az visszamosolyog rád.”
Yoko Ono
Október a legszebb őszi hónap az évben, ilyenkor a táj, az erdők gyönyörű színekben pompáznak. Egy kicsit az elmúlást mutatja környezetünk, de mi tudjuk, hogy egy kis pihenés, lecsillapodás után itt van újra a kikelet, az újjászületés. Ez a körforgás zajlik az életünkben, tudjuk, hogy mindig jön jobb, még szebb.
Októberben ünnepeljük az Állatok világnapját is, tanóráinkon ebben a hónapban az ősz mellett az állatok is nagy hangsúlyt kaptak. Boldogságórámat e két fontos téma köré szerveztem.
Az óra eleji relaxációs gyakorlat során tüdőtakarítást végeztünk. Avartalálkozó keretében állatok bőrébe bújhattak a gyerekek az őszi erdőben. Jó volt látni, ahogy egy kis kupacba összegömbölyödve ölelték egymást a találkozó végén. A relaxációs feladatok után megbeszéltük az optimizmus és a pesszimizmus fogalmát. Megtanultunk hét fontos tippet az optimista gondolkodásmód fejlesztéséhez. A mesebeli kis szűcs története, meséje előtt megismerkedtünk régi mesterségekkel. A mesét interaktív formában dolgoztuk fel, a tanulóimnak sok pozitív, optimista hozzászólása volt az állatok nevében, a jövőjük alakulásában. Később mindenki elkészíthette a saját sündisznóját.
Óra végén Bagdi Bella: Pozitív gyerek vagyok című dalára székfoglalósat játszottunk.