A téma feldolgozását beszélgetőkörrel indítottuk, megbeszéltük az optimista, pesszimista ember jellemzőit, ebben segítségünkre volt Szomorú Szilárd és Boldog Blanka rajza. A gyerekek elmondták, hogy voltak-e már szomorúak, ha igen akkor miért és, hogy ilyenkor kinek sikerült őket megvigasztalni. Megosztották egymással, hogy kinek mi okoz örömet nap, mint nap. A beszélgetőkör után „megérkezett” Boldog Dóra kerekerdő kalandra hív c. mondókájával és segítségével elmeséltem Bezzeg Andrea: Tódi Törpe varázsszemüvege című meséjét. Megtanultuk Tódi törpe Szebben látó mondókáját is, amit kicsik, nagyok egyaránt nagy lelkesedéssel mondanak, mutatnak a nap szinte bármely időszakában. Míg saját varázsszemüveget készítettünk hallgattuk a „pozitív gyerek vagyok” című dalt. A gyerekek úgy színezték, festették, ragasztották a saját munkájukat, ahogyan ők szerették volna, ki színesebbre, ki egyszínűre. A dalt többször is kérték, önfeledten táncoltak rá. Ez az óra is, az elmúlt órához hasonlóan a csoportunkban nagyon jó hangulatban telt, a gyerekek szívesen vesznek/vettek részt a beszélgetésekben, táncban, mesében és játékokban.
Az optimizmus gyakorlása
Mint minden hónapban, most is Boldog Dóra érkezése, illetve a szélcsengő megszólaltatása jelzi, hogy a boldogságóra témájáról beszélgetünk, Dóra új mesét mesél nekünk. Most egy örömteli hírrel érkezett, elmesélte a gyerekeknek, hogy részt vett a budapesti rendezvényen, ahol találkozott más óvodából érkezett Boldog Dórákkal is. A hónap témáját az alapkönyvből dolgoztam fel, Tódi Törpe meséjével. A mese mindig élmény a gyerekeknek, „észrevétlenül ” válik belsővé a mondanivalója, még a legkisebbek is figyelmesen hallgatják. Kiszíneztük a szemüveget is, és azon átnézve próbáltuk optimistán látni a világunkat. Dóra elhozta az „unokatestvérét” Boldog Blankát, és annak a barátját, Szomorú Szilárdot is. Két csoportba szerveződtünk, és elmondtam a szabályát a játéknak. Először nem mertek bohóckodni, grimaszolni, mutogatni, de aztán a visszafogottságuk feloldódott, és felvidították a szomorú csapatot.
A hónapban születésnapot is tartottunk, a Bagdi Bella: Boldog születésnapot dalával köszöntjük meg az ünnepeltet, ilyenkor körben járunk, és énekeljük a dalt. Már szinte minden gyermek tudja a szövegét is, és érzékelik azt, hogy „jobb veled a világ”
Mint minden hónapban, most is Boldog Dóra érkezése, illetve a szélcsengő megszólaltatása jelzi, hogy a boldogságóra témájáról beszélgetünk, Dóra új mesét mesél nekünk. Most egy örömteli hírrel érkezett, elmesélte a gyerekeknek, hogy részt vett a budapesti rendezvényen, ahol találkozott más óvodából érkezett Boldog Dórákkal is. A hónap témáját az alapkönyvből dolgoztam fel, Tódi Törpe meséjével. A mese mindig élmény a gyerekeknek, „észrevétlenül ” válik belsővé a mondanivalója, még a legkisebbek is figyelmesen hallgatják. Kiszíneztük a szemüveget is, és azon átnézve próbáltuk optimistán látni a világunkat. Dóra elhozta az „unokatestvérét” Boldog Blankát, és annak a barátját, Szomorú Szilárdot is. Két csoportba szerveződtünk, és elmondtam a szabályát a játéknak. Először nem mertek bohóckodni, grimaszolni, mutogatni, de aztán a visszafogottságuk feloldódott, és felvidították a szomorú csapatot.
A hónapban születésnapot is tartottunk, a Bagdi Bella: Boldog születésnapot dalával köszöntjük meg az ünnepeltet, ilyenkor körben járunk, és énekeljük a dalt. Már szinte minden gyermek tudja a szövegét is, és érzékelik azt, hogy „jobb veled a világ”
Mint minden hónapban, most is Boldog Dóra érkezése, illetve a szélcsengő megszólaltatása jelzi, hogy a boldogságóra témájáról beszélgetünk, Dóra új mesét mesél nekünk. Most egy örömteli hírrel érkezett, elmesélte a gyerekeknek, hogy részt vett a budapesti rendezvényen, ahol találkozott más óvodából érkezett Boldog Dórákkal is. A hónap témáját az alapkönyvből dolgoztam fel, Tódi Törpe meséjével. A mese mindig élmény a gyerekeknek, „észrevétlenül ” válik belsővé a mondanivalója, még a legkisebbek is figyelmesen hallgatják. Kiszíneztük a szemüveget is, és azon átnézve próbáltuk optimistán látni a világunkat. Dóra elhozta az „unokatestvérét” Boldog Blankát, és annak a barátját, Szomorú Szilárdot is. Két csoportba szerveződtünk, és elmondtam a szabályát a játéknak. Először nem mertek bohóckodni, grimaszolni, mutogatni, de aztán a visszafogottságuk feloldódott, és felvidították a szomorú csapatot.
A hónapban születésnapot is tartottunk, a Bagdi Bella: Boldog születésnapot dalával köszöntjük meg az ünnepeltet, ilyenkor körben járunk, és énekeljük a dalt. Már szinte minden gyermek tudja a szövegét is, és érzékelik azt, hogy „jobb veled a világ”
Mint minden hónapban, most is Boldog Dóra érkezése, illetve a szélcsengő megszólaltatása jelzi, hogy a boldogságóra témájáról beszélgetünk, Dóra új mesét mesél nekünk. Most egy örömteli hírrel érkezett, elmesélte a gyerekeknek, hogy részt vett a budapesti rendezvényen, ahol találkozott más óvodából érkezett Boldog Dórákkal is. A hónap témáját az alapkönyvből dolgoztam fel, Tódi Törpe meséjével. A mese mindig élmény a gyerekeknek, „észrevétlenül ” válik belsővé a mondanivalója, még a legkisebbek is figyelmesen hallgatják. Kiszíneztük a szemüveget is, és azon átnézve próbáltuk optimistán látni a világunkat. Dóra elhozta az „unokatestvérét” Boldog Blankát, és annak a barátját, Szomorú Szilárdot is. Két csoportba szerveződtünk, és elmondtam a szabályát a játéknak. Először nem mertek bohóckodni, grimaszolni, mutogatni, de aztán a visszafogottságuk feloldódott, és felvidították a szomorú csapatot.
A hónapban születésnapot is tartottunk, a Bagdi Bella: Boldog születésnapot dalával köszöntjük meg az ünnepeltet, ilyenkor körben járunk, és énekeljük a dalt. Már szinte minden gyermek tudja a szövegét is, és érzékelik azt, hogy „jobb veled a világ”
Mint minden hónapban, most is Boldog Dóra érkezése, illetve a szélcsengő megszólaltatása jelzi, hogy a boldogságóra témájáról beszélgetünk, Dóra új mesét mesél nekünk. Most egy örömteli hírrel érkezett, elmesélte a gyerekeknek, hogy részt vett a budapesti rendezvényen, ahol találkozott más óvodából érkezett Boldog Dórákkal is. A hónap témáját az alapkönyvből dolgoztam fel, Tódi Törpe meséjével. A mese mindig élmény a gyerekeknek, „észrevétlenül ” válik belsővé a mondanivalója, még a legkisebbek is figyelmesen hallgatják. Kiszíneztük a szemüveget is, és azon átnézve próbáltuk optimistán látni a világunkat. Dóra elhozta az „unokatestvérét” Boldog Blankát, és annak a barátját, Szomorú Szilárdot is. Két csoportba szerveződtünk, és elmondtam a szabályát a játéknak. Először nem mertek bohóckodni, grimaszolni, mutogatni, de aztán a visszafogottságuk feloldódott, és felvidították a szomorú csapatot.
A hónapban születésnapot is tartottunk, a Bagdi Bella: Boldog születésnapot dalával köszöntjük meg az ünnepeltet, ilyenkor körben járunk, és énekeljük a dalt. Már szinte minden gyermek tudja a szövegét is, és érzékelik azt, hogy „jobb veled a világ”
Séta meditáció (Tudatos jelenlét gyakorlat)
A tudatos jelenlét gyakorlásához segítségül hívtuk a természetet, az állatokat. Rendszeresen túrázunk a városunkhoz közeli energiaparkba: Nagybakónakra. Ezen a helyen nem kell mást tenni, csupán leülni egy padra és figyelni a természet hangjait, az illatokat, a fényeket, a színeket. Nem maradhat el az erőpróba sem: most éppen a favágás, tűzrakás rejtelmeivel ismerkedtek a gyerekek. „Ha nem koncentrálsz, nem tudod elvágni!” Jegyezte meg az egyik kisfiú. Valóban így van, nincs jobb lehetőség arra, hogy tudatunk a jelen pillanatra fókuszáljon. Minden alkalommal feltöltődve, élményekkel gazdagodva érkezünk haza.
Egy alkalommal pedig dr.Klein Ákos biológus mesélt az általa vezetett madármentő állomásról, a madarak, különösen a baglyok életéről. Elhozott nekünk egy gyöngybaglyot. megérintettük, figyeltük, éreztük a jelenlétét. A madár nyugodtsága, puha érintése elvarázsolta a gyerekeket. A jelen pillanat megéléséhez a gyöngybagoly nyújtott segítséget ezen az órán, s ezzel felejthetetlen élményt nyújtott számunkra.
Optimista október a Bagolyvárban!
„Minden vihar után kisüt a nap, csak ki kell várni!” – szólt a havi boldogságidézetünk a Bagolyvár falai között. A gyönyörű októberi napsütésben ki ne lehetne optimista? Mitől is lehetünk optimisták? Miért jó ez? Mitől éreznéd jól magad? Ez a hónapunk is rengeteg vidámsággal, tanulással, fejlődéssel telt, szinte össze sem lehet foglalni mindazt az élményáradatot, ami velünk történt. Boldogság dalunkkal felvidultak, a pozitív mondókával erősítették lelküket, hitüket, a ritmus játékokkal feloldódtak a feszültségek, s a varászszemüveg segítségével igazi hősökké váltunk. Az osztály baglyát átölelve mindenki elmesélte, hogy érzi magát, majd nem maradhatott ki a kedvenc kacagtató verseny sem! A relaxációs gyakorlatok során elbújtunk az őszi avarban, sünikké váltunk és átváltoztattuk a Bagolyvárat egy igazi Optimista Sünbirodalommá! Ebben a hónapban is alig várták, hogy újra boldogságórák legyenek, s kinyíljon a csodák kapuja, amely feltölt, megerősít, bátorít, felemel. Felismerték, ha ismerős játékkal játszottunk, sőt ők kérték, hogy melyiket játsszuk el! A havi projektnapokon az állatok védelméről tanultunk játékosan, s a pályaorientációs napon régi mesterségek megismerésétől kezdve újabb szakmákat fedeztünk fel közösen sok-sok játékkal! A nap végét egy kedves kis mondókával zártuk: “Okos vagyok, ügyes vagyok, sok mindenre képes vagyok!”
Hiszem és vallom: Jobb velük a világ!
Már tavaly megtanultuk, hogy ahhoz, hogy jól érezzük magunkat, erősítenünk kell önbizalmunkat, pozitív szemléletünket.
A hónap feladatai ebben segítettek nekünk:
1. Az agy „áthuzalozása”: Tudatosan figyeld a gondolataidat! Abban a pillanatban, amikor valami negatív gondolat felötlik benned, változtasd át azt gyorsan pozitívvá!
(Min. 21 napra van szükség, hogy valami szokásunkká váljon, beidegződjék. Ha kimarad egy nap, bármikor újrakezdheted!)
Figyeld meg, ha negatív gondolataidat, hiedelmeidet pozitívra cseréled, akkor érzéseid, viselkedésed is jó irányba változnak!
2. Optimista mondatok:
Bagdi Bella „Bátorság dal”- ának meghallgatása után elkészítettük erőt adó tábláinkat. E tevékenységbe sikerült bevonni a másik 6. osztály tanulóit is.
3. Az „Önbizalom hegy” megrajzolása: Belekóstoltunk az új „Boldogságóra Önbizalom Program”-ba, kipróbáltuk az „Önbizalom hegy” vizualizációt, majd minden csoporttag lerajzolta a saját megmászandó „hegyét” és a tavat, amely megmutatta mindenkinek a benne rejlő jó tulajdonságokat, az értékeit.
„A sok rossz között az icipici jót megkeresni… s arra koncentrálni… az egyetlen gyógyszer.”
(Jókai Anna)
Szeretettel: az „Izsákos 6.a” és Mariann néni
Optimizmus
Az októberi boldogságórát egy relaxációs gyakorlattal kezdtük. Kellemes ellazulás után megbeszéltük, hogy milyen jó dolgok történtek velük az elmúlt héten, majd megfogalmazták, hogy milyennek szeretnék a következő hetet. Nevetés játékkal próbáltuk egymást jókedvre deríteni. Ezután megnézték magukat a tükörben, majd mindenki lerajzolta a legvidámabb arcát. A pozitív megerősítéseket tartalmazó kártyákból minden tanuló választott néhányat, mely rá igaz. Megbeszéltük a pesszimista és optimista ember jellemzőit és kitöltöttük a munkafüzet ehhez kapcsolódó feladatát, majd megoldottuk a keresztrejtvényt. A hónap során készítettünk levelekből, termésekből őszi plakátot, hajtogattunk leveleket és süniket. Nagyon jó hangulatú órákat töltöttünk el a feladatokkal.
Egész hónapban törekedtem arra, hogy minden kisebb kudarcból vagy kellemetlen eseményből próbálják meg kihozni a legjobbat, hogy mindennap találjanak valami pozitívumot a hétköznapi eseményekben. Sok dicsérettel, pozitív megerősítéssel, támogató figyelemmel segítettem tanulóimat.