A világot két különböző nézőpontból vizsgáltuk meg. Megnéztük, mi a különbség az optimista (aki a lehetőséget keresi) és a pesszimista (aki a nehézségekre figyel) ember gondolkodása között.
1. Kivetített élethelyzetek
Közösen elemeztünk olyan mindennapi szituációkat, amikkel bárki találkozhat: egy rosszabb jegy az iskolában, egy elázott kirándulás vagy egy elromlott játék. Megnéztük, hogy ugyanaz az esemény mennyire mást jelenthet, ha „borúlátó” vagy „napsütéses” szemüvegen keresztül nézzük.
2. Érzések és Smiley-k
A boldogságfüzetünkbe rajzolt smiley-k segítségével kifejeztük, milyen érzéseket váltanak ki belőlünk ezek a helyzetek.
A szomorú vagy mérges smiley-k alá leírtuk a nehézséget,
majd az optimista mosolyok alá megkerestük a megoldást és a pozitív kimenetelt.
3. Mit tennék én?
A rajzok mellé mindenki lejegyezte a saját „akciótervét”. Megtanultuk, hogy az optimizmus nem azt jelenti, hogy nem látjuk a bajt, hanem azt, hogy elhisszük: tehetünk azért, hogy jobbra forduljanak a dolgok.
Tanulság:
A borúlátó gondolatokat le lehet cserélni bizakodásra. Ha változtatunk a hozzáállásunkon, megváltozik az egész napunk hangulata is.
Az optimizmus gyakorlása
A 2025.év októberében OPTIMISTÁN kezdtük el megszemlélni és értékelni a mi kis világunkat.
Félig tele, avagy félig tele az életünk pohara?
Leltároztunk, terveztünk, építkeztünk.
A 2. Boldogságórán LEGO elemekből építettük fel álmaink Boldog Iskoláját.
„Mag van minden rétegek alatt, melegség van minden jég alatt, mozgás van minden mozdulatlanság alatt, egész van minden repedés alatt.” (Kätlin Kaldmaa)
1. Foglalkozást kezdő relaxáció – Könyv 37.oldal – ,, Az én hangom ,,
2. Foglalkozást kezdő éneklés : Bagdi Bella: Pozitív gyerek vagyok
3. Téma feldolgozása mesével: Tódi törpe varázsszemüvege c. mese
– a mese megbeszélése, összefoglalásatése
5. Varázsszemüveg elkészítése – Mit látok?
6. A foglalkozás lezárása: Az optimizmus jelének kiszínezése és felhelyezése a második
lépcsőfokra
Tevékenységet vezeti: Mezőné Kelemen Éva
Tevékenység ideje: 2025-2026. nevelési év
Tevékenység témája: Az optimizmus gyakorlása, a boldogság. Az élet napos oldala.
Tevékenység célja: A gyerekek felismerjék, mi teszi őket boldoggá. Megtanulják megfogalmazni és kifejezni pozitív érzéseiket. Erősödjön az önbizalmuk és a közösséghez tartozás élménye. Tudatosítsák, hogy a boldogság sokszor apró dolgokból fakad. Ismerjék fel, hogy az optimista ember minden helyzetben a legjobbat keresi.
1. Tevékenységet kezdő relaxáció: „Napra forgó”
A gyerekek törökülésben ülve, a két kart magasba emelve csak a törzset fordítva előbb balra, majd jobbra fordulnak a nap felé. Ezt 2-3alkalommal ismételjük.
2. Tevékenység előtti motiváció
Bagdi Bella: Szép nap, ölelj most át engem
„Hoztam nektek egy nagyon szép dalt, amit szeretném, ha meghallgatnátok.”
1x meghallgatjuk. Majd eléneklem a dalt utánzó mozdulatokkal. Érdeklődéstől függően 2-3x gyakoroljuk.
Boldog arckifejezések: Elővesz egy tükröt, és arra kérem a gyerekeket: „Nézzük meg, milyen az arcunk, amikor boldogok vagyunk.”
• mosoly
• nevetés
• csillogó szemek
Ezután mindenki belenézhet a tükörbe, és megmutathatja a saját „boldog arcát”.
3. Beszélgetés az optimizmusról, a boldogságról: Mit jelent az, ha valaki optimista. Miért boldogabbak azok, akik optimistán álnak a világ dolgai elé. Hogyan lehetsz te is optimista! Szerinted te optimista vagy e? Az optimista hisz benne, hogy nincsenek olyan korlátok, amelyek megakadályozzák céljai elérésében. Az optimista mindig mindenben talál valami jót, hogyan lássuk meg mi is a jó dolgokat!
4. Az Optimizmus feldolgozása mesével: Tódi törpe varázsszemüvege. Írta: Bezzeg Andrea
A mese meghallgatása után közösen megbeszéljük a mese történetét, és különböző kérdéseket teszek fel a mesével kapcsolatban.: -Voltár már szomorú? Ki segített megnyugodni? Mit láttok szépnek a világban? Milyen lehet szerintetek a varázsszemüvegben látni a világot? Mi az, amit másképp szeretnél? Min változtatnál annak érdekében, hogy boldogabb legyél?
5. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka tevékenység keretein belül az optimizmus feldolgozása: Gyerekek szerintem annak az embernek, aki megtanul optimistán fordulni a világ felé mindig süt a nap a feje felett. Én azt szeretném, ha nekünk is mindig sütne a saját optimista, boldog napocskánk, amit most közösen el is készíthetünk. Készítettem egy mosolygós napkorongot, amit közösen kiszínezünk, majd mindenkinek saját napsugara lesz egy pamutszál segítségével, amire az optimista gondolataitokat fűzhetitej fel a száraztészták segítségével. A közös optimista napocskánk aztán itt fog ragyogni a csoportunkban!
6. Levezetés: Relaxáció „Boldog buborék”
A gyerekek kényelmesen ülnek körbe a szőnyegen. Én halk hangon mondom: „Képzelj el egy nagy, színes buborékot… benne van minden, amitől boldog vagy… ez a buborék körülölel és melegséggel tölt el.” Várok egy picit csöndben.
„Mi volt ma a legboldogabb pillanatod?”
Reflexió:
A mai boldogságóra alkalmával a vegyes életkorú Katica csoportban az Optimizmus és ezen keresztül a boldogság feldolgozása volt a célom. A kezdő relaxáció nyújtó gyakorlattal, a közös dal meghallgatásával, éneklésével, majd a mosoly játék indításával a feldolgozáshoz szükséges hangolódás elérése volt a célom. A rá hangolódás eléréséhez azért alkalmaztam több módszert is, hogy mindenki a számára leg kényelmesebb technikával jusson el a kívánt érzelmi állapotba. A gyerekek érdeklődését felkeltve egy beszélgetőkör keretében törekedtem az optimizmussal, boldogsággal kapcsolatos érzelmeket. gondolatokat közösen boncolgatni. Az optimizmus bár egy személyiségjegy, véleményem szerint kitartó munka árán alakítható, formálható, főként az adott életkorban. A téma könnyebb feldolgozása érdekében a gyerekek világához közel álló mesét választottam. A mese szereplőjén keresztül úgy gondolom egyszerűbben tudták a gyerekek a mai óra céljául kitűzött optimizmust megérteni. A közös mesefeldolgozás során a felmerülő gondolatok, érzelmek is megfogalmazódhatottak. Az optimista gondolatok tovább éleset, az élet napos oldalára kerülést a közös tevékenység során készülő boldog napocskával kívántam elérni. A közös tevékenykedtetéssel a közösség alakítását is törekedtem erősíteni, valamint a barkácsolás lehetőséget a gyerekek mindig szívesen fogadják. A közös alkotás még sokáig ragyoghat a csoportunkban, emlékeztetve a gyerekeket az optimista hozzáálásra.
Bízva magunkban és egymásban könnyebben megvalósíthatunk bármit. Az 5 ujjunkra pozitív, biztató gondolatokat írtunk, ezek alkották az optimista fánk ágait.
A gyermeki fantázia és képzelet ereje határtalan. Ezt bizonyítja az a foglalkozás, mely során különböző egyszerű alakzatok, formák, minták szolgáltak kiindulópontként, amelyeket a gyerekek szabadon egészíthettek ki és alakíthattak tovább. Sajátos ötletek alapján különleges és egyedi alkotások/rajzok születtek.
A gyerekek megtapasztalhatták, hogy egy egyszerű helyzetből mennyi pozitív és kreatív lehetőség születhet. A szabad alkotás öröme, a képzelet kibontakoztatása és a saját ötletek megvalósítása erősíti bennük az önbizalmat és a pozitív gondolkodást. Az alkotások során megélt sikerélmény segíti őket abban, hogy nyitottan és bizakodva tekintsenek a lehetőségekre
Októberi Boldogságóra foglalkozásunk középpontjában az optimizmus fejlesztése állt.
Az óra elején a tanulók aktívan részt vettek az iskola által meghirdetett fotópályázathoz kapcsolódó szavazásban, amely során lehetőségük nyílt véleményük kifejezésére és döntéshozatali kompetenciáik gyakorlására.
Ezt követően élménypedagógiai módszerrel dolgoztuk fel a témát: a diákok megkezdett, negatív tartalmú mondatokat fogalmaztak át optimista szemlélettel. A feladat során „optimista szemüveget” viseltek, amely szimbolikusan is segítette a pozitív nézőpont tudatosítását és megerősítését. A foglalkozás részeként meghallgattuk az optimizmushoz kapcsolódó dalt is, amely érzelmi ráerősítést adott a témára.
Október végén közösségépítő programként „tökös délutánt” szerveztünk, amelyen a szülők is részt vettek. A közös tökfaragás és a sült tök elfogyasztása jó hangulatú, családias légkörben zajlott, tovább erősítve az iskola és a családok közötti kapcsolatot.
Heti témánk az ősz szépségeinek megfigyelése. Fontos a gyerekek meglássák az őszben is a szép dolgokat, optimistán lássák a természet átalakulását is. Nagyon sok időt töltünk a szabadban, sokat kirándulunk, lehullott faleveleket gyűjtöttünk. Hét zárásaként elkészítettük közös őszi fánkat, amelyre a gyűjtött falevelekből is ragasztottunk, közben mindenki mondott magáról, és a másikról egy pozitív tulajdonságot.
Meghallgattuk a „Pozitív gyermek vagyok” című dalt, csendes pihenőkor elmeséltem nekik Tódi törpe varázsszemüvegét.
A boldogságóra témája ezúttal az optimizmus gyakorlása volt. Az óra elején Müller Péter egyik idézetével indítottunk, amelyet előzetesen csomagolópapírra írtam ki, majd a táblára helyeztünk. Az idézet közös felolvasása után együtt elemeztük annak mondanivalóját, és megbeszéltük, mit üzen számunkra a mindennapokban az optimista szemlélet fontosságáról.
Ezt követően tisztáztuk, milyen tulajdonságok jellemzik az optimista, illetve a pesszimista embert. A különböző jellemzőket kis papírokra írtam fel, a gyerekek pedig aktívan részt vettek azok szétválogatásában, és a megfelelő csoportba helyezték fel a táblára. A feladat segített abban, hogy tudatosítsák a kétféle gondolkodásmód közötti különbségeket.
A „Hogyan gondolkodik az optimista ember?” című feladatlapot mindenki önállóan töltötte ki. A közös megbeszélés során érdekes és változatos mondatbefejezések születtek, amelyek jól tükrözték a tanulók pozitív szemléletét és kreativitását.
Ezután egy játékos, gondolkodtató feladat következett: egy táblázatban svéd bölcsességek voltak elrejtve, amelyeket különböző kódok megfejtésével kellett felfedniük. A gyerekek nagy lelkesedéssel dolgoztak, és a feladatot mindenki hibátlanul oldotta meg, ami külön öröm volt számukra.
Az óra végén felolvastam a „Lakatlan sziget” című történetet, majd közösen levontuk annak tanulságát. A beszélgetés során arra jutottunk, hogy a hozzáállásunk nagyban befolyásolja, hogyan éljük meg a nehéz helyzeteket: az optimizmus segít meglátni a lehetőségeket még a kihívásokban is.
Az óra jó hangulatban telt, a tanulók aktívan, érdeklődve vettek részt a feladatokban, és számos értékes gondolattal gazdagították a közös munkát.
OPTIMIZMUS
1. Relaxáció – „Lemegy a nap, lankad a kar, a törzsem pihenni akar”
2. Bevezetés – „Szomorú Szilárd és Boldog Blanka játék
Eszköz: hurkapálca fejek
3. Téma feldolgozása mesével – A békák versenye
A mese elmesélése, majd annak rövid feldolgozása.
5. Optimista béka készítése
Eszközök: olló, színes ceruza, ragasztó, sablonok
A gyermekek kivágják a béka testrészeit (fej, lábak), boszorkányhajtogatással két zöld papírcsíkból „testet” hajtogatnak a békának, majd összeragasztják az elemeket. A fej felragasztása előtt szemet, orrot és szájat rajzolnak a békának. Igény szerint a vágásnál, a hajtogatásnál és a ragasztásnál segítséget nyújtok.
6. Mosolyogj, és a világ visszamosolyog rád!
Téma továbbadásaként a gyermekek egy-egy szemüvegsablont vihettek haza, amit otthon feldíszíthetnek és ha rossz kedvük van nekik vagy valamelyik családtagjuknak, akkor felvehetik és jobb kedvre derülnek majd.
7. Optimizmus jelének kiszínezése
Zárásképpen a gyermekek az optimizmus jelét színezhetik ki és ragaszthatják fel a Boldogságvár második lépcsőfokára.
8. Foglalkozás zárásaként barátságlánc alakítása, majd egy-egy pozitív gondolat megosztása egymással