Ebben a korosztályban már teljesen tisztában vannak azzal, hogy a legkézenfekvő apró örömöket az érzékszervi tapasztalatok útján érjük el. Az „Érzelemkerék” jó alkalmat adott a fő érzelmek meghatározására. Az érzelmek differenciálása, finomítása már erőfeszítést igényelt, sokan megdöbbentek azon, hogy mennyire lehet finomítani, lebontani fő érzelmeinket, ezáltal árnyaltan megfogalmazni amit érzünk.
Apró örömök élvezete
„Az öröm abból ered, hogy valaki meg tudja látni azt, ami szép és jó az életben.” (Móricz Zsigmond)
A március hónap témája az apró örömök élvezete. Beszélgettünk a gyerekekkel, hogy mi lehet az apró öröm, és nekik mi okoz örömet. Meghallgattuk a hónap dalát, és beszélgettünk róla.
Megismerkedtek A tizenkét hónap című görög népmesével, majd mindenki elmesélte, van-e kedvenc hónapja, és miért az. Voltak akik a születésnapjuk miatt szerették a választott hónapot, de olyan is akadt, aki azt mondta, hogy a nyíló virágok vagy éppen a hóesés miatt szerette azt a hónapot.
Miután sokat beszélgettünk az apró örömökről, lerajzolták az örömvárukat, melyen megjelenítették, mi okoz nekik örömet.
A másik osztályban szintén az apró örömről beszélgettünk, majd megismerkedtek Döbrentey Ildikó: A hétdombi csodatevő szivárvány című mesével. Kiosztottuk a szerepeket, majd el is játszottuk. Nagyon élvezték a játékot. Az egyik tanuló fogalmazta meg, hogy a végén, amikor mindenki azt érzi, hogy teljesültek a kívánságaik, akkor igazából boldogok.
A mindennapi rohanó életünkben nagyon fontos, hogy észrevegyük az apró örömöket, és élvezzük is azokat. Ezt igyekeztem átadni a kis tanítványaimnak.
„Ami benned történik, az árad belőled. Akiben öröm él, abból öröm árad.” (Müller Péter)
Márciusban az apró örömeinkkel foglalkoztunk. Az első tavaszi hónapunk sok, szép, napsütéses reggellel indult, ami egész napunkat bearanyozta. Kihasználtuk a kellemes időjárást és nagyokat sétáltunk a környéken. Megcsodáltuk a tavaszi virágokat, hallgattuk a vidám madárcsicsergést és élveztük a tiszta erdei levegőt. Hetente egy alkalommal „öröméneklést” tartottunk Márti nénivel, aki gitáros kíséretével tette hangulatossá vidám dalainkat. Március 21-én a Down-szindróma világnapját mi is megünnepeltük színes, változatos programokkal. Mozgásos játékokkal, „felemás” sütemény sütésével, táncos mulatsággal, kézműveskedéssel és rövid kisfilmek megtekintésével tettük emlékezetessé a napot. Az együtt töltött, közös élményeinkkel megtapasztaltuk, hogy hétköznapjaink apró örömforrásai mind körülöttünk vannak, csak észre kell venni.
Márciusi boldogságóráink és mindennapjaink során fő célunk az volt, hogy figyelmünket tudatosabban ráirányítsuk életünk apró örömeire.
Ennek érdekében többször beszélgettünk közösen, meditáltunk, ünnepeltünk szülinapokat, történelmi eseményt és világnapokat, színházlátogatásunk során kikapcsolódtunk, alkottunk együtt: rajzokban és fotókkal megörökítettük örömtevékenységeinket a suliban és otthon is.
Március 20-án az Iskolarádión keresztül megemlékeztünk a boldogság világnapjáról.
Szeretettel küldjük mottónkat: „Örvendj a hóvirágnak, az ibolyának és a búzavirágnak. Az erdő csöndjének. Ha egyedül vagy: annak, hogy egyedül lehetsz. Ha nem vagy egyedül: annak, hogy nem kell egyedül légy. Vágyódj arra, amit a holnap hoz, és örvendj annak, ami ma van.”
Wass Albert
Orosháza Városi Önkormányzat Napköziotthonos Óvodája Móricz Zsigmond u. Telephely
Talán az egyik legsikeresebb hónap a március volt. Az apró örömök feldolgozása közel állt a gyerekekhez. Hónap elején kolleganőimmel ötleteltünk hogyan tudnánk a Boldogság világnapját megünnepelni. Szerettünk volna örömöt okozni saját szüleinknek, és idegen embereknek is. Történt mindez a Széll Heni által felajánlott „Egy gyermek egy üzenet” program előtt. Mi azt találtuk ki, hogy a gyerekekkel szivecskéket fogunk készíteni. Ők bármilyen technikával kidíszíthetik, amire mi felnőttek írunk egy pozitív üzenetet, és ezeket a szíveket fogjuk osztogatni az utcán. A kicsikkel ezt még nem tudtuk megvalósítani, de hogy ők se maradjanak ki az örömszerzésből, velük a környező utca postaládáiba, dobtuk be a szivecskéket. Sőt ők akarták odaadni egy építkezésen dolgozó munkásoknak is. Így megtapasztalhatták, hogy az ajándékozás hatására milyen mosoly ült ki meglett férfiak arcára. A munkások meghatódtak, és eltették emlékbe az ajándékokat. A Boldogság világnapján minden kisgyerek, és felnőtt pirosba öltözött. A szülőket is megleptük egy-egy pozitív üzenettel, melyeket egy üvegben helyeztünk el, és reggel munkába indulás előtt húzhatták ki. Ennek a meglepetésnek is hatalmas sikere volt, délután még a maradék üzenetek is elfogytak. A nagyobb gyerekekkel, tíz óra után indultunk el sétálni a szivecskékkel, melyek pozitív üzeneteket rejtettek, és a gyerekek saját kezűleg díszítették, vagy rajzoltak rá. Az utcán sétáló embereknek adták oda. Megható volt az emberek reakciója. Volt, aki elsírta magát, de olyan is, aki kérte, hogy készítsünk róla emlékbe egy fotót. Az óvodába visszaérve elkészítettünk egy közös képet, melyen egy szívecskét formáztunk meg. Beszélgettünk a gyerekekkel, hogy kinek mi okoz örömöt. Már a kicsik is meg tudták fogalmazni gondolataikat, érzéseiket. Sokat hallgattuk Bagdi Bella dalait. Ebben a hónapban csatlakoztunk egy másik programhoz is. A már nem használt ruhákat, cipőket, ágyneműket stb. gyűjtöttünk össze, melyeket odaajándékoznak az arra rászorulóknak. A gyerekekkel beszélgettünk erről is az ő életkori sajátosságaiknak megfelelően. A szülők lelkesen kapcsolódtak be ebbe a programba is. Itt is a másoknak való öröm okozása, megsegítése volt a célunk.
„Élvezd a kis dolgokat! Egy nap vissza fogsz tekinteni, és rájössz, hogy azok voltak a nagy dolgok.“ Robert Brault
Ebben a hónapban a gyerekek figyelmét afelé irányítottam, hogy vegyék észre a mindennapokban az öt érzékszervünk nyújtotta kellemes érzéseket, apró örömforrásokat. Igyekeztem fejleszteni bennük azt a képességet, hogy élvezni és értékelni tudják életük pozitív élményeit. A tavasz első hónapja bővelkedett örömteli, szívet melengető pillanatokban – megfigyeltük az ébredő természetet, sétáltunk a város utcáin, közben boldogságkavicsokat kerestünk, részt vettünk különböző rendezvényeken, megemlékeztünk a magyar forradalom és szabadságharc hőseiről, megünnepeltük a boldogság világnapját, takarékoskodtunk az ivóvízzel, közösen hangolódtunk rá a húsvéti ünnepekre, örültünk egymás sikereinek, sokat játszottunk és nevettünk.
A foglalkozásunkat a csoport kedvenc Boldogságórás dalával a” Szép nap, ölelj most át engem…” dal éneklésével kezdtük. A korán jött tavasz sok-sok színes virágot hozott, így relaxációnak a „Hervad virágom, éled virágom…” játékot választottam. Nagyon tetszett a gyerekeknek, amikor egytársukat körül rajzoltuk. Ügyesen megnevezték a hiányzó érzékszerveket, amit meg is rajzoltunk. Beszélgetünk arról, hogy melyik érzékszervünkkel, milyen jó dolgokat tapasztalhatunk meg. Képeket mutattam: alma, torta, zongora, dob, virág stb. A gyerekeknek rá kellett mutatni arra az érzékszervükre, mellyel megismerhetik ezeket a dolgokat.
A gyerekek kedvenc játéka az elrejtett dolgok keresése. Húsvétra készülve tojáskereső játékot játszottunk. Majd megvizsgáltuk, hogyan néz ki a tojás belseje, főtt tojást hámoztak és kóstoltak.
Sétára indultunk, azzal a felhívással, hogy szép és örömet okozó dolgokat fedezzenek fel. A gyerekek figyelmét személyes példaadással kellett a segíteni, hogy figyeljenek az igazán szép dolgokra a környezetünkben. Fontos az érzékenyítés már óvodás korban is, hogy tudják értékelni az élővilág szépségeit, így megalapozzuk a környezettudatos magatartást.
A gyerekek ujjonganak, ha kis rovarokat: katicát, bodobácsot, hangyát találnak. Magunkkal vittük a nagyítót, hogy közelebbről is vizsgálódhassanak. Fel kell hívni a figyelmüket, hogy a rovarokat csak a szemükkel vizsgálják meg.
A parkban eljátszottuk az örömölelés játékot, amit a kicsik is örömmel vettek. Nagyon jó volt, hogy a félénkebb, visszahúzódó gyermek is kapott és adott ölelést.
Megbeszéltük, hogy délután mindenki nagy öleléssel fogadja a szüleit. Az anyukák, apukák is jókedvre derültek.
Bárczi Gusztáv Ált. Isk., Szakiskola , Készségfejlesztő Iskola és EGYMI
Ki, minek örülne egy szigeten, ezt rajzolták le a gyerekek.
A foglalkozásra a hónap dalával hangolódtunk, majd leltároztunk. A gyerekek összegyűjtötték azokat az apró örömöket, amelyek az iskolába érkezésig érték őket. Nagyon kedves volt, amikor az egyik tanuló, azt mondta, hogy számára öröm, hogy láthatja a társait.
Elmeséltük Bezzeg Andrea Újra együtt! című meséjét, majd a kérdésekre válaszoltak. Közösen kerestünk olyan gyermekörömöket, amelyek a gyerekeknek jó, de a felnőttek nem nézik jó szemmel. A beszélgetőkör legfontosabb eleme az érzékszervek és örömök kapcsolata volt. Először érzékszervekhez kapcsolódó szavakat gyűjtöttünk, majd képeket helyeztek el a megfelelő érzékszervek mellé. Mivel nagyon szívesen dolgoznak laptopon, kerestünk ehhez a témához kapcsolódó feladatokat.
Mivel mi integráló csoport vagyunk, a témát igyekeztem több oldalról megközelíteni, hogy a különböző életkorú gyermekek találkozhassanak az életkoruknak megfelelő helyzetekkel. Mozgalmas hetünk volt, mert a Boldogságórás foglalkozásunkat összekapcsoltuk a Happy hét pályázattal és a Víz világnapjával, ami egyben Apák napja is volt😊 A napi beszélgető köröket relaxációs zenével indítottam (Ellazulni jajj de jó) majd elmeséltük kinek mi ad örömöt, milyen örömre gondol, mit kap majd az apukájától, ha érkezik fél napra az oviba. A gyerekek örömmel mesélték, hogy majd jön apa, és együtt töltik a napot az oviban, és ez micsoda öröm!
Közben beszélgettünk arról, hogy a növényeknek, állatoknak és nekünk embereknek is milyen nagy szükségünk van arra, hogy boldogok legyünk, s a boldogság a szemünkön is látszik, és a viselkedésünkön, a kimondott szavakon még jobban. A mi csoportunkban sokat hallani nem odaillő szavakat, mely egy-egy nézeteltérés miatt fakad ki a gyerekekből, ezért ezt többször megbeszéljük, hogy így nem lehet dühöngeni, ilyen kifejezéseket használni, próbáljuk magunkat nevelni, átgondolni a szavainkat, mielőtt kimondjuk. A Boldogság világnapjára meglepetéseket készítettünk, ablakunkra olyan szívecskéket raktunk melyen szavak voltak, hogyan tudjuk a boldogságot továbbadni és minden gyermek hazavihetett egy vagy két szívecskét, melyet odaadhatott a szomszédjának, egy apró kedvesség, egy apró öröm a mindennapokban. Mi hosszabb sétákat nem tudunk tenni, ezért választottuk az apró örömök továbbadásának ezt a formáját ebben a hónapban. Ilyen apró öröm volt még a csoportnak, hogy csoporton belül saját akváriumunk lett, így mindennap valaki megetetheti a halakat, mely mosolyt csal a gyermekek arcára. Udvarunkon pedig alakulgat egy kiskert, mely az autisták számára is élmény, ha lehet matatni a földben, ültetni, vetni, locsolni .
A hónap során folyamatosan figyeltünk arra, hogy örömet szerezzünk egymásnak és az Apukás nap végén sok-sok boldog arcot, ezernyi apró örömöt, mosolyt láttunk, melyet fel is ragaszthattak az apukák gyermekeikkel és az óvodai dolgozók is mindannyian a mosolyfalunkra. Ez egyben a mi boldogságfalunk is.
Mészárosné Ádám Andrea
óvodapedagógus, óvodaigazgató-helyettes
Maglódi Napsugár Óvoda
Nyuszi csoport