Március hónapban a természetes, mindennapi örömök megélésére helyeztük a hangsúlyt. Célom az volt, hogy a gyerekek felismerjék: az öröm nem feltétlenül tárgyakhoz, hanem élményekhez, érzésekhez és a körülöttünk lévő világhoz kötődik. A tavasz beköszöntével egyre több időt tölthettünk a szabadban, ahol számos lehetőség adódott az érzékszerveink használatára és a természet közvetlen megtapasztalására.
Sétáink során megfigyeltük a virágzó fákat, megcsodáltuk a kiskertek színeit, és bogárnéző eszközzel közelről is szemügyre vettük a rovarokat. Külön örömöt okozott a gyerekeknek, hogy közösen díszíthettük az élősarkot, ahol virágokat szagoltunk, tapintottunk, és közben beszélgettünk az érzékszerveink működéséről. Az interaktív táblán játékos feladatokat végeztünk, amelyek segítségével tovább mélyítettük a tudást arról, hogy melyik érzékszerv mire való, és miként segítenek minket a világ megismerésében.
A természetes öröm témájához kapcsolódva megtanultuk az „Imádok élni” című dalt, amelyet mozgással, körjárással, tánccal kísértünk. Illóolajokat is használtunk, így az illatok segítségével is bekapcsolódtak az érzékszerveink az élményfeldolgozásba. Fontosnak tartottam hangsúlyozni, hogy az öröm megélése nem csak napsütésben, hanem esős, borongós időben is lehetséges. Ezt a gondolatot többféle tevékenységgel is alátámasztottuk.
Egyik nap „napimádás” relaxációs gyakorlattal indítottuk a foglalkozást, majd meghallgattuk a „Meseországba megyünk – Esőtánc” című mesét, amelyet közösen át is beszéltünk. Az esős idő témájához kapcsolódva mondókákat és dalokat ismételtünk, mint például: „Süss fel nap”, „Ess eső, ess”, „Esik az eső, süt a nap”, „Gyülekeznek a felhők”. A gyerekek különféle mozdulatokkal utánozták az időjárási jelenségeket: fújt a szél, esett az eső, dörgött az ég, kopogott a jég – így játékosan közelítettük meg a természet változásait. Közben beszélgettünk arról is, mire használható az esővíz, mit csinálhatunk eső után, és milyen érzések, tapasztalatok kapcsolódnak ezekhez az élményekhez.
Hangszereket is bevontunk: rumbatökkel és csörgődobbal utánoztuk az eső hangját. A gyerekek rajzokon keresztül fejezték ki, mi okozott nekik örömet egy esős napon, vagy mit találnak szépnek, érdekesnek az esőben, eső után – például a szivárványt. A rajzokat kivágtuk, és elhelyeztük a robotméhecske pályán, így a tevékenységet játékos digitális élménnyel is összekapcsoltuk.
Az egyik kedvenc feladat az volt, amikor az „Örömmanót” vezettük el a szivárványhoz – az út során olyan állomásokkal találkoztunk, mint pocsolyák, gumicsizma, esőkabát, majd kisütött a nap, végül megjelent a szivárvány.
A tevékenységet az „Imádok élni” című dal újrahallgatásával és egy közös „esőtánccal” zártuk, amely során a gyerekek ismét átélhették, hogy az öröm sokféle formában jelen lehet az életükben – még egy esős napon is.