Szeptember 30-án minden évben megünnepeljük Benedek Elek születésnapját, azaz a magyar népmese napját. Idén sem történt másképp. Negyedik osztályos tanulóim csapatokba szerveződve állták ki a három mesebeli próbát:
1.gyors csapatszervezés
2.meseírás csapatban adott szempontok szerint (a mesefajtát kapták szempontként és a terjedelmet)
3.gyakorlati tevékenység: megadott idő alatt összerakni egy puzzle-t
A tevékenység időtartama: 2 óra volt.
Az első órában kiállták a próbákat. A második órában a csapatok bemutatták a megalkotott meséket. Értékeltem a felolvasott szövegeket. Minden csapat sikeresen kiállta a próbákat.
A tanulók örömmel vettek részt az órákon.
Apró örömök élvezete
A Székely Mikó Kollégium 6.B osztályos tanulóival a gyümölcsök fontosságáról beszélgettünk. 3-as illetve 4-es csapatokat alkottunk és készítettünk gyümölcssalátát.
A gyerekek jóízűen fogyasztották az “ alkotásokat”.🙂
A Székely Mikó Kollégium 6-ik B osztályos tanulóival ma az osztályfőnöki órán az ózonréteg fontosságáról beszéltünk. A gyerekek pár gondolatot le is írtak, rajzoltak. Tetszett a téma.
László Bogi , osztályfőnök
A boldogság nem mindig nagy dolgokban rejlik — sokszor az apró örömök adják a legnagyobb értéket az életünknek. Egy kedves szó, egy meleg tea, a napfény az arcunkon vagy egy váratlan mosoly mind hozzájárulhat ahhoz, hogy boldogabbnak érezzük magunkat. A boldogságóra célja, hogy ezeket az egyszerű, mégis jelentős pillanatokat tudatosítsuk és megtanuljuk értékelni.
Foglalkozást kezdő relaxáció:
Fújj-fújj: képzelje a gyermek, hogy széllé változik. Minden gyermek más szél, törekedjen arra, hogy a fújásnéma hangjának variálásával, egymás után, egymáshoz kapcsolódva adjon ki hangokat a belégzés után: SSSS… húúúú.. szszsz… fúúúú. csak igyekezzenek a társuktól eltérő hangot kiadni! Amikor már mindenki fújt egyet, a sok szél egyszerre kezd fújni saját hangján és ezt három be- és kilégzésre ismételjük.
Foglalkozást kezdő zenehallgatás: Bagdi Bella: Imádok élni
A téma bevezetése
A foglalkozás során IKT-eszköz segítségével olyan képeket vetítettem ki, amelyek az emberek számára örömet okoznak, és szorosan kapcsolódnak az érzékszerveinkhez. A képek között szerepelt többek között naplemente, szivárvány, tűzijáték, szivárvány, fagyi, limonádé, gőzölgő friss sütemény, eső, parfüm, éneklő gyerekek, madárcsicsergés, hegedű, fejhallgató, rádió, labda, állatsimogatás, virágillat és ölelés.
A képek nézegetése után beszélgetést indítottam a gyerekekkel arról, hogyan érzékeljük ezeket az élményeket. Elmagyaráztam, hogy érzékszerveink révén tapasztaljuk meg a világot, és közösen összegyűjtöttük az öt érzékszervet: látás, hallás, szaglás, tapintás, ízlelés. Ezután érzékszervenként haladtunk tovább: minden érzékszerv képét külön is kivetítettem, majd a korábban látott képeket közösen hozzárendeltük a megfelelő érzékelési módhoz. A gyerekek lelkesen vettek részt a tevékenységben, és örömmel ismerték fel, hogy a boldogság sokszor az apró, érzékszervi élményekben rejlik.
A téma feldolgozása
Témafeldolgozás mesével: Újra együtt (Bezzeg Andrea) (tk. 156-159.)
A meséhez kapcsolódó kérdések megbeszélése:
Milyen állatokat ismersz, akik termetüknél fogva lakhatnának Pirinkó vagy éppen Góliát házában?
Hogyan segíthetünk azoknak, akiknek valamelyik érzékszervük nem úgy működik, ahogyan nekünk?
Mi kerülne egy szépen megterített asztalra? Soroljatok fel egészséges ételeket!
Neked melyik a kedvenc ízed?
Érzékszerveink
A következő rajzos feladat előkészítéseként még egyszer összefoglaltuk a tanultakat. Rámutattam egy-egy gyerekre és mondtam egy-egy érzékszervet. A tanulóknak mondaniuk kellett egy ahhoz kapcsolódó örömöt. Ha helyes volt a válasz, az osztály tapsolt egyet. A játék akkor ért véget, ha már minden tanuló sorra került.
Rajzos tevékenység
A tanulók egy olyan munkalapot kaptak, amelyen az öt érzékszerv jelölve volt. Minden érzékszervhez három kis „ablak” tartozott, amelyekbe a gyerekeknek rajzokat kellett készíteniük. A feladat az volt, hogy minden érzékszervhez olyan dolgokat rajzoljanak, amelyek az adott érzékeléshez kapcsolódnak, és számukra örömet, kellemes élményt jelentenek. Így például illatos virágokat, kedvenc ételeket, szép látványokat vagy szeretett hangokat jelenítettek meg a rajzaikban – mindazt, ami boldoggá teszi őket a hétköznapokban.
Rajzolás közben többször is meghallgattuk Bagdi Bella: Imádok élni dalát.
Apró örömök élvezete
Megpróbáltam vidám hangulatot teremteni, mivel igen hideg volt az idő reggelente. A mindennapos testnevelést relaxációs gyakorlatokat nagyon kedvelik a gyerekek. Lassan érkezik a tavasz, ennek ellenére játékosan örömet vittünk a mindennapokba. Rácsodálkoztunk a minden nap adta apró örömökre, kis sikereikre. Párban és csoportosan táncoltunk. Az ablakba kirakott és közösen gondozott jácintunk a meleg a víz és a napfény hatására kinyílott mindenki nagy örömére. Rózsaszín virágai szemet gyönyörködtetően szépek, az illata pedig belengte az egész csoportszobát. Örömmel mutatták a gyerekek egymásnak és a felnőtteknek. Megillatozta miden gyermek a nap folyamán. Bezzeg Andrea: Újra együtt! című mesét kíváncsian hallgatták meg a gyerekek. Góliát és Pirinkó barátságának története a mesés szemüveg felvétele. A mese bemutatja, hogyan találhatunk rá a mindennapokban az apró örömökre, melyek körbe veszik a gyermekek mindennapjait. Bemutattam Pillanatkapitányt, beszélgettünk a gyerekekkel az érzelmeink szabályozásáról, mit jelent ez a szó számukra. Bemutattam az érzelmi hőmérőt, zónák színeinek megfigyelése, mit is jelent. (nyugalom-zöld zóna, szomorúság-szürke zóna, harag-narancs zóna, düh-piros zóna). Szívmanó: Úgy érzem, megértenek.. a szomorúság feldolgozása. Beszélgetés, magyarázat, közös gondolkodás. A kinyíló jácint virág illatának megérzése, érzelmek hozzá kapcsolása. Tavaszra való ráhangolódás. Tengert ábrázoló terepasztal közös készítése a gyerekekkel, viharon való átkelés a hajtogatott papír hajókkal közösen. Boldogság világnapja március 20. Beszélgetés az érzelmek kezeléséről. Vízzel való kísérletezés, víz fontossága, halmazállapotai, ihatósága.
Március 20. a Boldogság világnapja. Sajnos idén nem tudtunk annyi időt fordítani erre a jeles alkalomra, amennyit szerettem volna, de jövőre szeretnék rá nagyobb hangsúlyt fektetni.
E havi boldogságóra témánk az Apró örömök élvezete. Ennek megfelelően igyekeztünk minél több örömöt okozni másoknak, és észre venni azokat az apró örömöket, amik minket értek nap mint nap. Meghallgattuk Bagdi Bella Imádok élni c. dalát, mely nagyon tetszett a gyerekeknek. Az öröm forrásának történetét meséltem el a gyerekeknek, mely egy interaktív mese volt, így a gyerekek folyamatosan bele tudtak csatlakozni a történetbe.
Kőbányai Szervátiusz Jenő Általános Iskola
A tizenkét hónap című mese megismerésével, feldolgozásával könnyen tudtak kapcsolódni a gyerekek a témához. Hamar megértették, mit is jelent az apró öröm. A játékok során pedig még jobban megismerhettük egymást. Megtudtuk, kinek mi jelent örömöt ebben a csodás világban.
Az apró örömök élvezete c. témakörhöz kapcsolódó foglalkozás az őszi természetben valósult meg. A téli pihenőre készülő fák lehulló aranysárga és rozsdabarna leveleit egy bot segítségével a gyerekek felfűztek, majd az osztályteremben papír, olló és ragasztó segítségével őszi hernyókat készítettek. A foglalkozás végén boldogan tudatosították, hogy a színek, az illat, a levegő, a mozgás, a nevetés és a beszélgetés a boldog élet velejárói.
Nagyon sokat játszottunk a szabadidőben. Újrahasznosított eszközökből játékok készültek. Egyszerűek, de mégis jó kedvre derítettek bennünket. Voltunk egy zenei koncerten, az is egy kitűnő apró élvezet volt számunkra. Kis „tudósaink” wordwall feladatokat készítettek a Madarak, fák napja alkalmából, azokat közösen oldottuk meg.
Az öröm forrása című mese után meghallgattuk a hónap dalát, majd otthoni és iskolai örömökről beszélgettünk. Az örömkereső nagyítóba a számukra legfontosabb örömforrást rajzolták bele a gyerekek.