A „Haragom kifújom” című relaxációs gyakorlat után , megbeszéltük a jelenlegi érzéseinket. A kiterített kártyákból választhattak a gyermekek és elmondták, hogy miért értzik úgy magukat, amit a kártya mutat. Nagyon jó gondolatok jöttek elő; Pl. Jól vagyok, mert újra itt van közöttünk a barátom. vagy Izgatott vagyok , mert délután anyuval megyünk a nagyihoz!
Segítettem megfogalmazni számukra, hogy ezeket hívják Apró örömöknek, amik sokszor átsegítenek a problémákon.
Zárásul együtt meghallgattuk Bagdi Bella; „Imádok élkni „című számát míg mindenki megrajzolta, hogy mi okoz számára örömet illetve ki szokta megnyugtatni, ha valami baja van.

Apró örömök élvezete

A foglalkozás címe: Apró örömök élvezete
Csoport: nagycsoport
Fő didaktikai feladatok: A mese kapcsán beszélgetni és megértetni a gyerekekkel, hogy élvezzük a jelen pillanatot, amikor megállunk megszagolunk egy virágot, ne csak elszaladjunk minden mellett.
Felhasznált források: Boldogságóra kézikönyv 3-6 éveseknek

– Újra együtt mese elmesélése.
– Beszélgetés az érzékszervekről
– Örömölelés

A mesét egy plüss dínóval és az oviban „lakó” egy picike manó figurával báboztam.
A foglakozást megelőzően megkértem az egyik kisfiút, hogy hozza el a plüss dínóját. Kíváncsian várták reggel, amikor már megérkeztek és örömmel újságolták, hogy nem felejtették el, hozták oviba a dinót, hogy mit tervezek vele.
A Boldogság órát a hagyományos kerekerdős mondókával kezdtem, amit persze már kívülről fújtak.
Góliát és Pirinkó tüneményes történetét lenyűgözve hallgatták, figyelték. Külön érdekesség volt, a saját plüss állattal megszemélyesíteni Góliátot és babaszobában lakó manóval, Pirinkót.
A mese végén, beszélgetést kezdeményeztem: Hogyan segíthetünk azoknak, akiknek valamelyik érzékszervük nem úgy működik?
A gyerekek nagyon érzékenyen reagáltak erre a kérdésre, és elmondták, hogy ők már találkoztak olyan bácsival, akinek fehér bot volt a kezében és az Apukája mondta, hogy nem jól, vagy egyáltalán nem lát, ezért segítettek neki a zebránál, megkérdezték, hogy átkísérjék-e?
Egy másik hozzászólásban emlékeztek arra, hogy járt az óvodában egy olyan kisfiú, aki nem jól hallott és volt egy „füles” a fülében, ami felerősítette a hangokat, így lehetett vele beszélgetni, de volt, hogy elé kellett állni, nem a háta mögé, mert csak így hallotta, hogy szólunk neki.
A történeteket hallgatva, arra lehet következtetni, hogy a szülők jó példával állnak elő a gyerekek felé, felhívják a figyelmüket a segítségnyújtásra.
Áttértünk az érzékszervekre úgy, hogy én mondtam egy érzékszervet, ők mondták, hogy milyen öröm kapcsolódhat hozzá.
A fülhöz a madarak hangját társították, az egyik óvónénit megkérdezve azt mondta, hogy a „Szeretlek szót szereti hallani, amikor a kisóvodások átölelve ezt mondják”- a szívemből szólt.
Az orrhoz a tavasz, a virágok illata, de volt, aki a csoki illatát mondta, Ő a szájnál is megemlítette a csokit.
Jó ötletet kaptam ezzel a játékkal, sok okos, meglepő válasz érkezett a gyerekektől.
Ezután a lógóorrúak városába mentünk, amit viccesnek találtak, majd hamar vidám lett mindenki, mert a vidám gyerekek átadták az ölelést, ezzel átadva társaiknak a boldogságot.
A játékba való visszavezetést, testünk puzzlével fejeztem be, amin a testünk csontvázát, érzékszerveit kell összerakni.
A puzzle kirakása közben még jó alkalom adódott a meg nem kérdezett kérdések feltételére.

A tevékenységünk célja : A gyermekek figyelmének ráirányítása a hétköznapokban rejlő kellemes érzetek, kis örömforrások észrevételre, az „itt és most” állapot megtapasztalására.

Foglalkozásunkat most is az „itt és most” állapotának a megteremtésével indítottam. Ehhez két gyakorlatot választottam. Az első a gyermekek kezdeményezésére a ” meglengetem a karom” gyakorlat volt, amely a ritmikus mozgással segíti a koncentrációt. A másik gyakorlatunk a „Napimádás”. Itt a légzésre fókuszálunk. Kilégzéskor elengedjük a számunkra negatív dolgokat. A gyermekek ötletei alapján : a betegséget, a rosszaságot, félelmet, a megbántást, a csúfolódást. Ezt követően a pillangó ölelés mindfulness gyakorlattal elcsendesedtünk és Pollival a pillangóval utaztunk el a mesék birodalmába. Polli történetéből megtudhattuk milyen apró örömöket fedezett fel egy átlagos napban. Ezt követően a gyermekek is végig gondolták és megosztották gondolataikat azzal kapcsolatban, hogy számukra mi az ami örömet okoz pl: a barátokkal való együtt játszás, a hétvégi otthon lét, ha a szülőkkel együtt csinálhatnak valamit, és az , hogy együtt lehetünk boldogságórákon ❤ A beszélgetés után előkerültek a Szív Manó kártyák és közösen megnéztük, milyen érzéseket vált ki bennünk, ha örömet élünk meg : vidámság, játékosság, kedvesség, optimizmus, boldogság, elégedettség…. Ezt követően , az alkotó tevékenység során örömmel színezték Pollit a Pillangót és készítették el a színes „öröm-befőtteket” melyekbe bele kerültek a gyermekek egyéni gondolatai is.
A foglalkozás során meghallgattuk kedvenc Bella dalainkat és a hónap dalát az Imádok élni – dalt.

Apró örömöt mindennap lehet találni. Csak észre kell venni, hiszen ott van a szemünk előtt! Ez volt a fókuszban márciusi boldogságóránkon. A gyerekek hamar megértették azt, hogyan okoznak örömöt és boldogságot az apró örömök, és mik azok az apró örömök, amiknek örülhetünk akár egy kevésbé jó napon is. Mert minden nap nem lehet jó, de minden napban van valami jó! A téma bevezetése után az érzékszervekről beszélgettünk, rajzoltak is a gyerekek minden érzékszervhez valamit, amik boldogságot okoznak nekik. Játszottunk a feltétel nélküli önszeretethez kapcsolódó játékot, mindenki megfogalmazta, mit szeret önmagában. A kisebbeknek kicsit nehezebben ment, a nagyok már megértették ennek lényegét. Elolvastam Az Öröm forrása c. mesét is, melyet feldolgoztunk a hozzá tartozó kérdésekkel és eljátszották a mese főszereplőjét is. Kerestünk a mesében érzékszerveket és a hozzájuk tartozó örömöket is. A kincsesláda játékot többször is játszottuk, megtanulták a hozzá kapcsolódó mondókát is. A játék végén pedig mindenki belenézhetett a kincsesládába, mi is van benne, majd a benne lévő kincsből egyet mindenki hazavihetett. Aznap biztosan ez volt számukra az apró öröm. Szülői visszajelzés alapján tudom, hogy többüknél becses helyet kapott a szerencsekincs és azóta is vigyáznak rá. Beszélgettünk a szeretetnyelvről, mi az és hogyan lehet kifejezni, majd mondtam nekik különböző szituációkat, nekik pedig ki kellett találni melyik szeretetnyelvhez kapcsolódik. Ez nagyon elnyerte a tetszésüket, ők is tudtak ezután saját példákat mondani és azt is megpróbáltuk kitalálni kinek mi lehet a szeretetnyelve. Ezt ezután nem csak boldogságórákon fogom felhozni. A hetet egy ki gyurmázással zártuk, az érzékszerveket formázták meg a gyerekek papírfejeken és mindenki elmondta, hogyan érzi magát, aznap mitől volt boldog, mi okozott neki örömet. Remélem, hogy nap mint nap a boldogságórákkal én is örömet tudok neki okozni és azt is remélem, hogy ebből a szeretetből, boldogságból haza is visznek.