A Boldogságóra Alapprogram havi témája: Apró örömök élvezete volt. Foglalkozásunkat úgy szerveztük, hogy kapcsolódjon a Boldogság Világnapjához.
Kincseimmel sokat ötleteltünk az apró örömökkel kapcsolatban, roppant aranyos emlékek jöttek fel. Egymás történeteit meghallgatva többen kíváncsiak lettek, rájuk hogyan hat majd a dolog, és kitaláltunk olyanokat, amiket jó lenne, ha a későbbiekben átélnének.
Ezután elkészítettük papírból az Örömkereső Nagyítónkat, melyekkel boldoggá varázsoltuk a tantermünket és a lelkünket is.
Apró örömök élvezete
A Boldogság Világnapján óvodánkban már második éve vonjuk be a családokat, hogy készítsenek a gyerekekkel otthon bármilyen szívecskés dekorációt, amit az óvoda csoportszobáiba, az ablakokba és az óvoda kerítésére teszünk március 20-án. A Boldogság Világnapján pirosba öltözve ünnepelünk, idén ezt összekötöttük a vízzel kapcsolatos játékokkal. A homok-víz asztalban horgászhattak, pancsolhattak a gyerekek. Kísérleteket végeztünk a vízzel: a víz vándorlása, lávalámpa, a tejbe cseppentett ételfesték hogyan „menekül” a mosószeres pálcika elől. Ezzel magyaráztuk a helyes kézmosás szükségességét. Majd a mindennapos ölelőkör után, relaxációs zenére táncolhattak a szappanbuborékokkal a gyerekek. A délelőttöt Bagdi Bella: Ha boldog vagy kezdetű dalának éneklésével zártuk.
Több alkalommal beszélgettünk a gyerekekkel arról, hogy számukra mi okoz örömöt, mikor érzik magukat boldognak. Bár 3-4 évesek, mégis sokan a családjukkal töltött időt, társakkal való együttlétet fogalmazták meg. E mellett természetesen, az aznapi izgalmas kísérletek és a sok-sok buborék is nagy örömöt jelentett számukra.
A tevékenységet Bagdi Bella: Ha boldog vagy mutasd meg mindenkinek című dalának meghallgatásával kezdtük. Ezt követeően megbeszéltük, hogy milyen apró örömöket élvezhetünk nap mint nap. Ezeket az apró örömöket legfőképpen az érzékszerveinken keresztül fedezhetjük fel. ( egy mosoly, egy finom illat, egy jó zene stb.)
Mivel a mai napon március 20-án van a Boldogság Világnapja, ezért a tevékenységet egy mesével folytattam. Ez a mese A Kék madár meséje. A gyerekek figyelemmel, örömmel hallgatták meg a számukra ismeretlen mesét. Nagyon tetszett nekik, és ezt követően megbeszéltük, hogy miről is szól ez a mese. Majd közösen elkészítettük a csoport Kék madarát, ami a csoportszobánkat díszíti.
A Kék madár mindig velünk van, ha szeretjük egymást, és örülünk az élet legkisebb ajándékának is. ” A Kék madár maga a boldogság, kalitkája pedig az emberi szív.”
A mai Boldogságórán az érzékszervekkel ismerkedtünk, melyek segítségével élvezni tudjuk az apró örömöket. A témához kapcsolódóan megalkottuk Örömkét, egy kukackát. Minden testrészbe egy -egy tanuló belerajzolhatta azt a dolgot, ami neki a legnagyobb örömöt okozza. A gyerekek felszabadultak, vidámak voltak az órán. Szívesen mozogtak, játszottak, énekeltek.
Képzeletbeli boltunkban csupa jó dolgot lehet vásárolni. 🙂
Szabály: Kötelező mosolyogni vásárlás közben! 🙂
Csoportunkban a hónap témáját a közlekedés köré csoportosítottuk. A szárazföldi közlekedés állt elsőként a középpontba. A boldogság tevékenységet is ez a téma köré csoportosítottam. Minden tevékenységbe igyekeztem becsempészni a boldogságóra elemeit.
A napunkat minden esetben egy rituáléval indítjuk. A gyermekekkel megbeszéljük az adott nap időpontját, az időjárást, melyeket különféle szemléltető eszközöknek köszönhetően tesszük gyermekközpontúbbá. (kukac, kalendárium, gyöngyök) Ezt követően egy kisgyermek megszámolja, hogy hányan vagyunk, majd a hiányzó neveit felsoroljuk, majd gyógy puszit küldünk nekik a mihamarabbi gyógyulás érdekében.
A mindennapos mozgás során a gyermekkel kisautókká változtunk. Mindenki olyan színűvé, amilyen a medálján szerepelt. (kék, zöld, sárga, piros) Amíg a zene szólt táncoltunk, mikor a síp megszólalt akkor szóltam, hogy: „Sárga autók parkoljanak a saját parkolójukba.” (Sárga tábla jelzés) Akkor lehetett a parkolót elhagyni, amikor a tábla zöld jelzést mutatott nekik. A gyermekek annyira élvezték, a játékot, hogy újbóli játszás kezdeményeztek. A játékot a „jutalomtáblával” zártuk, melyet egy kislány kezdeményezett. Sorban álltak, majd mindenki kiválasztotta, hogy mit szeretne tőlem kérni. Ölelés, puszi, csiki, pacsi, tánc. Fontosnak tartom, hogy minden gyermek a saját aktuális érzelmi igényének megfelelő törődést kapjon, így mindenki saját maga választja ki, hogy mire van szüksége.
A délelőtt folyamán egy általam írt mesét hallhattak a gyermekek, melyet egy meseköténnyel szemléltettem. A mese tanulságos volt, hiszen Vili, a kíváncsi kisvonat elkóborolt a vasútállomásról és besötétedett. Nagyon félt, azonban Gyuszi, a nyuszi segített neki hazatalálni. Az önzetlenséget, és a hazatalálás apró örömét szerettem volna a mese által közvetíteni. A tevékenységet átvezettem egy matematikai tapasztalatszerzésbe, hiszen a gyermekekkel vonatot építettünk , majd egy mozdonyvezetőt és egy kalauzt választottam, a többi gyermek pedig ez által utassá vált. Mindenki elfoglalta a megfelelő vagonba a helyét, a menetjegy szerint, a kalauz pedig leellenőrizte, hogy mindenki jó helyen ül –e. A gyermekekkel közben a „Megy a gőzös” kezdetű dalt énekeltük és elutaztunk Kanizsára, Afrikába és Budapestre. A sorszámokat is gyakoroltuk, hiszen mindig mondtam, hogy hányadik vagonba lévő utasok álljanak fel, tapsoljanak. Ezt követően mindenki beállt mögém kisvonatba, majd abban a játéktérben szállt ki, amelyik szimpatikus volt számára. Ültettünk zöldségmagokat, amiknek a növekedését azóta is figyelemmel kísérjük és örülünk neki, mikor egy újabb kisgyermek magocskája is kibújik. A gyermekkel vonatot készítettünk. Mivel nagyon sok gyermek hiányzott ezeken a napokon, így megkértem a szülőket, hogy otthon ők is készítsék el a guriga festést. Nem szerettem volna ha bármelyik gyermek nem kerül ki a faliújságra, hiszen a csapategységet, az összetartozást szerettem volna szemléltetni mindenki számára.
A víz és boldogságvilágnapja alkalmából egy kis üzenetet adtunk át Makó város lakosainak, miszerint „a Víz kincs, vigyázzunk rá”! A kezdeményezésbe a Makói Óvoda mind a négy tagintézménye részt vett, ezért városi szintű esemény kerekedett a kis csepp ajándékok köré.
Debreceni Bárczi Gusztáv EGYMI
Boldogok vagytok.. hát lássák rajtatok! kezdeményezésre megmozdult az egész iskola.
Hálás köszönet, hogy Boldog pillanatokat tudhatunk magunk mögött, mint örömforrást. Videó készítése folyamatban van.
Március havi témánk az „Apró örömök élvezete” volt. A gyerekekkel arról beszélgettünk, hogy mivel és hogyan lehet örömöt okozni egymásnak. Elmagyaráztam nekik, hogy apró örömöt mindennap lehet találni, csak észre kell venni, hiszen ott van a szemünk előtt! Beszélgettünk arról is, hogy mi minden lehet a mindennapjainkban az, ami pozitív örömet tud okozni számunkra. Mit tehetünk, ha kicsit szomorúak, dühösek vagyunk valamiért, hogyan tudjuk megvigasztalni, felvidítani egymást vagy akár saját magunkat, mi az, ami megnyugtat minket. A gyerekek hamar megértették azt, hogyan okoznak örömöt és boldogságot az apró örömök, és mik azok az apró örömök, amiknek örülhetünk akár egy kevésbé jó napon is. Mert minden nap nem lehet jó, de minden napban van valami jó! Például egy simogatás, egy kedves szó, megérzünk egy jó illatot, egy ölelés anyától/apától/az óvónénitől, mosoly, napsütés, szabad levegő, madárcsicsergés stb. Pont jól jött a Nőnap, amikor a csoportba járó kislányokat köszöntötték a kisfiúk. A lányok nagyon örültek az ajándéknak.
Osztályunk örömmel fogadta a tízhónapos személyiségfejlesztés újabb témáját, ami az „apró örömök élvezete” témakör köré épül és ennek fontosságát boncolgatja. Annál is inkább, hiszen óráinkkal csatlakoztunk a „Boldogság Világnapja” időpontjához, március 20-hoz.
A délelőttünk mottójának egy csodás idézetet választottunk: „Mindenki a természetével és a szívében rejlő szeretettel lát téged”
Ráhangolódásként beszélgetéssel indult az óra, majd gondolataikat papírra is vetették a tanulók: „Mit szeretek magamban… címmel.
Az első órában a tanulók nagy érdeklődéssel fogadták előadásomban a Kék madár meséjét. Miután feldolgoztuk a szöveget, 4-5 fős csoportokba rendeződtek a gyerekek és csoportmunkában, rajzos feladatokon keresztül elkészítették alkotásaikat a mese különböző részeiről.
Mivel március 17-én volt az „Alvás Világnapja”, ezért a „Mese a kis lajhárról, aki nem akart elaludni” c. mesén keresztül vizsgáltuk a az alvás fontosságát. Szinte minden gyermek elmondta ezzel kapcsolatos személyes tapasztalatait és azok változásait az óvodai időszakot is felölelve.
Zárásként a március 27-ei „Színházi Világnap”-hoz kapcsolódtunk, hiszen az osztályunk állandó bérletes látogatója a Békéscsabai Jókai Színháznak. Legutóbb a Péter és Pál Lustaországban c. darabot néztük meg, ami nagyon tetszett a gyerekeknek. Beszélgetésünk is arról szólt, hogy miért jó színházba járni, mivel leszünk általa gazdagabbak…. Tartalmas és hasznos óráink voltak ismét, a program által adott remek ötletekhez igazodva.
Ismét várakozással telve tekintünk az áprilisi téma felé!