Március idén is sok lehetőséget kínált az apró örömök megélésére!
A február végi vírusjárványnak köszönhetően márciusra csúszott a csoport farsangi mulatsága, melyet farsang farkán, húshagyó kedden tartottunk csoportunkban. Lehetőséget teremtve a mókázásra, az átváltozásra. Vegyes csoport lévén sok kisgyermek számára ez volt az első óvodai farsang. Csakúgy, mint télűző népszokásunk a kiszézés. Mindenki elkészítette a saját kis kisze-babáját, amit az udvaron felállított nagy kiszebáb mellé helyezett, aztán fülébe súgta, hogy mitől, milyen rossz szokásától, tulajdonságától szeretne megszabadulni. Majd énekelve, mondókázva körül táncoltuk és meggyújtottuk, így szabadulva meg betegségtől, rossz szokásoktól.
Aztán máris készülődtünk a nőnap megünneplésére. Csoportunkban szokássá vált, hogy a kisfiúk, szüleik segítségével ajándékot készítenek a csoport lánytagjai számára, és egy kis vers és dalocska elmondása után megköszöntik a kislányokat. Persze az óvodában is papír guriga vágásával festésével tulipánokat készítettünk a családok nőtagjai számára.
A következő hét a huszárok várásával telt, közben verseket, dalokat tanultunk nemzeti ünnepünkhöz kapcsolódva. Huszárcsákót hajtogattunk, kokárdát, huszárt színeztünk, meneteltünk, lovacskáztunk, sokat beszélgettünk a szabadságharc eseményeiről. Aztán az ünnep napján szemerkélő esőben,- csakúgy, mint 177 éve – a tanult versekkel, dalokkal fogadtuk a huszár hagyományőrzők lelkes csapatát. Megcsodálva és megismerve viseletüket, fegyvereiket, köszönésüket, majd minden kisgyermek tenyeréből etethette a jámbor huszárlovat. A nemzeti színű leszúróinkat az eső miatt nem tudtuk az emlékműhöz elvinni, így mindenki hazavitte a „zászló egy darabját” és szobája ablakába téve öltöztette ünneplőbe lakóházát.
E havi első boldogságóránkat a Boldogság Világnapján tartottuk. A „Napimádás”, és a „Repül a madár” relaxációs gyakorlatokkal kezdtük, majd elmeséltem Az öröm forrása meséjét, amit aztán a kérdések segítségével fel is dolgoztunk. Eljátszottunk az „Érzékszerveink örömei” feladattal, amit aztán a nagyokkal tovább vittünk olyan módon, hogy a mese ismételt meghallgatása közben kellett jelezniük, hogy a különböző eseményeket melyik érzékszervével érzékelhette Éda. Majd akinek kedve volt, le is rajzolhatta a mese neki tetsző részét, vagy azt a titkos vágyát, kívánságát, ami örömet jelentene számára, vagy amiben a közelmúltban örömét lelte. Így elevenedtek meg a rajzokon a történet szereplői és eseményei éppúgy, mint a régóta vágyott kiscica, vagy éppen a farsangi bálon viselt jelmezek.
Egy másik alkalommal az „Itt a láda, mi van benne?” dalos játék tette örömtelibbé a hétköznapunkat.
A költészet világnapján nagycsoportosunk – Bálint – szavalta el a városi versmondó versenyre megtanult Kovács Barbara: A csacsi című versét. A víz világnapjához kapcsolódva szivárványos polipokat festettünk, ragasztottunk és ellátogattunk a város kisebbik víztornyába, ahol a gyerekek sok érdekességet hallhattak a vízszolgáltatásról mikéntjéről és a tekervényes csigalépcsőn felmehettünk a toronyba is.
A hétköznapokban izgatottan figyeltük a tavasz jeleit, az udvarunkon és a környékünkön bekövetkező változásokat és a múlt héten megérkezett első gólyát. A nagyobbak az óvodai tablet segítségével lefényképezték az udvaron nyíló virágokat és virágzó füveket, fákat. A növényhatározó applikáció segítségével pedig nem növények nevét ismerték meg, hanem sok érdekességet is megtudhattak a róluk.
A sok esemény és tevékenység remek lehetőséget biztosított a környezetünkben fellelhető apró örömök felfedezésében és megélésében.
Apró örömök élvezete
Mit jelent az öröm?
Az öröm olyan mentális állapotokat jelöl, amelyet pozitívként, kellemesként tapasztalunk meg.
Ez magában foglal több különleges mentális állapotot, mint például amilyen a boldogság, szórakozás . Az örömre való képesség fejleszthető, a szervezetet motiváljuk, hogy újra élje a jövőben azt a helyzetet, amit kellemesként érzékel, és arra, hogy kerülje az olyan helyzeteket amelyek a múltban fájdalmat okoztak.
Az öröm tapasztalása szubjektív, mindenkinek más, különböző mértékű örömöt tapasztalunk ugyanabban a helyzetben. Sok örömteli élmény kapcsolódik az alapvető biológiai funkciók kielégítéséhez, mint például az evés, a testmozgás, a higiénia vagy az olyan tevékenységek, mint például a művészet, a zene, a tánc, és az irodalom.
A boldogság alappillére a belső harmónia és a lelki béke megteremtése. A boldogságérzés eléréséhez azonban mindenki életében más és más tényező szükséges. A boldogságérzet tanulási folyamat is , mert meg kell tanulni örülni a dolgoknak….
„A boldogság abból származik, amikor arra koncentrálunk, ami van, és nem arra, ami hiányzik.” (Andrew Matthews)
Ebben a hónapban az APRÓ ÖRÖMÖK témát dolgoztuk fel sokféleképpen.
1.Plakátot készítettünk, mi is lehet öröm számunkra. Örömkereső nagyítón néztük a hónapban a világot.
2.Sokat beszélgettünk ,mi tesz jót a lelkünknek. Középpontban van a gyerekeknél a természet, az állatok, a játék, a szabadság, a sport, a család, a barátok, a szépség…
3.Nagyon szeretjük a különleges napokat, az ünnepeket. A készülődést, a várakozást, a tudás elmélyítését a témában. Most márciusban a 48-as szabadságharc méltó megünneplésére készülődtünk közösen. Egy egész héten át ezzel kapcsolatban olvastunk, néztünk filmet és könyveket,színeztünk, osztályt díszítettünk és verset tanultunk. A hét lezárásaként elmentünk a szabadságharc emlékművéhez kitettük a saját magunk készítette zászlónkat és együtt közösen elszavaltuk a téren a Nemzeti dalt. Nagyon nagy boldogság minden évben ezt napokig készülődve átélni , mélyen erősítik ezek az alkalmak az összetartozásunkat.
4. A téma lezárásaként együtt sétáltunk egy jót a napsütésben és tudatosan kerestük a szépet. A gyerekek sorra mutogatták: a kék eget, a napot, a sok tavaszi virágot, a csillogó templomtornyot és a legszebb az volt az egészben, hogy úgy mosolyogtak, hogy öröm volt rájuk nézni.
Március 20-án megünnepeltük a Boldogság világnapját.
Plakátot készítettünk. Kivágtunk sok szívecskét, melyet egész nap osztogattunk.
Valóban boldoggá sikerült ez a napunk.
Nagyon sok közös élménnyel gazdagodtunk , s egyre jobban beépül a gondolkodásukba a jó és a szép tudatos keresése és meglátása.
” Az emberi boldogság ritkán a hatalmas vagyonok gyümölcse, sokkal inkább támad napi apró örömökből.” (Benjamin Franklin)
A március hónap témája az apró örömök élvezete.
A hónap folyamán meghallgattuk a hónap dalát, valamint sokat beszélgettünk az apró örömökről. Minden nap találtak valami kicsi, apró örömöt, ami szebbé tette a napjukat.
Készítettünk örömleltárt, amikor mindenki elmondhatta, minek örült aznap.
Örömkereső sétán is voltak, figyeltek az érzékszerveikre. Hallották és látták a gólyát, érezték az ibolya és a virágzó gyümölcsfák illatát, megsimogatták a virágszirmokat és puha füvet.
Egy vidám zenére táncolni kezdtek, így sikerült az örömtáncot is megvalósítani. Vicceket olvastunk és mondtak a gyerekek, amivel szórakoztatták társaikat.
Megismerkedtek Teknős Teki történetével, aki egy osztályba került, ahol örömnaplót készítettek a gyerekek a teknőssel kapcsolatos vidám pillanatokról.
Apró öröm volt, hogy egy másik osztálytól levelet kaptak, amire válaszoltak, és készítettek egy barátságkarkötőt az ismeretlen levélírónak.
Végül elkészítettük az apró örömök virágoskertjét. A virágok szirmaira írták rá azokat az apró örömöket, amitől szebbé válik egy-egy pillanat, egy-egy nap.
„A legszebb napok nem azok, mikor valami váratlan, szokatlan, nagydolog történik velünk, hanem, amikor apró örömök érnek sorozatban.”
Az órát relaxációval kezdtük. A téma kibontásánál megbeszéltük hogyan tudja emelni a boldogságszintünket az apró örömök. Goethe idézetével nagyon egyetértettek. Pipáld ki, ami rád is igaz! feladat megoldása után, négy fős csoportokban beszélték meg mi a közös bennük. Sokat nevetgéltek.
Az apró örömök fontosságához Joshua Bell történetét olvastuk és néztük meg a videót.
Zárásként elmondták mi az amit tanultak, mit gyakorolnak, és mit adnak tovább.
Örömteli órát töltöttünk együtt.
Egy nap megkérdeztem a tanulóktól, hogy tudnának-e mondani a mai napról olyan dolgot, aminek örültek. Így sikerült elkészítenünk a közös örömleltárt. Volt aki a szünetnek örült, volt aki az evésnek, de akadt olyan is, aki a kibékülésnek örült. Szóláncot is játszottunk, melyben apró örömforrásokat neveztek meg.
Elolvastam ,,A tizenkét hónap” című mesét, megbeszéltük, hogy mi jellemzi a mesében szereplő két embertípust: az egyik észreveszi a körülötte lévő örömöt adó apró dolgokat, a másik pedig nem. Bizony hajlamosak vagyunk, hogy csak a rosszat vegyük észre. Arra buzdítottam a gyerekeket, hogy ők is próbálják mindenben a jót észrevenni, mert akkor sokkal jobban fogják érezni magukat, sőt boldogabbak lesznek.
Minden hónapot felsoroltunk a maga jellegzetességével és pozitívumaival. A tanulók lerajzolták a kedvenc hónapjukat, és bemutatták. Általában a születésnapjuknak megfelelő hónapot ábrázolták.
Óra végén meghallgattuk Bagdi Bella ,,Imádok élni” című dalát, és ráhangolódtunk az öröm megidézésére, az örömmeditációra.
A következő boldogságórán örömkereső sétára mentünk. Figyeltek, hallgatóztak, hogy minél több mindent kipipáljanak a listáról.
A kisebbek elkészítették Örömkét, érzékszerveiket felhasználva megtapasztaltak néhány kellemes dolgot.
A termekbe virágos kertet varázsoltunk, hogy a tavaszt közelebb hozzuk magunkhoz, és, hogy kellemes légkörben érezhessük magunkat.
Március nem múlhat el az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc emlékeinek felidézése nélkül. A helység kultúrotthonában megemlékezést tartottak, ahová örömmel készültünk óvodásokkal, kisiskolásokkal. Az esemény meghitt, felemelő érzésekkel gazdagította örömérzetünket.
Beszélgettünk, mennyire fontos, hogy a jelenben éljük meg a napjainkat. Ki-mit értékel, vajon észre veszik-e az apró dolgokat, hogy milyen kellemes a napsütés, vagy éppen milyen jó egy nyári zápor. A boldogságpad történet megismerése után beszélgettünk, ki hogyan értelmezi azt. Ebben a hónapban töltöttünk egy hetet Angliában, iskolai kiránduláson. Minden nap emlegettük, milyen szerencsések is vagyunk. Remélem, hogy a különleges alkalmak mellett, a mindennapjaikban is könnyebben észreveszik majd az apró, de annál fontosabb kedves dolgokat.
Az osztály egy napfogót készített, miután közösen átbeszéltük, hogy mi az, ami boldoggá teszi őket, és mi az, ami hozzájárul a jó közérzetükhöz. A nap sugarainak egyes részébe beírták azokat a tevékenységeket és tárgyakat, amelyek örömet okoznak számukra.
Elérkeztünk az évben a hetedik hónap, hetedik foglalkozásához az apró örömök élvezete témához. Az emberek azt gondolják, hogy a mindennapi életben nem boldogok. Én azt gondolom, hogy mindenki boldog tudna lenni, hiszen mindenük megvan, még sem tudják értékelni azt, természetesnek veszik a dolgaikat. Pedig ha jobban odafigyelnének rá, rájönnének, hogy észre sem veszik. Minden apró dolognak, örömnek, örülni kellene minden nap. Számos vizsgálat kimutatta, hogy akik élvezni tudják a jelent, azok az emberek elégedettebbek, kevésbé lesznek depressziósak, stresszesek.(Sonja Lyubomirsky). Ezek után kíváncsi voltam, hogyan tudom majd hatékonyan feldolgozni a témát a gyerekekkel.
A foglalkozást a „Hervad a virágom, éled a virágom” relaxációs gyakorlattal kezdtük. Ebben a hónapban a tavasszal, a tavaszi virágokkal foglalkozunk. Elképzeltük, hogy mi vagyunk a virágok és locsolás nélkül elhervadunk, de egy jótevő meglocsol minket és újra feléledünk. A gyerekekkel kézen fogva körben álltunk és a hervad a virágom szókapcsolatra, elkezdtünk lassan összeroskadni. Az éled a virágom kimondásakor, visszaemelkedtünk és kihúztuk magunkat. Néhányszor megismételtük a gyakorlatot. Ezek után körben állva mozogtunk Bagdy Bella: Imádok élni című dalára.
A dal végeztével leültünk a szőnyegre, kinyitottam a bábparavánt és elbáboztam az Újra együtt! című mesét a Boldogságóra kézikönyvből. Figyelmesen hallgatták. A téma levezetéseként kérdéseket tettem fel a gyerekeknek, a mesével kapcsolatosan: Kik voltak a szereplők, milyen kapcsolatban álltak egymással, mi történt a mesében, minek örültek a szereplők és végül, te minek tudsz örülni? Természetesen a gyerekek a családjukkal együtt eltöltött időnek tudtak örülni a legjobban. Annak is amikor anyukája megpuszilja vagy megsimogatja. Engem is örömmel töltött el, hogy ezeknek tudnak a legjobban örülni.
Azután arra kértem őket, hogy razolják le, azokat a dolgokat, amiket mondtak. Nagyon szép, beszédes rajzok születtek. Közben meghallgattuk még egyszer Bagdy Bella: Imádok élni című dalát, majd én is megleptem őket egy apró örömforrással, Csokival. Arra kértem őket, hogy válasszák ki azt a társukat, akivel nagyon szívesen vannak együtt és adják át, az általam hozott csokit és fogyasszák el együtt. Természetesen örömmel töltötte el ez a cselekvés őket.
Szerintem ez a foglalkozás is tetszett a gyerekeknek, mert nagyon vidáman és pozitív élményekkel tele mentünk ki az udvarra, levegőzni.
Ebben a hónapban a fő téma az apró örömök élvezete volt.A Boldogság világnapjához kapcsolódóan minden csoport azt a feladatot választotta az ajánlott tevékenységek közül ami számára a legnagyobb örömet okozta. A kisebbeknél nagy sikert aratott a lépésváltó c. tevékenység a nagyobbak szívesen alkalmazták a különböző szeretet nyelveket valamint a pozitív árulkodást.A jó időnek köszönhetően alkalmunk nyílt a felhőket csodálni.A legnagyobbak pedig a „Mi van a dobozban” .c játékot játszották szívesen.