A gyerekek a várat az örömforrásainkból építették meg .
Apró örömök élvezete
Kisvárdai Egyesített Óvoda Nyitnikék Tagintézménye
A fiúk kis ajándékokkal kedveskedtek a csoportba járó lányoknak.
Angol órán tartottam a Boldogságórákat ismét, és a kiválasztott feladat egybeesett a nyelvtani témával, amit éppen tanultunk (érzékelést kifejező igék, kifejezések). Egy feladatlapot készítettem nekik. A feladat felét még az iskola udvarán, bezárás előtt végeztük el, a másik felét otthon fejezték be a gyerekek.
Ezenkívül a Családi örömkártyák és a Kinek jó? feladatot is elvégeztük.
E hónap témája az Apró örömök élvezete. A kialakult járványügyi intézkedések miatt, nem tudtunk annyi időt fordítani a hónap témájára, mint amennyit terveztem. Ugyanis digitális munkarendre ált át az iskolánk. Míg jelenlétben oktathattunk a csoport jelentős része önkéntes karanténba vonult, így csak néhány gyermekkel tudtam elkezdeni a feladatot. Közösen készítettünk egy apró örömök dobozt, melybe rajzokat és mondatokat, gondolatokat írtak fel a gyerekek, hogy számukra mit jelent az apró öröm, mint kifejezés. Ezzel nem zártuk le a feladatot teljesen, mert majd ha visszatérünk az iskolába lehetőségük lesz a gyerekeknek még rajzokat vagy gondolatokat belehelyezni a dobozkába.
Ezen a héten a tavasz beköszöntével megismerkedtünk néhány virággal, és egy kis kertészkedést is beiktattunk a délelőttökbe, hiszen a gyakorlati tapasztalatszerzés segít leginkább az ismeretek elsajátításában.
A virághagymák elduggatása után megbeszéltük kinek mi tetszett a kertészkedésben a legjobban, mi okozott örömet számára. Sok élménnyel gazdagodtak a gyerekek, ami jól szemléltette, hogy mennyire fontos, hogy minden kis apróságnak örülni lehet.
A délelőttök lezárásaként minden héten legalább egy alkalommal meghallgatjuk egymást kinek mi okozott örömet/szomorúságot a szívébe, mi az, amit másképpen csinálnának, ha újra reggel lenne és belépnének az óvodába. Ezen a héten a Boldogságóra témájához igazodva minden nap megbeszéltük az apró örömöket, amik értek bennünket. Különösen nagy hangsúlyt fektettünk a pozitívumok kiemelésére.
A könyv ajánlásával kivetítőn csoportunkról készült képeket is nézegettünk, amely nagyon jó kedvre derített mindenkit, ami újabb öröm volt számunkra.
Ellátogattunk a kupakgyűjtő szívecskéhez is, ami szintén jó alkalom volt arra, hogy megértessük a gyerekekkel, hogy közösen nagy dolgokra vagyunk képesek. Elmondtuk nekik, hogy ha sok kupakot sikerül gyűjteni, segíthetünk vele meggyógyulni a beteg gyerekeknek.
Magunkra vonatkozóan pedig megpróbáltuk érzékeltetni velük, hogy a sok kicsi kupakból egy nagy egész lesz, ha megtelik a gyűjtő, tehát ha sok kis öröm ér bennünket, akkor lesz tele igazán a szívünk boldogsággal.
A legnagyobb élmény azonban pénteken érte a gyerekeket, hiszen ekkor történt a nőnapi köszöntés. A fiúkkal titokban készítettünk virágokat zsenília drótból és egy kis közös tánc, párválasztós dal után a fiúk megajándékozták a lányokat, ami fantasztikus élmény volt mindannyiunknak.
Mindannyian nagyon vártuk ezt a témát, azonban az élet újra közbeszólt. A hónap első hetében biztonsági okok miatt az osztályunkból csak 2 gyerekkel tudtam az iskolában együtt dolgozni. Kötetlen beszélgetés során mondták el mindennapi apró és nagyobb örömeiket. A többi tanítványaimmal messengeren keresztül próbáltam kapcsolatot teremteni és érdeklődni apró örömeik felől. Nagyon készségesek voltak, nagyon sok apró élménynek tudnak örülni és ezeket megélni. Az iskolában két tanulónk készített ezekhez az információkhoz rajzot. Nagyon hiányoztak tanítványaim erről a foglalkozásról!
Az utolsó tanítási napon tartottuk meg az órát, így nem minden gyermek tudta befejezni a kiválasztott feladatot. Most kettészakadt a „tábor” azt illetően, hogy mit is válasszunk. Ezért volt aki képregényt, volt aki várat készített. De a legtöbb időt beszélgetéssel töltöttük, de meditáltunk is, zenét is hallgattunk. Nagyon élvezték ezt az órát is.